A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-11 / 46. szám
3© CSEMADOK szabadság, szervezkedési lehetőség - megszűntek. A hatóságok betiltották a kommunista pártot, majd a haladó demokratikus szervezeteket, köztük a Magyar Fiatalok Szövetségét is. Megszállás, fasizmus, világháború. Befejezetlen vagy helyesebben, folytathatatlan célok. Sokan a Magyar Fiatalok Szövetségéből a háború áldozatául estek vagy az ellenállási harcokban pusztultak el. Akik megmaradtak, felnőttek lettek. Ezek a felszabadulás után szükségét érezték egy, a Magyar Fiatalok Szövetségéhez hasonló szervezet létrehozásának. A háború, a Horthy-megszállás alatt ilyesmire gondolni sem lehetett, a felszabadulás után pedig a nemzetiségi kérdés megoldásának eltorzítása ezt nem tette lehetővé. Több mint tízéves űr a csehszlovákiai magyarok kulturális életében, a haladó nemzeti hagyományok ápolásában, feltárásában, több mint tízéves lemaradás szocialista kultúránk megteremtésének útján. Nem csoda, hogy azok, akik ennek nyomasztó, káros hatásával tisztában voltak, olyan lelkesedéssel láttak hozzá - egy évvel a februári események után — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének, (akkori nevén Kultúregyesületének) a CSEMADOK-nak megalakításához. Kicsit talán messzire nyúltam vissza, amikor megpróbáltam rámutatni a CSEMADOK megalakulásának előzményeire, de úgy gondolom, a történelmi valóság feltárása szükséges ahhoz, hogy megértsük: a CSEMADOK gyökerei kiszakíthatatlanul kapaszkodnak népi kultúránk termékeny talajába. Természetesen a CSEMADOK szerepe az új körülmények között szélesebb lett, mint volt a Magyar Fiatalok Szövetségéé, már azáltal is, hogy felnőtt lakosság soraiból szerezte tagsága zömét. Feladatai viszont megmaradtak, csak sokkal kedvezőbb lehetőségekkel, nem ellenzéki szervezet, de a győzedelmes szociális, emberi jogok, a nacionalista törekvések helyett internacionalizmus, nemzeti egyenjogúság az ország határain belül is. Mindezeket és még sok más itt fel nem sorolt problémát persze nem lehetett és nem lehet egyetlen határozattal, parancsszóra megvalósítani. Csak fokozatosan, néha türelmes, hosszadalmas, meggyőző munkával, az előítéletek leküzdésével, a felmerülő akadályok, bonyodalmak, zökkenők elhárításával. így a CSEMADOK megalakulása sem ment minden bonyodalom nélkül. Sok tárgyalás előzte meg azt a párthatározatot, hogy alakítsuk meg a szövetséget. Viták, nézeteltérések, hogy ki magyar és ki nem. Ki lehet és ki nem a CSEMADOK tagja? Nemegyszer döntőbírónak hívtuk a vitás ügyek eldöntésére a pártszerveket. Az induláshoz, az alakuló közgyűlés megrendezéséhez 200 ezer koronát bocsátott rendelkezésre Gustáv Husák elvtárs, a Megbízottak Testületének akkori elnöke, de a működéshez további pénzünk nem volt. Fellegi István elvtársnak, a CSEMADOK első főtitkárának leleményességén múlott, hogy helyiségbérre, egy-két munkaerő fizetésére tudott valami pénzt szerezni. Később szövetségünk a Nemzeti Front tagja lett és így állami támogatásban részesült. Majd átkerült a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának hatáskörébe, irányítása alá, s ez elsősorban lényegesen jobb anyagi támogatást jelent, másodsorban ezzel a CSEMADOK beilleszkedett az egész országot átfogó szocialista kulturális áramlatba, azonkívül, vagy azzal együtt, hogy őrzője és ápolója haladó nemzeti kultúránknak, hagyományainknak. Fábry elvtárs részt vett a CSEMADOK