A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-12-02 / 49. szám

folyik. A CSEMADOK KB arra törekszik, hogy a néprajzi munka eredményeit központi és járási szinten is felhasználhassák a népművészeti rendezvények műsorában. A néprajzi gyűjtés tehát a jövőben is a népdalok, népi táncok, népviseleti leírások, népszokások és népi gyermekjátékok felkutatására irányul. A központi és járási néprajzi albizottságok munkája rendkívül fontos és hasznos. A tánccsoportok is a néprajzi gyűjtés eredményeire építik műsorukat. Lényeges feladat a nyári néprajzi szeminárium megszervezése, a megfelelő szakmai irányítás, a kapcsolatok építése a központi és területi szervekkel, múzeumokkal és tudományos kutatóintézetekkel.

Szocialista társadalmi rendszerünk művelődéspolitikájának megfelelően az állami ünnepeken, társadalmi eseményeken, nevezetes évfordulókról való megemlékezéseken stb. a kulturális műsorok jelentős részét amatőr művészeti együttesek biztosítják. Ha figyelembe vesszük azt a tényt - állapította meg fő beszámolójában György István —, hogy nem rendelkezünk hivatásos népművészeti együttessel, amatőr együtteseink tájoló előadásait jelentős tettnek kell elkönyvelnünk. A jövőben mindent el kell követni azért, hogy minden járásban legyen olyan tánc- vagy népi együttes, amely példát tud mutatni a járás többi tánccsoportjának és együttesének. Több száz helyi szervezetünkben működnek állandó vagy alkalmi jellegű tánc- és folklórcsoportok. Ezek alkotják a mozgalom tömegbázisát. Ezek az együttesek, illetve ezek legjobbjai nemzetiségi kultúránkat képviselik a stróžnicei, a východnái nemzeti fesztiválokon és Svidníkben az ukrán

1. A CSEMADOK KB meghallgatta, megvitatta és jóváhagyja:

a) a KB Elnökségének a legutóbbi plenáris ülés óta végzett munkájáról szóló tájékoztató jelentést;

b) a népművelési munka további fejlesztésével kapcsolatos tervek teljesítésével foglalkozó tájékoztató jelentést;

c) az amatőr művészeti mozgalom időszerű kérdéseit, társadalmi jelentőségét, fejlesztésének főbb irányvonalait ismertető szóbeli beszámolót;

d) a CSEMADOK KB 1979-es évi munkaterv-javaslatát;

e) a CSEMADOK helyi szervezetei idei évzáró taggyűléseinek irányelveit;

2. Utasítja a KB titkárságát, hogy:

a) az 1979-es munkatervet terjessze be az SZSZK Kulturális Minisztériumához;

b) hasson oda, hogy a szervezetek a munkaterv végrehajtásakor megfelelő figyelmet szenteljenek a politikai és

nemzetiségi fesztiválon. Megállapítható, hogy az együtteseket olyan szakemberek vezetik, akik elvégezték az amatőr koreográfusok központi hároméves tanfolyamát. Ugyanakkor sajnálattal kell tudomásul venni, hogy a helyi szervezetek a működéshez szükséges anyagiakat csupán kulturális tevékenységgel és bálok rendezésével képesek biztosítani. Öröm számunkra — mondotta György István -, hogy egyes járásokban (a dunaszerdahelyiben, losonciban, kassaiban, tőketerebesiben) az illetékes járási nemzeti bizottság már rendszeresen támogatja a CSEMADOK ilyen irányú tevékenységét, s szükségesnek tartjuk, hogy a többi járásban is részesítsék rendszeres anyagi támogatásban legjobb együtteseinket. Az utóbbi években jelentős hatást gyakorol néptáncmozgalmunk tartalmi és művészi fejlődésére a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportja. Táncosai csoportokat vezetnek s egy-egy élegyüttesnél q vendégkoreográfus szerepét is betöltik. A Népművelési Intézet is szakelőadóként alkalmazza őket.

További fontos terület a színjátszás. Közösségi életre nevel. A szép magyar beszéd műhelye. Alkotó munkára ösztönöz s ízlésformáló hatása szereplőre és nézőre kétségtelen. Az amatőr színjátszás rengeteg embert foglalkoztat. Gazdag hagyománnyal rendelkezik. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy-egy előadás alkalmával a nézőtér zsúfolt. Az amatőr színjátszásnak tehát megvan a közönsége. A csoportok célja: élményben részesíteni a nézőket. Színjátszó mozgalmunkat több mint 200 csoport alkotja, az eddig bemutatott színdarabok száma 120. Ennek ellenére a színjátművelődéspolitikai évfordulók méltó megünneplésének, jelentőségük méltatásának;

c) az idei taggyűlések irányelveit juttassa el a járási bizottságok titkárságainak, s ezek haladéktalanul küldjék meg a helyi szervezeteknek;

d) a KB IV. plenáris ülésén elhangzott javaslatokat értékelje, vitassa meg, s ezek figyelembevételével terjessze elő a CSEMADOK KB Elnökségének idei decemberi ülésén a CSEMADOK szervezeteiben működő amatőr művészeti csoportok további fejlesztésének tervét. Jelentőségüknek megfelelően foglalkozzék a csoportoknak nyújtandó módszertani segítség, a csoportok anyagi ellátottságának és műsorválasztósának kérdéseivel. A megfelelő intézkedések kidolgozása és megvalósítása érdekében teremtsen hatékonyabb kapcsolatot a helyi, járási, kerületi párt- és állami szervekkel, kulturális intézményekkel.

szásnál távolról sem olyan ütemű a fejlődés, mint az irodalmi színpadoknál. Ez utóbbinál is ügyelni kell a műsorpolitikára, hogy az előadások élvezhetők, ízlésformálók és embernevelők legyenek. A XV. Jókai-napokon már sikerült megszervezni az irodalmi színpadok országos versenyét. A CSEMADOK KB javasolni fogja a színjátszó együttesek versenyének megszervezését is. A továbbfejlődés érdekében lehetővé kell tenni, hogy oz országos fesztiválon szereplő együttesek láthassák más csoportok műsorát is. A szakmabelieknek is lehetőséget kell teremteni az otttartózkodásra.

A gyermekegyüttesek három csoportba sorolhatók. A színjátszás, a bábjátszás és az irodalmi színpadok csoportjába. A bábjátszók mutatják be a legszínvonalasabb műsorokat. A másik két kategóriában komoly hiányosságok mutatkoznak. A vezetők nem eléggé felkészültek, sok helyütt az iskolák igazgatósága sem támogatja az együtteseket. Mivel a gyermekegyüttesek még csak ettől az évtől tartoznak a CSEMADOK-hoz, még a szövetség sem rendelkezik kellő tapasztalattal. Fontos az utánpótlás biztosítása és nevelése. Fontos feladatnak kell tekinteni a műsoranyagok gyűjtését, a rendezők képzését, a szakemberek megszólaltatását és főleg az állandó törődést az együttesekkel. A jövő évi Duna menti Tavaszt amolyan fesztiválszemináriumként próbálják megszervezni valamennyi gyermekcsoport-vezető részvételével. „CSEMADOK-nyár" néven ajánlatos lenne megszervezni az országos fesztiválok díjnyertes együtteseinek fellépését olyan helyeken, ahol eseményekben aránylag szegény a kulturális élet. Arra kell törekedni, hogy a jövőben az amatőr festők, szobrászok, fotósok és filmesek, a társastánc-csoportok, valamint a komoly zenével foglalkozó, különböző összetételű zenekarok tagjai is komolyabban vegyék ki részüket az amatőr művészeti mozgalom munkájából.

Végül György István vezető titkár azzal fejezte be fő beszámolóját, hogy a további színvonalemelés kulcskérdése a műkedvelők, a művészeti vezetők, a hivatásos és az önkéntes népművelők továbbképzése. A művészi színvonal emelésében jelentős segítséget nyújtanak és nyújthatnak a hivatásos művészek, a szakemberek, akik előadókként, módszertani anyagok és kiadványok szerzőiként, tanácsadó testületek tagjaiként, valamint szakoktatókként dolgoznak az amatőr művészeti mozgalomban. A CSKP XV. kongresszusának a kulturáli munkára vonatkozó határozatai sikeresen teljesíthetők, mert a feltételek egyre inkább adottak még jobb eredmények eléréséhez - fejezte be fő beszámolóját György István.

