A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-01 / 27. szám
Pillanatfelvétel a kassai Pinceszinpad műsorából kívül — a Trnavai Pedagógiai Fakultás Plasztikus Színháza. Bár a verseny harmadik helyezettje a kassai Pinceszínpad lett, véleményünk szerint nem nyújtott jobb teljesítményt az ipolysági vagy a komáromi irodalmi színpadoknál; a Pinceszínpad tagjai nem használták ki teljes mértékben a Havasi Péter összeállításában rejlő lehetőségeket, s így műsoruk sem válhatott egészen szatirikussá, holott — láthatólag — erre törekedtek. A Felebarátod feleségét... című összeállítás ugyanis lényegében „Anyanyelvűnk a legelső lépés..." Gágyor Péter, a Szép Szó rendezője átveszi az első dijat Lörincz Gyulától, a CSEMADOK KB elnökétől A XV. lókai-napok „újonca" a zsigárdi Gondolat volt Aki a XV. Jókai-napok műsorát végignézte, bizonyára rájön, hogy ezt a nagyon igaz gondolatot a somorjai (Samorín) üzenet Irodalmi Színpad örökség című műsorából ragadtuk ki. A műsort nyelvrokonaink — a Szovjetunió területén élő kis népek — költészetéből állította össze Zalabai Zsigmond. A somorjaiak műsorából kiragadott idézet egyébként a Jókai-napokon szerepelt irodalmi színpadok seregszemléjének a mottója is lehetne, hiszen a versenyben fellépett hat irodalmi színpad tagjainak egyik erőssége — szinte kivétel nélkül — a szép magyar beszéd, ez pedig arra vall, hogy anyanyelvűnk ápolását, a szép szó terjesztését mindannyian elsőrendű feladatuknak tekintik. A versenyben elsőként a somorjai irodalmi színpad lépett fel — puritán, egyszerű, ám annál sokatmondóbb összeállítással. A nyelvrokonaink költészetéből összeállított műsor (Kovács Lajos rendezte) hozzánk, csehszlovákiai magyarokhoz is szól, bennünket is riaszt, int és figyelmeztet, hogy ne tépjük el gyökereinket és ne tagadjuk meg első lépésünket. A műsor legmegrendítőbb jelenete egyébként az, amikor egy nemzetiség utolsó élő képviselője jelenik meg a színen. Persze, az összeállító Zalabai Zsigmond jóvoltából a NOSZF óta végbement fejlődést is érzékelhetjük: „azelőtt" — tehát a cári időkben — a Moszkvába látogató nemzetiségi ember „másfajta", idegen volt; ma már szovjet állampolgár, aki úgy szereti hazáját, hogy szülőföldjéhez és anyanyelvéhez is ragaszkodik. Az előadásnak nem volt sallangja, fölösleges mozzanata: itt minden a mondanivaló szolgálatában állt. Az egyetlen színpadi kellék, a háló, sok mindent jelképezett és sok mindent kifejezett. Jelképezte a múltat, amelybe kapaszkodni lehet, amelyet őrizni kell, s amely összeköti, egybefogja a közösség tagjait, de jelképezte a jövőt is, hiszen — összehajtogatva — gyermekként ringatták. Németh Imre kifejező zenéje ugyancsak a mondanivalót szolgálta. A somorjai irodalmi színpad szereplését a bíráló bizottság pozitívan értékelte és második díjjal jutalmazta. A verseny győztese a Kassai (Košice) Szép Szó Irodalmi Színpad lett a Fábry Zoltán és Ady Endre műveiből összeállított Ady igaza című műsorral. A rendező, Gágyor Péter kifogástalan munkát végzett: a színpadon a szó, a mozgás és a zene megbonthatatlan egységét sikerült megteremtenie. Az Ady igaza arról tanúskodik, hogy a kassaiak megértették Fábry Zoltán üzenetét, Ady Endre máig érő aktualitását, s terjesztésének, továbbadásának szükségességét is érzik. Rendkívül hatásos volt a műsor záróképe, amikoris a szereplők nem mentek le a színpadról, hanem megvárták, míg a nézőtér kiürül: hogy — amint ők a színpadon maradtak — a műsor mondanivalója is megmaradjon bennünk, őrizzük meg és adjuk tovább Ady igazát, az emberség és a béke soha el nem évülő, mindig aktuális gondolatát. Az irodalmi színpadok versenyében felépett még a kassa-délvárosi Pinceszínpad, az Ipolysági (Sahy) Magyar Tannyelvű Gimnázium József Attila Irodalmi Színpada, a Zsigárdi (Zihárec) Gondolat Irodalmi Színpad, a Komáromi (Komárno) Magyar Tannyelvű Gimnázium Irodalmi Színpada és — versenyen „görbe tükröt" állított elénk: ilyenek vagyunk, ilyenek vagytok, lépten-nyomon megcsaljuk és becsapjuk egymást. Bár a szöveges részeket elválasztó „közjátékok" nem mindig voltak érthetőek, ezeket pozitívan kell értékelnünk, mivel az „absztrakt" — mint ábrázolási lehetőség — a Pinceszínpad jóvoltából először került a Jókai-napokon színpadra. Az idei komáromi seregszemle nagy meglepetése a Zsigárdi Gondolat Irodalmi Színpad fellépése volt, A hősnek hűlt helye című összeállítással, amelyet Tóth Tibor rendezett. A zsigárdiak műsora tulajdonképpen a társadalmi direktívák paródiája volt. A szereplők azonban nem mindig tudtak a darab nehézségeivel megbirkózni. Legtöbb kifogásunk talán a didaktikus előadásmód ellen lehet, mert — érzésünk szerint — a szereplők sokszor túlmagyarázták, „túlértelmezték" a szöveget. Gyakran a játék is erőszakoltnak tűnt, a szereplők hanghordozása (hanglejtése) sem volt mindig természetes. Persze, a hibák leküzdhetők, eltávolíthatók, a jövőben korrigálhatok. Maximalisták lennénk, ha tökéletes színpadi produkciót vártunk volna a Jókai-napok „újoncaitól", akik először szerepeltek országos fórumon. Végezetül meg kell említenünk az Ipolysági József Attila Irodalmi Színpadot, amely immár tizedik alkalommal vett részt a Jókainapokon. A Dolgozz biztosan, jól című műsort Vas Ottó állította öszsze — a februári győzelem harmincadik évfordulója tiszteletére — Nagy László verseiből. Az ízléses színpadkép állítólag annak volt köszönhető, hogy Vas Ottó már elég jól ismeri a MATESZ kelléktárát, az összeállítás azonban talán még „díszletek" nélkül is elnyerte volna a közönség tetszését. A csoport egyik erőssége egyébként a szép magyar beszéd, ami meggyőzően bizonyítja, hogy az „anyanyelvűnk a legelső lépés" igazságát az ipolysági gimnazisták is ismerik és — erejükhöz, lehetőségeikhez mérten — a szép szó terjesztését is vállalják. Nem mondhatunk mást a komáromi gimnazisták irodalmi színpadáról sem, amelynek még az is mérhetetlenül nagy előnye, hogy kitűnő szavalókkal rendelkezik. Reméljük, a legközelebbi Jókai-napokon is viszontlátjuk őket. VARGA ERZSÉBET 6