megalakításának előkészítő munkájában. Arra kérjük, beszéljen az alakuló közgyűlés előkészületeiről, lefolyásáról, a küldöttek hangulatáról, a programról gével azokat a magyar elvtársakat, akik megfelelnek a szervezési és irányító munka támasztotta követelményeknek. így aztán rövidesen valamennyi délszlovákiai járásban s Bratislavában is aktívaértekezletet tartottunk, ahol kiszemeltük azokat az elvtársakat, akik majd számításba jöhetnek mint a központi választmány tagjai, illetve a kerületi, járási és helyi szervezetek vezetői. Emlékszem egy nagyobb aktívaértekezletre, amelyet a párt központi bizottságának épületében tartottunk. Itt már módunkban volt nagyjából ismertetni a megalakítandó kulturális szerLÖRINCZ GYULA A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója egész nemzetiségi kultúránk nagy eseménye. Akik közvetlenül részesei voltak a ma már történelemnek számító eseményeknek, szívesen gondolnak vissza az első bizonytalan lépések megtételére, azokra a kezdeti erőfeszítésekre, amelyek végül is három évtized alatt nagy tömegbázisú szervezet, pezsgő kulturális élet megteremtéséhez vezettek. A minden tiszteletet megérdemlő életre hívók közül Lörincz Gyula festőművészt, a CSEMADOK KB elnökét, Fábry Istvánt, a CSEMADOK KB volt elnökét, Kugler Jánost, a CSEMADOK KB volt alelnökét és Egri Viktor állami díjas írót, a CSEMADOK KB volt alelnökét kértük meg, beszéljenek az indulásról. Lörincz elvtárs, szeretnénk, ha elmondaná olvasóinknak, mik voltak az előzményei a CSEMADOK megalakulásának, milyen körülmények között jött létre a szövetség, milyen nehézségekkel, zökkenőkkel indult a munka, milyen anyagi feltételei voltak a tevékenységnek, hogyan illeszkedett bele a CSEMADOK az országot átfogó szocialista kulturális program egészébe? — Ffogy mik voltak az előzményei a CSEMADOK megalakulásának? Mór a burzsoá Csehszlovákiában a magyar lakosságnak, különösen a fiataloknak, nagyon gazdag kulturális élete volt. Gondolok itt elsősorban a Magyar Fiatalok Szövetségére, ez az ifjúsági mozgalom a népfront-politikával egyidejűleg létesült, keltette életre Csehszlovákia Kommunista Pártja azzal a meggondolással, hogy az ifjúság széles táborát - tehát nemcsak a kommunista fiatalokat - a kulturális tevékenységen keresztül kell nevelni, helyes irányba terelni. Ezekben a fiatalokban láttuk egy szocialista társadalom későbbi megteremtőit, a jövő harcosait. A szervezet formája hasonló volt, mint ma a CSEMADOK-é, ahol csak lehetett helyi csoportot alakítottunk, mindenütt más és más név alatt (Szikra, Ady Kör, Világosság, Halódás, Stúdió stb.). Mindegyik helyi szervezet külön jóváhagyott vagy benyújtott alapszabályzat alapján működött, tekintve, hogy a hatóságok helyi csoportokkal rendelkező országos szervezetet nem engedélyeztek. Ennek ellenére megtűrt, félig legális formában mindegyik szervezetnek megvolt a központi irányító szerve: a Cseh, a Szlovák, a Magyar, a Német és az Ukrán Fiatalok Szövetsége. 1938-ban a német fasizmus egyre fokozódó nyomósára s a hazai árulás következtében a burzsoá demokrácia vereséget szenvedett. Az amúgy is vitatható demokratikus jogok - szólásmunkásosztály, a dolgozó nép hatalmát támogató, építő szervezet lettünk. Ez lényeges különbség! Milyen körülmények között jött létre a szövetség? Csehszlovákia Kommunista Pártja a felszabadulás után vezető szerephez jutott. Ezt így kimondani nagyon egyszerű, de élni ezzel a szereppel nem volt olyan egyszerű. 