A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-11-04 / 45. szám
3(D CSEMADOK Jövőre lesz harmincéves a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. Szerkesztőségünk az esemény jelentőségéhez méltón foglalkozik az indulás körülményeivel, a fejlődés fontosabb állomásaival, az eddig megtett úttal. Szó lesz majd nemzetiségi kultúránk minden jelentős intézményéről is, mert hiszen létrejöttük szorosan összefügg a szövetség megalakulásával. Megszólaltatunk tisztségviselőket és egyszerű közművelődési dolgozókat, helyet adunk alapító tagok visszaemlékezéseinek, bemutatunk olyan műkedvelő csoportokat, amelyek szívós munkával, szorgalommal, akarással, nem utolsósorban pedig tudással jóval az átlagos szintet meghaladó teljesítményre képesek. Szólunk majd számszerű eredményekről, hogy ilyen módon is érzékeltessük azt a hatalmas és sokrétű munkát, amelyet a szövetség fennállásának három évtizede alatt végzett. Beszélünk a CSEMADOK országos, területi és járási rendezvényeiről, nemzetiségi kultúránknak az ország egészében betöltött szerepéről és azokról az igényes feladatokról, amelyeknek teljesítését Csehszlovákia Komunista Pártja népünk javára szorgalmazza s szövetségünktől is várja. Lapunk 45. számától kezdve riportokban, cikkekben, kerekasztalbeszélgetésekben, visszaemlékezésekben stb. irányítjuk a figyelmet a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének rendkívül fontos és szerteágazó tevékenységére. Külön színfoltja lesz ejgy-egy számunknak a legjobb amatőr csoportok kollektiv beszámolója munkájukról „így dolgozunk mi" cimmel. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a közművelődési klubok vezetőinek figyelmet érdemlő vallomása tevékenységük tartalmáról és irányáról. Azt is eláruljuk olvasóinknak, hogy 1979 januárjától érdekes, izgalmas versenyt indítunk a harmincéves CSEMADOK-ról. A verseny feltételeit 51. számunkban részletesen ismertetjük. Egyszóval mostantól kezdve számról számra ünnepeljük szövetségünket, a megalakulásának harmincadik évfordulójához érkező CSEMADOK-ot, amely szívós és következetes munkájával, a szocialista építésben való aktív részvételével tekintélyt vívott ki magának társadalmunkban. Dr. György István, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára kérésünkre már a harmincadik évforduló jegyében irta meg cikkét, amelyet akciónk megkezdésének tekintünk. Szerkesztőség 1979. március 5-én lesz 30 esztendeje annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja kezdeményezésére megalakult a CSEMADOK, akkori nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Alapítói, a csehszlovák munkásmozgalom ismert képviselői, a CSEMADOK-ot attól a meggyőződéstől vezérelve indították útjára, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség kultúrájának ápolása a szocializmus építése során nemcsak fontos és lehetséges, hanem elengedhetetlenül szükséges. Hitték és hirdették, hogy a csehszlovákiai magyarság nem lehet csupán függvény, a nemzeti kultúrák importálója, hanem minden tekintetben egy erőteljesen fejlődő anyagi, szellemi és nyelvi közösségnek kell lennie, sajátos színű, a nemzetek értékeit is gazdagító kultúrát teremtve kell élnie és dolgoznia. A szervezet alapító tagjai, a haladó hagyományokra, a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban működő haladó szellemű szervezetek tapasztalataira támaszkodva, végiggondolva a múltat s előretekintve a jövőbe, szilárd alapokra rakták le a felépítendő szervezet első tégláit. Harminc esztendővel ezelőtt az alakuló közgyűlés résztvevői arra tettek fogadalmat, hogy az új szervezet, a CSEMADOK, a csehszlovákiai magyarok között a CSKP vezetésével olyan kulturális-népnevelő munkát fog kifejteni, amely elősegíti az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek súrlódásmentes együttélését az új, szocialista társadalomban. Major István elvtárs, aki a CSEMADOK alakuló ülésén, mint a CSKP HARM INCÉVES A CSEM ADOK küldöttségének vezetője vett részt, felszólalásában többek között utalt arra, hogy: „Nem lesz könnyű megküzdeni a múlt gyakran visszatérő politikai és szellemi kísértéseivel . . . Am azért vagyunk itt, mi, régi és új harcosai az új világrendnek, hogy megküzdjünk velük és legyőzzük őket..." A szövetség első szervezeti alapszabályzata így körvonalazta a CSEMADOK küldetését: „A CSEMADOK igyekszik előmozdítani a magyar-szlovák kulturális közeledést azáltal, hogy tolmácsolja a szlovák kulturális értékeket a magyar lakosság, valamint a magyar kulturális értékeket a szlovák lakosság számára. Ápolja és szilárdítja a magyar nemzetiségű lakosságban a Csehszlovákia népeivel való együvé tartozás tudatát, valamint a köztársaság és a népi demokrácia iránti hűséget és lojalitást. Harcol a sovinizmus, a revizionizmus és a nemzetiségi viszályok menyilvánulásai ellen, ápolja a dolgozók