A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-22 / 30. szám
•• •• ÖSZTÖNZÉS A több mint félezer tagot számláló nagymegyeri (Galovo) CSEMADOK-szervezet ünnepi taggyűlésen emlékezett meg az ország felszabadulásának 33. évfordulójáról. A gyűlésen felmérték az évzáró óta megtett utat, leszűrték a tanulságot az egyes rendezvényekből, rávilágítottak a tartalékokra, vagyis a jobb és eredményesebb munkához vezető utat keresték. Varga László elnöki beszámolójából egyértelműen kitűnt, hogy Nagymegyeren is „megtört a jég”, hogy a nagymegyeriek a jövőben sokkal többet akarnak tenni városuk kulturális felemelkedéséért. Az utóbbi hónapok sikeres tevékenysége azt bizonyítja, hogy a tettre kész aktív vezetőség megtalálta a tagsághoz vezető utat, hogy képes a szervezetet az utóbbi évek hullámvölgyéből kivezetni. Helyesen mutatott rá Teleky Miklós, a CSEMADOK KB és helyi vezetőség tagja, hogy az új vezetőség lelkes és jó szervező kultúrmunkásokból tevődik össze, akik a tagság döntő többségét mozgósítani tudják a kitűzött célok elérésére. A vezetőség helyes és céltudatos irányító munkája következtében számos sikeres rendezvényt sikerült Nagymegyeren szervezni, ami arra enged következtetni, hogy itt is megvannak a somosaihoz hasonló tevékenység feltételei. Tehetséges és rátermett emberekben Megyeren sincs hiány, csak hozzáértő vezetőkre, irányítókra van szükség. Varga László elnök és a vezetőség töb-Xi » L i I ŕ'ILLľJ ■i li> NI A képen (balról) Varga László, Mag Gyula, Teleky Miklós Kiss László felvétele •bi tagja e magasztos és nemes küldetésnek eddig szépen eleget tett. A 25 tagú vezetőség minden hónap első keddjén rendszeresen ülésezik. Nagy gondot fordítanak a tagtoborzásra, amit az is bizonyít, hogy az idén már 575 tag befizette a tagdíjat, vagyis az állandó lemorzsolódós ellenére is 15 taggal tartanak többet nyilván, mint tavaly. — A népművelési munka szervezője és irányítója a Steiner Gábor Népművelési Klub, amely az első félévben rendszeres tevékenységet végzett — 8 összejövetelt tartott. A klub vendégei voltak: dr. Püspöki Nagy Péter történész, Pintér István csillagász, Szanyi Mária néprajzos, dr. Szénássy Zoltán író, Kovács László történész, Ordódy Katalin írónő, Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, karnagy és Halász Péter kutató-történész. A klub rendezvényein átlag ötvenen-hatvanan vettek részt. A klubösszejöveteleket összekapcsolták a Madách Könyvkiadó kiadványainak terjesztésével, s a könyveladás terén is szép eredményeket értek el. A nagymúltú vegyeskar gondját-baját is elemezte Varga László elnök. A vegyeskor állandó létszámhiánnyal küzdött, s bizony a feloszlás veszélye is fenyegette. A bomlási folyamatot új tagok toborzásával sikerült megállítani, de az év folyamán eddig csak három fellépésre tellett az erejükből, és a galántai Kodály-napokon sem vesznek részt. Meggyőződésünk, hogy a CSEMADOK járási bizottsága a városi nemzeti bizottság támogatásával biztosítani tudja a vegyeskar fenntartásához szükséges anyagi eszközöket, s akkor a kórus hagyományaihoz méltó tevékenységet fejthet ki. A tagok részéről nincs hiány a lelkes munkában. Az elnöki beszámolót gazdag vita követte. Minden hozzászólásból a szervezet iránti ragaszkodás, a kulturális életünk iránti felelősségtudat és segíteni akarás sugárzott. Elsőként Horváth elvtárs, a legrégibb énekkari tag szólalt fel. Javasolta: az énekkar mellé szervezzenek zenekart és tánccsoportot, hogy egész estét betöltő önálló műsort tudjanak biztosítani. Teleky Miklós a klubtevékenység hasznosságáról beszélt és javasolta: újítsák fel az egykor szép hagyományokkal rendelkezett Nagymegyeri Kulturális Napokat. Molnár elvtárs a kultúrház célszerű és tervszerű kihasználósóról, Árvay elvtárs pedig a társadalmi szervezetek közötti együttműködés fontosságáról beszélt. Keszegh elvtárs, a népművelési klub fiatal vezetője arra kérte a vezetőséget, hogy összejöveteleik számára a kultúrházban biztosítsanak állandó helyet, mert a tűzoltószertárban levő helyiség e célra nem megfelelő. Szuh Kálmán gimnáziumi igazgató a közönség megnyerésének fontosságáról beszélt. Szükségesnek tartja, hogy a városban működő tömegszervezetek közös összefogással egész estét betöltő kulturális műsort állítsanak össze, mert a hazai szereplők fellépése iránt mindig nagyobb az érdeklődés. Szabó Mari néni is ennek megvalósítása mellett szállt síkra, Pakszim Károly pedig egy új színdarab betanulását sürgette. A hozzászólások azt bizonyítják, hogy Nagymegyeren tett re kész ség ben és becsületes hozzáállásban nincs hiány. A vezetőség feladata lesz, hogy hasznosítsa az emberek kezdeményezőkészségét, s ezt a város kulturális felemelkedésének szolgálatába állítsa. Reméljük, így lesz, és a közeljövőben egyre többet hallunk majd a megyeriek sikeres kulturális megmozdulásairól. (ma) GAZDAGÍTANI AKARJUK KÖZMŰVELŐDÉSÜNKET „Ne gondold, mintha a tanulás csak bizonyos időkben, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjú korunk oly szűk, s oly sokféle tudományokkal elfoglalt, hogy