A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-07-15 / 29. szám

a demokratikus fejlődés útján

AZ ÁPRILIS 27-i FORRADALMI FORDULATTAL A NÉPI DEMOKRATIKUS PÁRT VETTE ÁT A HATALMAT, ÉS EZZEL A FÖLD EGYIK LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGÁBAN, AFGANISZTÁNBAN MEGNYÍLT A NEMZETI DEMOKRATIKUS - ÉS TÁVLATILAG A SZOCIALISTA - FEJLŐDÉS ÚTJA.

Afganisztán soknemzetiségű állam, lakosságának mintegy fele afgán, a többi tadzsik, üzbég, hazara, türkmén, kafir, beludzs, perzsa, arab, indiai és kirgiz.

Az önálló afgán állam 1747-ben jött létre. A katonailag megerősödött afgánok először jelentős területeket hódítottak el a környező országokból, de 1823- ban a szikhek elvették tőlük az ország délkeleti részét, s a következő években már az angol gyarmatosítókkal szemben kellett függetlenségüket védelmezniük az akkori cári birodalom és a brit impérium érdekeinek ütköző pontjában volt ország lakóinak. Az 1838-tól 1842-ig tartó angol-afgán háborúban ez még sikerült, de az 1880-ban megindult angol támadás már azzal végződött, hogy Afganisztán félgyarmati viszonyba került Nagy-Britanniával szemben. Le kellett mondania az önálló külpolitika folytatásáról.

Függetlenségét újra csak az első világháború után, 1919-ben tudta kivívni, s ezt az imperialista mesterkedésekkel szemben úgy biztosította, hogy 1926-ban barátsági és meg nem támadási szerződést kötött a Szovjetunióval. Ez volt Afganisztán első egyenjogú megállapodása egy nagyhatalommal.

A Szovjetunió a második világháborút követő években nagyarányú segítségben részesítette a csekély iparral rendelkező, főleg külterjes állattenyésztést folytató országot. 1954-ben afgán-