A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-12-30 / 53. szám
m m l/-------------U P O P 0 a Mi MDS m Ezer fokra hevített kemencében égetik az agyag és a tűz művészetének termékeit, a kerámiát. Ilyen magas hőfokon izzik képzelőereje, alkotásvágya az agyagmivesség liatal művészének, Szalayné Siposs Kornéliának. Hozzáért ehhez a sáros, lucskos, gyönyörű mesterséghez, s mint példája is bizonyítja: aki egyszer igazából hozzáér — hozzáragad. A löld, az agyag, a tűz nem ereszti el többé ... Somorján (Samorin) valamikor, nem is oly rég, sok fazekas élt. Még utcát is neveztek el róluk. Itt, a Fazekas utca sarkán álló házban él és alkot Szalayné Siposs Kornélia. A művészetek iránti vonzalmát és a népművészet szeretetét színész édesapjától, Siposs Ernőtől örökölte, aki szenvedélyes gyűjtője a falusi házak udvarán hánykódó, egyszerűségükben is szép és nemes használati tárgyaknak. Az édesapa tanította meg kislányát a népművészet becsülésére. Hogy kerámikus lett, az középiskolai tanulmányainak és a fiatal lélek tudatos-tudatlan útkeresésének következménye. Pazdicson (Pozdišovce), ebben az ismert zempléni faluban, végzett szakmai gyakorlatot, ahol a gerencsér mesterségnek ötszáz éves múltja van. Az első látogatások alkalmával alig értette az itt élők nyelvét, melybe szlovák, ukrán, lengyel és magyar szavak vegyülnek. Időbe telt, míg rájött, mit jelent a „falatka zem”;míg odáig jutott, hogy gondolataikat, művészetüket is megértette. Itt, ebben a közösségben, a tapasztalt fazekasmesterek mellett fogta meg a szakma szépsége. Kornélia még ma is kutatja az okát miért éppen ezt az ágát választotta az iparművészetnek. — Szerintem titokzatosság van a szóban: kerámia. Amikor kézbe veszem az agyagot, még nem tudom, mivé engedi magát formálni. Azt is csak sejtem, milyen változásokat okozhat a kemencében égő tűz. A tűz adja meg az igazi színeket, az árnyalatokat, a sejtelmes csillogást. Vagy tönkreteszi az egész munkát. A ház, amelyben Kornélia kis családjával lakik, régi, jó mórház (vályogház). Nem baj, hogy nincs vízvezeték, nem baj, hogy az udvarról egyenesen a konyhába lépnek be. A kis szoba jól őrzi a meleget, a kályháét és a családi szeretetét is. László, a férj, rajongó és segítőkész. A kicsi Nelli ápolásában épp oly jártas, mint a habán-kemence építésében, a kerámiák égetésében. Mindkettőben örömét leli. Kornélia művészete őt is magával ragadta. Már ügyesen forgatja a korongot, festi a mintákat. — Nem volt könnyű — magyarázza László —, amikor először festettem szarvval. Ügy elgyönyörödtem a készülő minták fölött, hogy az összes festék végigfolyt a kezemen. — Bizony a kezdet nagyon nehéz volt — folytatja Kornélia —, a magam kárán tanultam. Számtalanszor visszatértem Pazdicsra, hogy ellessem a korongozás igazi fortélyait. Könnyű a régi mestereknek, a fazekasdinasztiák leszármazottainak. Születésüktől fogva ismerték, művelték a szakmát. Mire felnőttek, kisujjukban volt az egész. Hányszor jöttem ki sírva a Népművészeti és Háziipari Bolt Vállalattól (ÚĽUV), ahol eladásra kínáltam termékeimet. Csak emelgették, forgatták jobbra, balra s annyit mondtak: Tanuljon meg korongozni. Én már annak is örültem, ha egy-két darab épségben, szép fénnyel került ki a kemencéből. De ez még nem elég. Finomságot, lelket kell hozzá adni. Volt úgy, hogy egész havi munkám a kemencében egyszerű törött cseréppé vált. A kemencerakás és az égetés külön tudomány. Tavasztól már könnyebb lesz, mert a férjem is ebben a szakmában fog dolgozni. A féléves Nellike mindvégig csöndesen hallgatja beszélgetésünket. Eszményi kisbabának látszik. Szép és formás. — Nagyon nyugodt természetű a kislányom. Nem félek, hogy zavarni fog a munkában, ha felcseperedik. Jövő nyáron már kezébe adhatom az agyagot. S melyik gyerek nem szeret képlékeny anyaggal játszani? Ha megúnja, kimehet az udvarra. Tenyérnyi hely, de a két-hároméves gyermek számára óriási tér. Ha mindez nem elég, az édesanyámra mindig számíthatok. Délelőttönként most is ő vigyáz a mi kis virágunkra. Ezt a mesterséget nem lehet, vagy ha mégis, nagyon nehéz egyedül művelni. Férjem, szüleim segítsége nélkül én is aligha boldogulnék. Mondja is olykor az édesapám, akire gyakran hárul- az anyagbeszerzés feladata, miért is nem lettem grafikus? Grafikus már nem leszek, az biztos. Még egy ideig a zempléni kerámiánál maradok. Hogy miért? Mert ez ötszáz éves mesterség. Európa-szerte kihalóban van. Falvainkon máraligalig találni köcsögöt, korsót, cserépfazekat. Pedig kitűnően alkalmasak a zsír, a lekvár, a tej tárolására. Kipróbáltam a cserépfazékban főtt húsleves sokkal finomabb. Én is, mint a régi fazekasmesterek, használati tárgyakat akarok készíteni. Kisplasztikáim is ilyenek. A cicafejű például belül üreges, tehát italt lehet tartani benne. Saját készítésű tálból kínálom az aprósüteményt, ez a sárkánykutya, mint hamutartó tesz jó szolgálatot. Gyermekkori meseélmény szülötte a meseház gyertyatartó. Szeretném meghosszabítani a iparművészet életét. Amikor egyik híres kerámikusunk, aki jeles néprajzkutató és a pazdicsi kerámia jó ismerője, kézbe vette az egyik korsómat, csodálkozva forgatta: „Hogy került ez elő? Ezt a mintát, ezt a formát legalább száz éve nem csinálják." Nagyon örültem, hogy ilyen élethű mását készítettem a régi, az egyszerű, a minden fölösleges dísztől mentes népi használati tárgynak. Nem szakadok el a zempléni kerámiától, bár lehet, hogy később más minták mellett döntök, mert ezek a népi formák kitűnően variálhatók. A korongozott részeket, kisplasztikák készítésénél alapul használhatom. Szalayné Siposs Kornélia úgy érzi, megtalálta a helyes utat. Rendszeresen kap megrendeléseket, vásárolják a termékeit, s ha megveszik, akkor bizonyára tetszik az embereknek. A jó munkához nyugalom, biztonságérzet kell. Ha férjével együtt fognak dolgozni, villanykemencét is kapnak, és ezzel a minimumra csökken az égetéssel járó kockázat. Igen ám, de a kemencét csak akkor építi meg a vállalat, ha legalább tizenöt évig üzemelhet. S ezt Szalayék egyelőre nem szavatolhatják. Úgy hírlik, a főút szélesítése miatt lebontásra kerül a ház, ahol laknak. Az útépítés miatt ugyan nincs szükség a hátsó udvarra és arra a helyre, ahol a műhely áll, de nem tudják, mit tervez a város. Meghagyja-e számukra? Ha nem hagyná meg, nagy gond szakadna a nyakukba ... Vajon lesz-e még Somorján Fazekas utca s benne fazekas? FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei 4