1945 után nemzeti demokratikus forradalom ment végbe nálunk. Ezt részben a polgári pártoknak az ellenállási mozgalomban aktív szerepet játszott képviselőivel, a rendszer híveivel, a fasizmus káros beütéseit magában hordozó tömeggel kellett végigcsinálni. Itt volt a talaja a reakciós erők által 1948 februárjában megkísérelt puccsnak: a kapitalista rendszert visszasíró, váró elemek visszafelé akarták fordítani a történelem szekerének rúdját. Csak a reakció felett aratott győzelemmel erősödött meg a hatalom a munkásosztály kezében, és lett tényleges vezető erő a kommunista párt. Ahogy történészeink pontosan megfogalmazták, az 1948-as februári győzelem minőségi változást jelent: a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalomba ment át. Ez teljesen új utat nyitott a szocialista társadalmi fejlődés számára. A harácsoló magántulajdon helyett államosítás, a kizsákmányolás helyett és arról, hol ment végbe ez a számunkra nagyon fontos esemény, milyen volt országos és dél-szlovákiai visszhangja a CSEMADOK megalakulásának? Az SZLKP KB elnöksége 1948 októberében nevezett ki a Központi Bizottság mellett megalakuló nemzetiségi bizottság titkárává. Körvonalazták azokat a a feladatokat, melyeket majd a bizottságnak kell kidolgoznia és a pórtszerveik segítségével megvalósítania. Ezek közül a két legfontosabb és a legsürgősebb feladat volt: 1. egy magyar nyelvű újság — átmenetileg hetilap — kiadásának a megszervezése, 2. a párt által irányított magyar kulturális szervezet megalakítása központi, kerületi, járási és helyi szinten. Mór a következő napokban találkoztam Lörincz Gyula elvtárssal, és megbeszéltük, kiket javasoljunk a nemzetiségi bizottságba. Az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta bizottságunk tagjait, akik a következők voltak: Major István, Lörincz Gyula, Rabay Ferenc, Kugler János és jómagam. Ez a bizottság dolgozta ki aztán a magyar nemzetiségi szervezet alakuló közgyűlése előkészítésének terveit. Pontosan megosztottuk magunk között a munkát: ki melyik magyar lakosságú járásban kutatja fel a járási pártbizottság segítsévezet küldetését, szervezeti felépítését, megtárgyalni a kóderjavaslatokat, s ezeket azután jóváhagyás céljából a KB elé terjesztettük. Ezen az értekezleten a nemzetiségi bizottság már említett tagjain kívül valamennyi dél-szlovákiai járásból és Bratislavából részt vettek ismert kommunisták, mint például Száraz József, Solcz László, Szarka Béla, Fellegi István, akit a vezető titkári funkció betöltésére jelöltünk ki. Valamennyien nagyon szívesen vállaltak magukra bármilyen nehéz feladatot is, amit lelkiismeretesen végre is hajtottak. Ennek volt köszönhető azután, hogy aránylag rövid idő múlva már kitűzhettük az alakuló közgyűlés időpontját. Az utolsó simításoknál két fő csoportot alakítottunk. Az egyik munkacsoportot Lörincz Gyula elvtárs vezetésével a fő beszámoló és a felhívás megszerkesztésével bíztuk meg. A másik munkacsoportot én vezettem, ennek az adminisztrációs munkák elvégzése volt a feladata. Emlékszem, az előre nem látott apró kiadások annyira kimerítették a Nemzeti Front által rendelkezésre bocsátott készpénzkeretünket, hogy a meghívók kinyomtatására és a bélyegek beszerzésére a saját fizetésemből kellett kölcsönöznöm. A fő beszámolót az alakuló közgyűlésen Lörincz Gyula tartotta, a felhívást pedig Major István ismertette. A vita után, a rnár megválasztott központi 6
