A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-12-30 / 53. szám
Peter Colotka előterjeszti az elnökség A központi bizottság tagjai az ülésen jelentését Szlovákia gazdaságának dinamikus fejlődéséért A CSKP KB 12. ülését követően megtartotta ülését Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A KB decemberi ülése jóváhagyta Szlovákia 1979. évi népgazdaságfejlesztési tervét és az 1980. évi terv kidolgozásának irányelveit. Az elnökségi beszámolót Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja terjesztette elő. „Ha áttekintjük az ötéves tervidőszak első három évében elért eredményeket, valamint az 1979. és az 1980. évre kitűzött feladatokat, látjuk az előrehaladást, de a feszültségeket, problémákat, fogyatékosságokat is, amelyeknek kiküszöbölésére a politikai és gazdasági szervező munkában összpontosítanunk kell, hogy maradéktalanul megvalósítsuk pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseit“ — állapítja meg az előterjesztés, mely a továbbiakban konkretizálja Szlovákia további gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének fő feladatait, rámutatva, hogy valamennyi szinten elsősorban a minőség és a hatékonyság növelésére, a költség- és anyagi ráfordítás csökkentésére, anyag- és energiamegtakarításra kell törekednünk. CUBA SI... Húsz esztendő nem nagy idő a történelemben, de korszakos változásokat hozhat egy ország életében. Fokozott mértékben érvényes ez az Antillák gyöngyére, Kubára. Amikor 1902-ben — a spanyol-amerikai háború befejeztével, a spanyolok veresége után — kikiáltották a Kubai Köztársaságot, ez tulajdonképpen csak a gyarmattartók személyében hozott változást. Washington fenntartotta magának a mindenkori katonai beavatkozás jogát, 1903-ban kikényszentette a Guantanámo-öböl bérbe adását haditenge-észeti támaszpont létesítésére, 1906-ban újra megszállta és két éven át megszállva tartotta az országot, s ettől kezdve nyílt vagy burkolt formában ellenőrizte annak viharosan alakuló politikai életét, jóllehet 1934-ben lemondott a katonai beavatkozás jogáról. A kubai nép évtizedeken át elkeseredett harcot folytatott az egymást váltó katonai diktatúrák ellen. A kommunisták vezette sztrájkok és egyéb megmozdulások azonban nemcsak a belső reakció, hanem az amerikai imperializmus ellen is irányultak. Ezerkilencszázötvenhat novemberében Fidel Castro maroknyi fegyveresével megindította a felkelést Oriente tartományban. A Moncada laktanya elleni látványos támadást ugyan még sikerült visszavernie Batista diktátor csapatainak, de a népi forradalom s a fegyveres felkelés feltartóztathatatlanul az egész szigetországra kiterjedt s 1959 januárjában győzött: megdöntötte a gyűlölt Batísta-rendszert. Ez egyben Washington veresége és a szocialista átalakuláshoz vezető út kiindulópontja is volt. A kubai nép szabadságának kivívása után — az egész világ haladó erőinek támogatásával — meghiúsította az amerikai imperializmus minden beavatkozási kísérletét, szinte órák alatt felszámolta a Plaja Girón parton, a Disznó-öbölben a kubai ellenforradalmárok invázióját, tanulságos leckét adva az őket támogató amerikai imperialistáknak, s a Szovjetunió testvéri segítségével megtörte az amerikai gazdasági blokádot, és az Egyesült Államok közvetlen szomszédságában eredményesen építi a nyugati félteke első szocialista országát. Aránylag rövid idő alatt sikerült felszámolni az egyik legsúlyosabb gyarmati örökséget, az analfabetizmust — az írni-olvasni tudás ma már általános Kubában. Havanna, Santiago de Cuba ' és Santa Clara felsőoktatási intézményeiben, továbbá a Szovjetunió és a szocialista országok egyetemein és főiskoláin több mint hatvanezer kubai fiatal tanul. Kubában a forradalom győzelméig — az Egyesült Államok monopóliumaitól való teljes függőség következtében - jellegzetes monokultúrás gazdálkodás folyt. Még ma is a cukornád a fő termék, sőt a külkereskedelmi szükségletek alapján, tovább fejlesztik a cukornád-termelést, de a végbement szocialista fejlődés nyomán Kuba agrár-ipari országgá vált; az ipari és a mezőgazdasági termelés új ágait hozta létre. Fejlődik a kohászat és az energiatermelés. Nagy arányú lakásépítési programot valósítanak meg. Erősen fejlődik — szovjet segítséggel - a halászat. Kuba népe - a Szovjetunió és a szocialista országok segítségére támaszkodva — bizakodva tekint a jövőbe, építi a nyugati félteke első szocialista országát. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS JÓVÁHAGYTA A JÖVÖ ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉST A Szövetségi Gyűlés két kamarájának december 13-i együttes ülésén megtárgyalta és jóváhagyta — s ezzel törvényerőre emelte — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1979. évi állami költségvetésének javaslatát, amelyet Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter (kép) terjesztett elő. A jövő évi költségvetés 285,7 milliárd korona bevétellel s nagyjából ugyanilyen összegű kiadásokkal számol. A szocialista szervezetek biztosítják a bevételek 86,4 százalékát, a fennmaradó 13,6 százalék a lakosságtól folyik be, adók formájában. A kiadások 50,6 százalékát az állam a népgazdaság fejlesztésére, 40,5 százalékát oktatásügyi célokra, egészségügyi ellátásra és társadalombiztosítási juttatásokra, valamint a társadalmi fogyasztás egyéb területeire, a fennmaradó 8,9 százalékot honvédelmi, közbiztonsági és igazgatási célokra fordítja. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Hét szerkesztősége a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából nagy képes rejtvényversenyt indít „30 év a népművelés szolgálatában" címen. A verseny célja bemutatni a CSEMADOK megalakulásával kapcsolatos eseményeket, valamint a CSEMADOK tevékenységének főbb mozzanatait az elmúlt harminc év alatt. és küldtek be. A versenyben részt vehet minden csehszlovák állampolgár, kivételt képeznek a CSEMADOK Központi Bizottsága és járási bizottságai apparátusának, valamint a Hét szerkesztőségének dolgozói, akik nem vehetnek részt a versenyben. A versenykérdések megfejtéséhez ajánljuk a CSEMADOK 25 éve című könyv és az Adalékok a CSEMADOK XII. országos közgyűléséhez, valamint a Hét CSEMADOK-rovatának tanulmányozását. A REJTVÉNYVERSENY FELTÉTELEI: A verseny a Hét 1979-es 24. évfolyamának első számában indul és 23. számában ér véget. Az egyes számokban közölt kérdésekre adott válaszokat az illető szám megjelenésétől számított két héten belül kell beküldeni - a versenyszelvénnyel együtt — lapunk szerkesztőségébe. A később beérkezett vagy a szelvények nélkül beküldött válaszokat a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. A verseny során minden számban két-két kérdés szerepel, ezekre külön-külön kell megadni a választ. A sorsolásban azok a versenyzők vehetnek részt, akik a feltett összesen 46 kérdésnek legalább kétharmadára helyes választ adtak A VERSENY DÍJAI: 1. díj: 3000,- koronás tárgyi jutalom, 2. díj: 2000,- koronás tárgyi jutalom, 3. díj: 1000,- koronás tárgyi jutalom, és további hét díj összesen 5000,- korona értékben. A verseny díjainak sorsolása Gombaszögön nyilvánosan történik, az 1979. évi XXIV. Országos Kulturális ünnepségen. SZERKESZTŐSÉG 5