nemzetközi szolidaritásának eszméjét, szorgalmazza az együttműködést az országos tömegszervezetekkel, s a magyar nemzetiségű lakosságot arra serkenti, hogy tevékenyen résztvegyen Csehszlovákia dolgozóinak országépítő munkájában." Harminc esztendő alatt a CSEMADOK tisztségviselőinek és tagjainak sokszor meg kellett küzdeniök különböző nehézségekkel, akadályokkal. Küzdöttek, hogy elhárítsák az akadályokat, hogy a CSEMADOK mind teljesebben tudja a csehszlovákiai magyarság kulturális igényeit kielégíteni, hogy nemzeti kultúránk haladó hagyományait megőrizve, mind nagyobb mértékben járuljon hozzá az új társadalom szocialista kultúrájának megteremtéséhez, gazdagításához. Senki sem vitathatja el a CSEMADOK-nak azt az érdemét, hogy megalakulásának első pillanatától a csehszlovákiai magyarság kulturális igényeinek kielégítője és tolmócsolója volt. Nem ment el közömbösen a társadalmi szükségletek, igények mellett. Kihasználta az adott lehetőségeket, hogy a legfelsőbb párt- és állami szervekhez benyújtott számtalan javaslatával elősegítse a csehszlovákiai magyar dolgozók problémáinak megoldását, beleértve a nemzetiségi kérdés marxista-leninista módon való rendezését. Megalakulását követően legfontosabb feladatának a tömegalapokkal rendelkező kulturális-társadalmi szervezetté válást tekintette. Később, amikor a magyar, illetve vegyes lakosságú községek és városok többségében megalakultak a CSEMADOK helyi szervezetei, az addigi ösztönös tevékenység szervezett és céltudatos működéssé fejlődött. Az az alapelv érvényesült, hogy a helyi szervezetek taggyűléseiken a kulturális kérdéseken túlmenően foglalkozzanak város- és községfejlesztési és igazgatási kérdésekkel is, legyenek segítségükre a nemzeti bizottságoknak. A további években a CSEMADOK munkája jobban igazodott a társadalmi szükségletekhez. Magasabb szintű irodalmi nevelés és népművelési munka vette kezdetét, és gyökeres változás állt be az országos rendezvények stabilizálása terén is. A célszerű intézkedések meghozták a maguk gyümölcsét, fokozatosan fellendült a tevékenység, és a CSEMADOK-ot a legaktívabb munkát kifejtő társadalmi szervezetek között említették. Megerősödött a CSEMADOK társadalmi tekintélye, szilárdult szervezeti élete. Az 1968-69-es válságos időszak eseményei zavarólag hatottak a szövetség tevékenységére. A válságos időszak utáni konszolidációs folyamatban nem volt könnyű újból a megfelelő szintre emelni a szövetség életét, munkáját. A XI. országos közgyűlés szilárd alapot biztosított a CSEMADOK működéséhez, s e közgyűlés óta tovább növekedett a szervezet akcióképessége. A CSEMADOK szervezeti életének stabilizálásával egyidejűleg növekedett a taglétszám is. Míg 1962-ben a CSEMADOK-nak 34 900 tagja volt, addig 1972-ben a taglétszám 62 300-ra növekedett, vagyis csaknem megkétszereződött. Ma közel 70 ezer tagot tartunk nyilván. A számok nagyszerűen bizonyítják, hogy szövetsé-GYÖRGY ISTVÁN günk mennyiségi tekintetben olyan eredményeket ért el, amelyekre valóban büszkék lehetünk, s amelyek ilyen értelemben nagybetűkkel íródtak be nemzetiségi kulturális életünk történetébe. A nemzetiségi kultúránk feljesztése terén elért eredmények igazi, maradandó értékekkel gazdagították az egyetemes magyar kultúrát és a csehszlovák szocialista kultúrát, hozzájárultak a cseh, a szlovák és más nemzetiségű lakosság és a magyar nemzetiségű lakosság közötti barátság elmélyítéséhez, internacionalista kapcsolataink szilárdításához. A szocialista internacionalizmus eszméjétől áthatva őriztük és éltettük a magyar lakosság tudatában haladó hagyományainkat, az együttélés, a közös küzdelem és a szocialista építő munka siekereit. Rámutattunk, hogy miben gyökereznek a csehszlovákiai magyarság szocialista erkölcsi értékei. A CSEMADOK az elmúlt 30 év alatt pártunk marxista-leninista nemzetiségi politikájának szellemében komoly szerepet vállalt magára a magyar nemzetiségű lakosság körében folyó kulturális-népnevelési munka terén. A CSEMADOK jó alapra épült és három évtizedes munkáját siker koronázta. Kijár őszinte köszönetünk mindazoknak, akik szocialista nemzetiségi kultúránk felvirágoztatásán, a szocialista ember formálásán fáradoztak, s akiknek már nem tudjuk megköszönni, azok emlékét kegyelettel megőrizzük. Az örök nyugtalanság, az ösztönző tenniakarás volt a fő jellemzője az elmúlt 30 esztendő munkájának szövetségünkben. A jubiláló CSEMADOK különféle akadályok, nehézségek ellenére is jól működő társadalmi-kulturális szervezetté vált, amely jelentős művelődéspolitikai küldetést teljesít, s jó eredményeket ér el a rábízott feladatok megoldásában. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az elért eredményekkel elégedettek vagyunk. Ellenkezőleg, a 30 éves tevékenység értékelése kiindulópont, ösztönzés a még jobban szervezett és a még hatékonyabb munkához. 6