PRANDL SÁNDOR FELVÉTELE

e) hozzon létre munkacsoportot, amely a KB következő plenáris ülésére kidolgozza a csehszlovákiai magyar dolgozók haladó hagyományaival, folklórkincsével és jelenlegi társadalmi életével foglalkozó tudományos kutatómunka további fejlesztésének javaslatait; felméri a tudományos intézményekkel való együttműködés lehetőségeit.

f) nyelvi kultúránk fejlődése, szakterminológiai ismereteink bővítése érdekében szorgalmazza a nyelvművelő cikkek, tanulmányok gyűjteményes kiadását, mélyítse el kapcsolatait a Bratislava! Tankönyvkiadóval.

g) a szövetség helyi szervezeteinek évzáró taggyűléseire delegáljon központi bizottsági tagokat, s egyúttal felkéri a KB-tagokat, hogy ezeken a gyűléseken aktívan vegyenek részt.

Bratislava, 1978. október 28.

Bizonyára nemcsak én vettem észre, hogy különböző nemzetiségű fiatalok, sőt iskolásgyerekek is igen sok esetben az egymás közti beszélgetés során nem éppen hízelgő megjegyzéseket tesznek egymás nemzetiségével kapcsolatban. Az ember elgondolkodik. Akaratlanul is felteszi a kérdést, hol a hiba. Hisz ez az ifjúság már a szocializmusban nevelkedett, szocialista iskolába jár vagy járt. £s mi több, az ifjúság már nem élte át a nemzeti elnyomás semmilyen fajtáját. Ezzel szemben pártunk politikájának szellemében szabadon használhatja anyanyelvét, fejlesztheti kultúráját és megadatott számára az a lehetőség, hogy tudásához és érdeklődéséhez mérten megszerezzen bármilyen műveltséget.

A szocializmus építésének 30 éve van mögöttünk. Ezért már az is felháborító, ha olyan ember szélsőséges nacionalista megnyilvánulásával találkozunk, aki saját bőrén érezte a nemzeti elnyomás átkát. Hisz köztudomású, hogy a szélsőséges nacionalizmus hordozója a burzsoázia volt, mely osztálylyal azonba nem lehet és nem szabad azonosítani egész nemzeteket. És mégis sokszor tapasztaljuk, hogy ez a szélsőséges nacionalista gondolkodás elterjedt még az ifjúság között is. Tehát hol lehet a hiba? Egyrészt talán ott, hogy amikor egy-egy nép, nemzet történelméről beszélünk, akkor a történelmében fellelhető negatívumokkal azonosítjuk az egész nemzetet. Hogy gyakran az ezzel kapcsolatos magyarázatokból hiányzik a marxista-leninista osztályszemlélet, és ennek következtében az akkori uralkodó osztályok kritikája helyett az egész nemzetet azonosítjuk az uralkodó osztállyal. Ily módon az ifjúság könnyen ferde elképzeléseket alakít ki egy-egy népről, nemzetről. De véleményem szerint a szélsőséges nacionalizmusnak gyújtópontját alighanem a családban kell keresni. Ott, amikor az apa vagy az anya saját gyermekei előtt a szélsőséges nacionalizmus szemszögéből kiindulva teszi meg megjegyzéseit egy népről vagy nemzetről. Szerintem tehát elsősorban a családban kellene tudatosítani, hogy a proletár internacionalizmusra nevelés szerves része az ifjúság esztétikai és erkölcsi nevelésének. Elsősorban a család felelős azért, hogy pártunk politikájának szellemében neveljék a gyermekeket úgy, hogy azok becsüljék a más nemzetiségű dolgozókat és azokban osztálytestvéreiket lássák. Hiszen országunkban a különböző nemzetiségű dolgozók közös összefogással dolgoznak, harcolnak a tervek teljesítéséért. A párt- és állami szervek, a társadalmi szervezetek feladata, hogy éppen erre a tényre rámutatva elejét vegyék a nacionalizmus mindenfajta szélsőséges megnyilvánulásának. Bizony ideje lenne már mindenkinek tudatosítani, hogy minden nemzet történelmében vannak pozitív és negatív vonások, és ez alól egyetlen nemzet sem kivétel. Mert egy-egy nemzethez annak idején nemcsak a tőkések, az uralkodó osztály tagjai tartoztak. hanem a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség tagjai is. S ezeknek azonos volt osztálysorsuk más nemzetek munkásaival és parasztjaival.

A CSEMADOK KB 1978. október 27-28-i IV. plenáris ülésének határozata

3