A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-22 / 30. szám

A szovjet mezőgazdaság korszerűsítése LEONYID BREZSNYEV beszéde az SZKP KB plénu­mán Július 3—4-én kétnapos plenáris ülésen foglalkozott az SZKP Központi Bizottsá­ga a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztéséről. A plénumon Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet, összegezte a szovjet mezőgazdaság fejlesztésében az SZKP KB 1965 márciusi plénumán, a párt je­lenlegi agrárpolitikájának kidolgozása óta elért eredményeket. Az említett időszakban a mezőgazdasági terme­lés nagyot lépett előre. A párt első­rendű, kötelességét abban látja, hogy a gépesítés, a kemizálás, a talajjavítás ütemének gyorsításával jelentősen meg­szilárdítsák a mezőgazdaság anyagi­műszaki bázisát. A mezőgazdaság évi átlagos bruttó termelése az elmúlt hét év — 1971-1977- időszakában 116 milliárd rubel érté­ket tett ki, az SZKP KB márciusi plé­numát megelőző időszak 81,4 milliárd rubeles értékével szemben. A gabona évi termésátlaga 189,6 millió tonna volt a korábbi 128,1 millió tonnával szem­ben. A hústermelés 9,2 millió tonnáról 14 millió tonnára növekedett. A fő feladat, amit a mezőgazdaság elé állíttattunk — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev —, hogy érje el valamennyi ágazat sokoldalú dinamikus fejlődését, biztosítsa az ország megbízható ellátá­sát élelmiszerekkel és mezőgazdasági nyersanyagokkal. Ebből kiindulva 1981— 1985 között a gabonatermelés bruttó értékének el kell érnie a 238-243 millió tonnát, a hústermelésnek pedig a kö­vetkező ötéves tervidőszak végére a 19,5 millió tonnát. A hústermelés nö­velése az egyik legfontosabb feladat az országban. Leonyid Brezsnyev bejelentette: 1980. január 1-től 40 százalékkal emelik a kolhoztagok minimális nyugdíját, a kö­vetkező ötéves tervidőszakra pedig azt tervezik, hogy a kolhoztagok nyugdíja eléri majd a munkások és alkalmazot­tak nyugdijának szintjét. Az SZKP KB 1965 márciusi plénuma óta eltelt időszakban hatalmas bázist hoztak létre a mezőgazdasági beruhá­zások végrehajtása számára. A falusi építkezéseken ma mintegy hárommillió ember dolgozik. Az SZKP határozottan megvalósítja azt az irányvonalat, hogy gyökeresen meg kell javítani a falvak lakásviszonyait, a kulturális és szolgál­tatási feltételeket, A falusi települése­ken a beruházásokat komplex módon valósítják meg. A lakóházakkal együtt készülnek el a járulékos beruházások: üzletházak, étkezők, kávézók, óvodák, bölcsődék, klubok és egészségügyi lé­tesítmények. Mindezek ellenére ma még a falusi építkezés szűk kereszt­metszetet jelent. Azoknak a nagy és bonyolult felada­toknak a megoldása, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága a mező­gazdaság terén megjelölt, lehetővé teszi, hogy új szintre emeljük a nép jó­létét. Éppen ez azoknak az intézkedé­seknek az értelme, amelyeknek javas­latát a központi bizottság elé terjesz­­szük - jelentette ki az SZKP KB fő­titkára. Az SZKP Központi Bizottsága a két­napos plenáris ülés zárónapján hatá­rozatot hozott a Szovjetunió mező­­gazdaságának további fejlesztéséről. Az SZKP KB plénuma - mutat rá a határozat - teljes egészében jóváhagy­ja a Leonyid Brezsnyev előadásában foglalt értékelést mind az elért pozitív eredményekről, mind pedig a párt-, tanácsi és mezőgazdasági szervek munkájában tapasztalható fogyatékos­ságok bírálatáról: A határozat húsz pontban foglalja össze azokat a fel­adatokat, amelyeket a központi bizott­ság a mezőgazdaság további fejlesz­tése szempontjából megvalósítandónak tart. A SZOVJETUNIÓ LEG­FELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKA Július 5-én Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió legfőbb törvényhozó testü­letének rendes ülésszaka, amelyen részt vettek Leo­nyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin és más szovjet veze­tők. A Legfelsőbb Tanács ülésszakának egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási