A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-11-04 / 45. szám

3(D CSEMADOK Jövőre lesz harmincéves a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. Szerkesztőségünk az esemény jelentőségéhez méltón foglalkozik az indulás körülményeivel, a fejlődés fontosabb állomásaival, az eddig megtett úttal. Szó lesz majd nemzetiségi kultúránk minden jelentős intézményéről is, mert hiszen létrejöttük szorosan összefügg a szövetség megalakulásával. Megszólaltatunk tisztségviselőket és egyszerű közművelődési dolgozókat, helyet adunk alapító tagok visszaemlékezéseinek, bemutatunk olyan műkedvelő csoportokat, amelyek szívós munkával, szorgalommal, akarással, nem utolsósorban pedig tudással jóval az átlagos szintet meghaladó teljesítményre képesek. Szólunk majd számszerű eredményekről, hogy ilyen módon is érzékeltessük azt a hatalmas és sokrétű munkát, amelyet a szövetség fennállásának három évtizede alatt végzett. Beszélünk a CSEMADOK országos, területi és járási rendezvényeiről, nemzetiségi kultúránknak az ország egészében betöltött szerepéről és azokról az igényes feladatokról, amelyeknek teljesítését Csehszlovákia Komunista Pártja népünk javára szorgalmazza s szövetségünktől is várja. Lapunk 45. számától kezdve riportokban, cikkekben, kerekasztal­­beszélgetésekben, visszaemlékezésekben stb. irányítjuk a figyelmet a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének rendkívül fontos és szerteágazó tevékenységére. Külön színfoltja lesz ejgy-egy számunknak a legjobb amatőr csoportok kollektiv beszámolója munkájukról „így dolgozunk mi" cimmel. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a közművelődési klubok vezetőinek figyelmet érdemlő vallomása tevékenységük tartalmáról és irányáról. Azt is eláruljuk olvasóinknak, hogy 1979 januárjától érdekes, izgalmas versenyt indítunk a harmincéves CSEMADOK-ról. A verseny feltételeit 51. számunkban részletesen ismertetjük. Egyszóval mostantól kezdve számról számra ünnepeljük szövetségünket, a megalakulásának harmincadik évfordulójához érkező CSEMADOK-ot, amely szívós és következetes munkájával, a szocialista építésben való aktív részvételével tekintélyt vívott ki magának társadalmunkban. Dr. György István, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára kérésünkre már a harmincadik évforduló jegyében irta meg cikkét, amelyet akciónk megkezdésének tekintünk. Szerkesztőség 1979. március 5-én lesz 30 esztendeje annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja kezdeményezésére megalakult a CSEMADOK, akkori nevén a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr­­egyesülete. Alapítói, a csehszlovák munkásmozgalom ismert képviselői, a CSEMADOK-ot attól a meggyőző­déstől vezérelve indították útjára, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség kultúrájának ápolása a szocializmus építése során nemcsak fontos és lehet­séges, hanem elengedhetetlenül szük­séges. Hitték és hirdették, hogy a cseh­szlovákiai magyarság nem lehet csupán függvény, a nemzeti kultúrák importá­lója, hanem minden tekintetben egy erőteljesen fejlődő anyagi, szellemi és nyelvi közösségnek kell lennie, sajátos színű, a nemzetek értékeit is gazda­gító kultúrát teremtve kell élnie és dolgoznia. A szervezet alapító tagjai, a haladó hagyományokra, a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban működő haladó szellemű szervezetek tapaszta­lataira támaszkodva, végiggondolva a múltat s előretekintve a jövőbe, szilárd alapokra rakták le a felépítendő szer­vezet első tégláit. Harminc esztendővel ezelőtt az alakuló közgyűlés résztvevői arra tettek fogadalmat, hogy az új szervezet, a CSEMADOK, a csehszlová­kiai magyarok között a CSKP vezetésé­vel olyan kulturális-népnevelő munkát fog kifejteni, amely elősegíti az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek súrló­dásmentes együttélését az új, szocia­lista társadalomban. Major István elvtárs, aki a CSEMA­DOK alakuló ülésén, mint a CSKP HARM INCÉVES A CSEM ADOK küldöttségének vezetője vett részt, fel­szólalásában többek között utalt arra, hogy: „Nem lesz könnyű megküzdeni a múlt gyakran visszatérő politikai és szellemi kísértéseivel . . . Am azért va­gyunk itt, mi, régi és új harcosai az új világrendnek, hogy megküzdjünk velük és legyőzzük őket..." A szövetség első szervezeti alapszabályzata így kör­vonalazta a CSEMADOK küldetését: „A CSEMADOK igyekszik előmozdítani a magyar-szlovák kulturális közele­dést azáltal, hogy tolmácsolja a szlo­vák kulturális értékeket a magyar la­kosság, valamint a magyar kulturális értékeket a szlovák lakosság számára. Ápolja és szilárdítja a magyar nemze­tiségű lakosságban a Csehszlovákia népeivel való együvé tartozás tudatát, valamint a köztársaság és a népi de­mokrácia iránti hűséget és lojalitást. Harcol a sovinizmus, a revizionizmus és a nemzetiségi