A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-12-16 / 51. szám
Következő számunk tartalmából: Mács József: TISZTÁN ZENGŐ DALLAMOK Ozsvald Árpád: SZÍVEK, BABÁK, HUSZÁROK Miklósi Péter: AZ ERDŐ CSENDJE Gál Sándor: KARÁCSONYI CIPÓ Neumann János írása BESSENYEI FERENCRŐL Csáky Károly: SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK Až első oldalon riportkép a Kirakatnézőben című írásunkhoz A címlapon Gyökeres György, 0.24. oldalon Budoy Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságénak képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: \/arga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Kral Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. INTERNACIONALISTA ELKÖTELEZETTSÉGGEL Már a múlt század első felében eképpen nyilatkoztak az osztályharc elméletének mesterei, Marx és Engels, a proletár internacionalizmusról és a munkásosztály szervezettségéről, világméretű összefogásáról, mint elkerülhetetlen szükségszerűségéről annak, hogyan szabadulhatnak meg rabláncaiktól a proletárok: „Ha a proletariátus tudatára ébredne annak, hogy milyen hatalmas erő van a kezében, egy pillanat alatt összeroppantaná a világot!" Ezzel lényegében azt fejezték ki tanítómestereink, hogy ha a kizsákmányolt dolgozók megismerték, micsoda hatalmas erő rejlik az internacionalista egységben, a dolgozók szervezettségében, rövid úton végeznének a kizsákmányolás minden formájával, saját kezükbe vennék sorsuk irányítását, olyan társadalmi rendet építenének fel maguknak, melyben az ember testvére, nem pedig ellensége embertársának. Ezt a tudatot a dolgozók világméretekben, aránylag nagyon gyorsan kezdték elsajátítani, hamarosan felismerték ezt a hatalmas erőt. Igen ám, de csakhamar a kizsákmányolok is felismerték ezt a rájuk leselkedő nagy veszélyt, minden lehetőt elkövettek annak érdekében, hogy ez az egység ne jöhessen létre. Az ilyen célokra nem sajnáltak, de ma sem sajnálnak fáradságot, sem pénzt, amivel megvásárolhatják a tudósok egy részét, korrumpálhatják a munkásvezetőket; intézmények egész sorát hozzák létre, amelyekkel azt igyekeznek bizonygatni, hogy például nincs szükség az osztályharcra, és a szocializmushoz vezető egyedüli útként a parlamenti demokráciát, a fejlődés útját jelölték meg (Kautzky, Seidemann és mások). Jelenleg pedig az Amerika Hangja, a Szabad Európa és más rádióállomások, intézmények szolgálják ezt a célt. Ezt azzal a céllal tették a múltban és teszik ma is, hogy tévútra tereljék a marxizmus—leninizmus elméletét, melynek alapján létrejöhet és létre is jön ez az egység, a nemzetközi szolidaritás. Ezért időszerű az a jelszó, a kommunista kiáltvány mottója, hogy „világ proletárjai egyesüljetek". Ezért találjuk ma is a kommunista és munkáspártok lapjai nagy többségének fejlécén ezt az örökös érvényű jelszót. De sajnos, akárcsak a múltban, ma is több magát munkáspártnak nevező olyan párt is létezik, amelynek központi lapjáról hiányzik ez a jelszó, de még egypár magát marxista, kommunista pártnak nevező párt is akad, amely nem írja ki lapjára ezt a jelszót. Igaz, hogy közvetlenül a felszabadulás utáni időkben, egy rövid ideig a mi pártunk egyes lapjaira is „elfelejtették" ráírni ezt a jelszót. Nem, kedves olvasók, ez nem egyszerű formalitás, erről a történelem nagyon meggyőzően tanúskodik. Mint tudjuk e jelszóhoz az 1900-as évek elején már egyesegyedül csak az orosz bolsevikok maradtak hűek, ha ugyan akadtak a német és francia szociáldemokrata pártokban egyének, akik parlamentjeikben az imperialista háború ellen szavaztak (pl. Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg), de mint párt, egészében, csak a lenini bolsevik párt maradt hű ezen örök érvényű jelszóhoz, az osztályharc helyes elméletéhez. Ezen elmélet alapján fordították fegyvereiket saját kizsákmányolóik, az imperializmus ellen. Nem véletlen tehát, hogy éppen az ő országukban győzött a proletárforradalom, és a volt orosz cári birodalom kegyetlenül elnyomott népei saját kezükbe vették sorsuk intézését. De hogy a mi viszonyaink között sem volt ez csak egyszerű formalitás, vagyis az említett jelszónak fel nem írása pártunk egyes lapjainak fejléceire, ezt éppen mi, a szlovákiai magyar dolgozók tanulhattuk meg a legjobban a saját bőrünkön az 1945-48-as években. Mi, itt élő magyar nemzetiségű kommunisták, meg voltunk ezen legnehezebb időkben is győződve arról, hogy előbb-utóbb el kell jönnie a mi időnknek, és pártunk újból csatasorba szólít majd bennünket, magyar kommunistákat is. Meg voltunk győződve erről, hiszen pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja egész létezése alatt ilyen internacionalista szellemben nevelt bennünket. Pártunk egyformán szervezte, vezette harcát valamennyi Csehszlovákiában élő nemzet és nemzetiségi dolgozónak, sőt internacionalista kötelezettségünkhöz híven, más országok elnyomott dolgozóinak, illetve azok pártjainak is hathatós segítséget nyújtottunk nehéz harcukhoz elnyomóik ellen. Például a német antifasiszták százainak nyújtottunk menedéket az 1933-as fasiszta puccs után, tízesével továbbítottuk őket oda, ahol tovább folytathatták harcukat, esetleg fegyveresen is a fasizmus ellen (pl. Spanyolországban). Egyik alkalommal én magam kísértem át az Uhornai-hegyen három olyan lengyelországi ukrán elvtársat, akik delegátusokként vettek részt a Žilinán megtartott kongresszusukon. Tudvalevő, hogy a Magyar Kommunista Párt több illegális nyomtatványát nálunk készítették, és a csehszlovák Ismét közeleg a karácsony, a megértés és a szeretet ősi ünnepe. Tulajdonképpen megszoktuk már, hogy minden évben karácsony van; hogy ilyenkor ajándékokat kapunk másoktól, s ugyanakkor mi is ajándékokat vásárolunk. Ez a valóság. Mint ahogy az is valóság, hogy az üzletekben és áruházakban (hiszen itt egy fedél alatt több dolog is megvásárolható) ezekben a napokban éri el tetőpontját a hetek óta tartó tolongás és kavargás: a karácsonyi ajándékvásár. Ez pedig kiváló alkalom arra, hogy a riporter is kirakatnézőbe induljon s körülnézzen: mi kapható a karácsonyi piacon? Erről, valamint a népszerű PRIOR-áruházak gazdasági célkitűzéseiről és mindennapi gondjairól beszélgettünk KOVÁCS ZOLTÁN mérnökkel, a közgazdasági tudományok kandidátusával, a PRIOR-tröszt kereskedelmi igazgatójával.- A CSKP XV. kongresszusán Lubomir Strougal elvtárs az ország gazdasági és szociális fejlődésének lő irányvonalait vázolva kifejtette, hogy o belkereskedelem és a termelés közös feladata tesz a hazai piac jobb áruellátása. A gyakorlatban ez a szorosabb és rugalmasabb együttműködés igényét jelenti. Vajon a PRIOR-tröszt keretében miként sikerül valóra váltani ezt a fontos gazdasági célkitűzést?- Pártunk tizenötödik kongresszusának a belkereskedelem irányítására vonatkozó határozatai bennünket különösen érzékenyen érintenek, hiszen trösztünk ma már országos viszonylat- 1 ban 50 áruházzal rendelkezik, alkalmazottaink száma pedig meghaladja a húszezer főt. Csupán az utóbbi tíz 2