elfolyása alatt erős alapon épült tudományra jutni csaknem lehetetlen. Boldog ifjú az, ki annyira mehetett, hogy keblében a tudomány iránti szeretet állandólag felgerjedett..." Kölcsey intelmei talán soha nem voltak időszerűbbek és nekünk szólábbak, mint napjainkban, amikor a felnőttoktatás továbbfejlesztése szinte mindenütt a világon az érdeklődés középpontjába került. A művelődés és a műveltség értéktudata mindig az önművelési és közművelődési gyakorlatban kapja meg igazi súlyát. Az egyénnek (és a társadalomnak) szüksége (és állandóan szüksége) van műveltségre, ha haladni akar. öröm, hogy végre nemcsak a közművelődés kereteiről, hanem az ennek eredményességét meghatározó módszerekről is kialakulnak színvonalas álláspontok. A CSEMADOK KB Titkársága, a CSEMADOK XII. országos közgyűlésének, valamint a központi bizottság tavalyi októberi plenáris ülésének határozataiból, megalakította a CSEMADOK KB klubtevékenységgel foglalkozó albizottságát, a Központi Művelődési Klubtanácsot, továbbá kidolgozta a CSEMADOK- szervezetek részére a művelődési klubok létesítésének és tevékenységének alapelveit. A közművelődési igény alakítását a változatos, aktív klubélet segíti elő a leginkább. A klubok egyre jelentősebb szerepet töltenek be a közművelődésben, szövetségünk tevékenységében ; a CSEMADOK- tagok művelődésének és szórakozásának bázisai, fontos közéleti fórumok. Az ösztönzés célja nem más, mint a klubok közösségi jellegének erősítése, az öntevékeny munka kibontakoztatása, a politikai, társadalmi elkötelezettség fokozása, a szórakozás, a művelődés és a sporttevékenység egységének kialakítása, a vonzó, klubszerű munkaformák megteremtése. A CSEMADOK művelődési klubok létesítésének és tevékenységének alapelvei meghatározzák a művelődési klubok küldetését és feladatait, irányítását, a klubok szervezeti és jogi kérdéseit, célkitűzéseit, valamint a Központi Művelődési Klubtanács tevékenységi körét. Még pontosabban! A CSEMADOK művelődési klubok meghatározott rendeltetésű közösségek, amelyek fontos társadalmi szerepet töltenek be a politikai nevelés, a tudományos ismeretek terjesztése és általában a közművelődés területén. A klubok egyetemes jeliegüknél fogva a CSEMADOK-tagság és a magyar nemzetiségű dolgozók különféle kulturális érdeklődésének sokoldalú kielégítésére törekednek, amelyek összhangban állnak a szocialista társadalom nevelési célkitűzéseivel. A klub tehát a közművelődésnek olyan formája, amely keretekbe foglalja a különböző népművelési módszereket, s lehetőséget teremt sokoldalú nevelési célkitűzések és a kultúrált szórakoztatás megvalósítására. A CSEMADOK művelődési klub fenntartásáról és irányításáról a CSEMADOK helyi szervezete gondoskodik, amelynek a klub jogilag és szervezetileg része. A klubban folyó tevékenységért a fenntartó, vagyis a helyi szervezet felelős, ellátja a klub jogi képviseletét, jóváhagyja a klub működési szabályzatát, a klubvezetőség által elkészített éves munkatervet (ezt a CSEMADOK KB munkatervével és a helyi népművelési szervek tervével összhangban kell összeállítani és megvalósítani), s a klubnak a program végrehajtásában együtt kell működnie a CSEMADOK helyi szervezetének vezetőségével és a munkaterv jóváhagyásával egyidőben gondoskodik a programok megvalósításához szükséges anyagi eszközök biztosításáról. A művelődési klub működéséhez lehetőleg külön helyiséget kell biztosítani. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a tagok sajátjuknak érezhessék a helyiséget, ízlésük szerint rendezhessék be, díszíthessék stb. A művelődési klub élén a tagság által választott vezetőség áll, mely a klubvezetővel közösen felelős a klub működési rendjének megtartásáért, a programok kialakításáért és megvalósításáért. A klubmozgalom egyik meghatározója az egységes irányítási rendszer. Ennek a felismerésnek alapján alakult meg a Központi Művelődési Klubtanács (KMK), mely a CSEMADOK KB tanácsadó, véleményező és javaslattevő testületé. Fő feladata a klubok munkája tartalmának meghatározása, tevékenységének összefogása. Koordináló tevékenységével biztosítja a klubok egységes irányítását, elemzi a klubok munkáját meghatározó irányítási, szervezési és tárgyi feltételek alakulását, s javaslatokat tesz továbbfejlesztésükre. A CSEMADOK KB kezdeményezését meg kell állapítani, hogy gondos, hozzáértő szervezéssel különleges hatású közművelődési intézménnyé tehetjük a klubokat. A művelődési klubok munkáját valójában sokoldalúvá lehet tenni, mert hiszen kiválóan alkalmasak arra, hogy nemes szórakozásra, művelődésre egyaránt feltételeket biztosítsanak. Amellett, hogy aktív kulturális tevékenységre ösztönöznek, elősegítik a társas kapcsolatok bővülését, lehetőséget nyújtanak a kortárs csoportoknak a közvetlen együttlétre. Alkalmasak arra, hogy felébresszék a művelődés iránti igényt, segítik a klubtagokat, hogy választ találjanak mindennapi kérdéseikre. Kialakítják a szabad idő hasznos eltöltésének szervezett formáját, normáit, s ezzel a tagságot állandó önművelésre ösztönzik. BANKHAZY KAROLY