rend­jén több törvényjavaslat megvitatása és jóváhagyá­sa szerepelt. Ezek közül a legjelentősebb a Szovjet­unió Minisztertanácsáról szóló törvény javaslatának elfogadása volt. A törvény­­javaslatot Alekszej Koszigin miniszterelnök terjesztette elő. Előadói beszédében megállapította: a javaslat alapjául a szovjet kormány szervezeti felépítésére és tevékenységére vonatkozó lenini elvek szolgáltak. A törvényjavaslat előkészítése szempontjából Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének azok a beszédei voltak a legnagyobb jelentőségűek, amelyekben a szovjet társadalom, az össznépi állam politikai rendszere fejlődésének kérdéseivel foglalkozott. Az új törvény politikai tartalmát az az alkotmányos elv határozza meg, hogy a szovjet társadalom vezető ereje, politikai rendszerének magva a Szovjetunió Kommunista Pártja. A törvény, amelyet a képviselők egyhangúlag jóváhagytak, újabb jelentős lépés a szovjet törvényhozás tökéletesítésének útján. SALVADOR ALLENDE EMLÉKEZETE Július 26-án lenne 70 éves Salvador Allende, haladó baloldali politikus. Az Unidad Popular jelöltjeként 1970-ben megválasztották a Chilei Köztársaság elnökének. A néphatalom éveiben nagyszabású reformok megvalósításába kezdett, de ezeket a reakciós többsé­gű parlament sorra elszabotálta, míg KfiľES ÜKÖMIil végül 1973-ban a jobboldali táborno­kok vezette hadsereg puccsal megdön­tötte a Népi Egység törvényes kormá­nyát, Salvador Allendét pedig meg­gyilkolta. A katonai junta véres fasiszta terrort vezetett be, üldözi az összes haladó erőket, különösen a kommunis­tákat. Emberek ezreit vetette börtönbe, internálótáborokba, s a legkegyetle­nebb kínzásoknak veti alá őket. Az egész haladó világ tiltakozik a fasiszta junta véres terrorja, rémtettei ellen, akciókat szervez börtönbe vetett hala­dó chilei politikusok kiszabadításáért. VASIL BIĽAK LENGYELORSZÁGI LÁTOGATÁSA Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kétnapos látogatást tett Lengyelországban. Látogatása folyamán Varsóban találkozott Edward Gie­­rekkel, a LEMP KB első titkárával (kép). Az igen szívé­lyes légkörben lezajlott megbeszélés folyamán megtár­gyalták a csehszlovák-lengyel testvéri kapcsolatok továb­bi szilárdításának alapvető kérdéseit. Vasil Biľak ugyan­csak tanácskozott Edward Babiuchhal és Ryszard Frelek­­kel, a LEMP KB titkáraival. A teljes nézetazonosság és megértés szellemében véleményt cseréltek a két ország és a két testvérpárt közötti együttműködés további fej­lesztésének kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáról a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek alapján. TEHERAUTÓSOK SZTRÁJKJA AUSZTRIÁBAN Osztrák teherautó-vezetők július 4-én hajnaltól kamion­jaikkal eltorlaszolták a határátkelő helyeket, ezzel válaszol­va a kormány július 1-én életbe léptetett rendelkezésre, amelynek értelmében külön adót vetnek ki az osztrák köz­utakon közlekedő bel- és külföldi teherjárművekre, azon­kívül tiltakozva a vámhatóságok hosszadalmas, bürokrati­kus ügyintézése ellen. Gyakorlatilag valamennyi osztrák határátkelőhelyen megbénult a tehergépkocsi-forgalom s az ország legfontosabb távolsági útvonalain is kaotikus állapotok uralkodtak. A gépkocsivezetők mindaddig foly­tatják akciójukat, amíg a kormány a teherfuvarozók érdekképviseletének ígéretet nem tesz bizonyos könnyíté­sekre. Lapzártakor az akció még tartott. ÚJABB HARCOK LIBANONBAN Július elején újra fellángoltak a harcok a libanoni fővárosban, Bejrútban. A jobboldali keresztény fa­­langisták és a nemzeti liberális párt bandái az 1976 novemberében véget ért harcokhoz hasonló, újból vallási köntösben jelentkező polgárháború ki­robbantására törekednek. A falangisták vezetői azzal fenyegetőznek, hogy mindaddig harcolni fognak, amíg az arabközi békefenntartó erőket ki­tevő szíriai csapatokat ki nem űzik az országból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom