A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-12-02 / 49. szám
HÉT Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: ENERGIA + VILLANYÁRAM - TAKARÉKOSSÁG Neumann János írása HUSZTI PÉTERRŐL HIVATÁS ÉS SZOLGÁLAT Mács József: „FÜRDÖFALUBAN" Buday Endre: A MEDVESALJA NÉPI ÉPÍTÉSZETE Az első oldalon riportkép a Mindennapi gyógyszerünk? című írásunkhoz. A címlapon Kontár Gyula, a 24. oldalon Buday Endre (elvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Megtartotta IV. plenáris ülését a CSEMADOK Központi Bizottsága. RACZ OLIVÉR, a CSEMADOK KB alelnöke ünnepi beszédben emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61., a Csehszlovák Köztársaság megalakulásánek 60. és a szövetségi államjogi elrendezéséről szóló alkotmánytörvény meghozatalának 10. évfordulójáról. Aztán Dr. GYÖRGY ISTVÁN, a CSEMADOK KB vezető titkára ismertette az Elnökségnek a legutóbbi plenáris ülés óta végzett munkáját, majd LOVICSEK BÉLA, a CSEMADOK KB titkára a népművelési munka továbbfejlesztésével kapcsolatos határozatok teljesítéséről tájékoztatta a Központi Bizottságot. A plenáris ülés fő beszámolóját Dr. GYÖRGY ISTVÁN tartotta „AZ ÖNTEVÉKENY MŰVÉSZETI MOZGALOM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI ÉS FEJLESZTÉSÉNEK FŐBB IRÁNYVONALAI A CSEMADOK XII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE UTÁN" címmel. A tanácskozást az első napon VARGA JÁNOS, A CSEMADOK KB Elnökségének tagja, a Hét főszerkesztője, a második napon RÁCZ OLIVÉR, a CSEMADOK KB alelnöke vezette. A beszámolók elhangzása után számos vitafelszólaló foglalkozott az amatőr művészeti munka legidőszerűbb kérdéseivel. A CSEMADOK KB tagjai ezután jóváhagyták az 1979. évi munkatervet és az évzáró taggyűlések irányelvét, s elfogadták a határozati pontokat. György István vezető titkár fő beszámolója egész népművészeti mozgalmunkat átfogó gondolatokat tartalmaz. A szerkesztőség szükségesnek tartja, hogy legfontosabb részeivel megismertesse az olvasókat. A magyar nemzetiségű dolgozók részt vehetnek és részt is vesznek a társadalom kulturális életében, aktívan dolgozhatnak és dolgoznak is a kultúra frontján, s a sokoldalú fejlődésre is lehetőségük van — hangsúlyozta a fő beszámoló bevezetőjében György István vezető titkár. Egész szlovákiai méretben legutóbb a Léván (Levice) megtartott II. szlovákiai népművészeti konferencia foglalkozott behatóan az amatőr művészeti tevékenység jelenlegi helyzetével, fejlődésének lehetőségeivel. Ezt követően a szövetségben is elemezték az eddig elért eredményeket, teljes mértékben magukévá tették a konferencia határozatait, valamint az elfogadott nagy jelentőségű programot. Az amatőr művészeti mozgalom több szempontból is megérdemli a társadalom figyelmét. A CSEMADOK körülbelül 20 000 tagja vesz részt benne, s ezek az emberek szabad idejük tekintélyes részét áldozzák a kulturális munkára. A mozgalom figyelmet érdemel továbbá azért is, mert a munka színvonala egyes ágazatokban az utóbbi években észrevehetően emelkedik. A Kulturális Minisztérium, a CSEMADOK KB és a Népművelési Intézet megállapodott abban, hogy az amatőr művészeti mozgalom valamennyi központi rendezvényét a CSEMADOK KB készíti elő. Ezután a Népművelési Intézet már csak szakmai, módszertani segítséget nyújt. Ami a központi akciók megrendezését illeti, a szövetség érezhető segítséget kap az egyes járási népművelési intézményektől, de főleg a kerületi népművelési központoktól. Ezzel \opcsolatban a vezető titkár a nyugat- és kelet-szlovákiai kerületeket említette. A nyugat-szlovákiai kerületben került sor a C kategóriájú amatőr színjátszók versenyére, a bábosok, a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi csoportok versenyére. A kelet-szlovákiai kerületben a vers- és prózamondás, az irodalmi színpadok, a színjátszó csoportok B és C kategóriájának a kerületi versenyét rendezték meg. Közép- Szlovákiában a vers- és prózamondók mérték össze tudásukat. Az elmúlt hónapokban szorosabb lett a kapcsolat a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületi nemzeti bizottságokkal, illetve e kerületek népművelési intézményeivel. Itt szólt György István a Nagykürtösön (Veľký Krtíš) megtartott egynapos értekezletről, amelyen a knb, a Kerületi Népművelési Intézet, a jnb kulturális osztályának vezetői, a CSEMADOK járási bizottságának közép-szlovákiai titkárai, a CSEMADOK-központ és a minisztérium képviselői vettek részt. Az egynapos értekezleten megvizsgálták az egyes járásokban jelentkező problémákat, szükségleteket. A hasznos megbeszélés következményeképpen a szövetség az 1979. évtől kezdődően érdemlegesebb segítséget kap az egyes járási és kerületi szervektől. A Nagykürtösön elhangzottak alapján látott napvilágot a Hét 1978. szeptember 16-án megjelent számában Ernest Czabannak, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnökének az írása, az ott elhangzottak alapján alakult meg a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kulturális osztályának nemzetiségi kulturális tanácsa. Lényegében olyan kulturális folyamat indult meg, amely hozzájárul nemzetiségi kultúránk színvonalának emeléséhez. Az öntevékeny művészeti mozgalom legfigyelemreméltóbb területe az ének, a zene és a tánc. Az elmúlt időszakban jelentősek az eredmények — mondotta György István. — Az utóbbi években tapasztalható, hogy megnövekedett az érdeklődés a közösségi művelődés iránt. Megerősödött például az énekkari mozgalom. Jelenleg több mint 50 felnőtt énekkarról tudunk. Ezek kétharmada fejt ki rendszeres tevékenységet. Körülbelül 6000 énekes alkotja az éneklőcsoportokat és a gyermekkórusokat. ösztönzőleg hat a dalosokra „Tavaszi szél vizet áraszt" néven a CSEMADOK KB által meghirdetett országos népdalverseny. Hatására egyik napról a másikra alakultak éneklőcsoportok és citerazenekarok. Érdemes megemlíteni, hogy 1974-ben 118 éneklőcsoport vett részt a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalversenyben, 1976-ban 132, 1978-ban viszont már 165. Magától értetődően jelentősen bővült a közreműködő szakemberek hálózata. Egyre jobbak az énekkari munka feltételei. Dél-Szlovákiában egyre jobban hódít a beat-zene is. Számos ilyen csoport tevékenykedik. Nagy és termékeny a hatásuk a munkásdalárdáknak. A CSEMADOK KB versenyek meghirdetésével ösztönzi a kórusmozgalmat. Kodály-napok, a munkásénekkarok és a gyermekkórusok versenyei stb. 1977 októberében sikeresen folyt le Rozsnyón (Rožňava) a munkás-forradalmi dalok járási fesztiválja. Szó van arról, hogy ebben az évben is megrendezik a fesztivált. A CSEMADOK KB a Népművelési Intézettel közösen irányítja a kórusok műsorpolitikáját. A versenyek meghirdetésekor fölhívják a figyelmet a legfontosabb ideológiai szempontokra. Az énekkarok a kortárs cseh, szlovák és magyar szerzők műveit éneklik. Kiemelkedő eredményeket értek el a galántai és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás kórusai. Az újvári járásban viszont nem működnek az énekkarok. A galántai járás ugyanakkor jeles gyermekkórussal is dicsekedhet. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a gyermekkarok működésére. Itt nagy a szerepe a CSMTKÉ tagjainak, akik iskolájukban kórust vezetnek. Még mindig probléma a kórusvezetők munkájának honorálása. Az énekkarok teljesen megoldatlan vagy csak részben megoldott anyagi támogatása. A szakemberhiány is a gondok közé sorolható. Például a tőketerebesi (Trebišov) járásban az iskolák nem szentelnek kellő figyelmet az énekkari mozgalomnak. Ugyanez elmondható a felettes szervekről is. Tudunk olyan esetről — jegyezte meg György István —, hogy a jól működő énekkar vezetőjét érthetetlen okokból áthelyezték. Nemzetiségi kultúránk fejlesztésében fontos szerepet játszanak a haladó népi hagyományok. A szövetség fennállásának 30 éve alatt a néptáncmozgalom szintén jelentősen fejlődött. Létrejöttek a mozgalom irányt szabó legjobb együttesei, e művészeti ág járási és országos méretű fórumai, a járási dal- és táncünnepélyek, a CSEMADOK-napok, az országos népművészeti fesztivál, valamint az országos kulturális ünnepély. Stabilizálódtak az élegyüttesek. Munkájukat előre elkészített évi terv alapján rendszeresen, folyamatosan végzik. Az élegyüttesek, a hoszszabb-rcvidebb ideig működő tánccsoportok és hagyományőrző közösségek műsorának jelentős részét feldolgozott hazai népi hagyományok képezik. A hagyományok megőrzését, továbbéltetését amatőr csoportok vállalták magukra. A hagyományok kutatására, feltárására, felgyűjtésére és tudományos feldolgozására intézmények egész sorát hozták és hozzák létre. Mivel még mindig nincs olyan speciális intézmény, amely nemzetiségi kultúránk haladó hagyományainak rendszeres gyűjtésével, megőrzésével és tudományos feldolgozásával foglalkozna, szövetségünk vállalta magára a munkát. E területen sokrétű és eredményes tevékenység 2