viszályok menyilvánu­­lásai ellen, ápolja a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának eszméjét, szorgal­mazza az együttműködést az országos tömegszervezetekkel, s a magyar nem­zetiségű lakosságot arra serkenti, hogy tevékenyen résztvegyen Csehszlovákia dolgozóinak országépítő munkájában." Harminc esztendő alatt a CSEMA­DOK tisztségviselőinek és tagjainak sokszor meg kellett küzdeniök külön­böző nehézségekkel, akadályokkal. Küzdöttek, hogy elhárítsák az akadá­lyokat, hogy a CSEMADOK mind telje­sebben tudja a csehszlovákiai magyar­ság kulturális igényeit kielégíteni, hogy nemzeti kultúránk haladó hagyományait megőrizve, mind nagyobb mértékben járuljon hozzá az új társadalom szo­cialista kultúrájának megteremtéséhez, gazdagításához. Senki sem vitathatja el a CSEMADOK-nak azt az érdemét, hogy megalakulásának első pillanatá­tól a csehszlovákiai magyarság kultu­rális igényeinek kielégítője és tolmó­­csolója volt. Nem ment el közömbösen a társadalmi szükségletek, igények mellett. Kihasználta az adott lehetősé­geket, hogy a legfelsőbb párt- és álla­mi szervekhez benyújtott számtalan javaslatával elősegítse a csehszlovákiai magyar dolgozók problémáinak meg­oldását, beleértve a nemzetiségi kérdés marxista-leninista módon való rende­zését. Megalakulását követően legfon­tosabb feladatának a tömegalapokkal rendelkező kulturális-társadalmi szerve­zetté válást tekintette. Később, amikor a magyar, illetve vegyes lakosságú községek és városok többségében meg­alakultak a CSEMADOK helyi szerve­zetei, az addigi ösztönös tevékenység szervezett és céltudatos működéssé fejlődött. Az az alapelv érvényesült, hogy a helyi szervezetek taggyűlései­ken a kulturális kérdéseken túlmenően foglalkozzanak város- és községfejlesz­tési és igazgatási kérdésekkel is, legye­nek segítségükre a nemzeti bizottsá­goknak. A további években a CSEMA­DOK munkája jobban igazodott a tár­sadalmi szükségletekhez. Magasabb szintű irodalmi nevelés és népművelési munka vette kezdetét, és gyökeres vál­tozás állt be az országos rendezvények stabilizálása terén is. A célszerű intéz­kedések meghozták a maguk gyümöl­csét, fokozatosan fellendült a tevékeny­ség, és a CSEMADOK-ot a legaktívabb munkát kifejtő társadalmi szervezetek között említették. Megerősödött a CSE­MADOK társadalmi tekintélye, szilár­dult szervezeti élete. Az 1968-69-es válságos időszak eseményei zavarólag hatottak a szövetség tevékenységére. A válságos időszak utáni konszolidá­ciós folyamatban nem volt könnyű új­ból a megfelelő szintre emelni a szö­vetség életét, munkáját. A XI. országos közgyűlés szilárd alapot biztosított a CSEMADOK működéséhez, s e köz­gyűlés óta tovább növekedett a szer­vezet akcióképessége. A CSEMADOK szervezeti életének stabilizálásával egy­idejűleg növekedett a taglétszám is. Míg 1962-ben a CSEMADOK-nak 34 900 tagja volt, addig 1972-ben a taglét­szám 62 300-ra növekedett, vagyis csaknem megkétszereződött. Ma közel 70 ezer tagot tartunk nyilván. A számok nagyszerűen bizonyítják, hogy szövetsé-GYÖRGY ISTVÁN günk mennyiségi tekintetben olyan eredményeket ért el, amelyekre való­ban büszkék lehetünk, s amelyek ilyen értelemben nagybetűkkel íródtak be nemzetiségi kulturális életünk történe­tébe. A nemzetiségi kultúránk feljesztése terén elért eredmények igazi, mara­dandó értékekkel gazdagították az egyetemes magyar kultúrát és a cseh­szlovák szocialista kultúrát, hozzájárul­tak a cseh, a szlovák és más nemzeti­ségű lakosság és a magyar nemzeti­ségű lakosság közötti barátság elmélyí­téséhez, internacionalista kapcsolataink szilárdításához. A szocialista interna­cionalizmus eszméjétől áthatva őriztük és éltettük a magyar lakosság tudatá­ban haladó hagyományainkat, az együttélés, a közös küzdelem és a szo­cialista építő munka siekereit. Rámu­tattunk, hogy miben gyökereznek a csehszlovákiai magyarság szocialista erkölcsi értékei. A CSEMADOK az elmúlt 30 év alatt pártunk marxista-leninista nemzetiségi politikájának szellemében komoly sze­repet vállalt magára a magyar nemze­tiségű lakosság körében folyó kulturá­lis-népnevelési munka terén. A CSE­MADOK jó alapra épült és három évtizedes munkáját siker koronázta. Kijár őszinte köszönetünk mindazoknak, akik szocialista nemzetiségi kultúránk felvirágoztatásán, a szocialista ember formálásán fáradoztak, s akiknek már nem tudjuk megköszönni, azok emlékét kegyelettel megőrizzük. Az örök nyugtalanság, az ösztönző tenniakarás volt a fő jellemzője az el­múlt 30 esztendő munkájának szövet­ségünkben. A jubiláló CSEMADOK különféle akadályok, nehézségek ellenére is jól működő társadalmi-kulturális szervezet­té vált, amely jelentős művelődés­­politikai küldetést teljesít, s jó ered­ményeket ér el a rábízott feladatok megoldásában. Ez azonban nem jelent­heti azt, hogy az elért eredményekkel elégedettek vagyunk. Ellenkezőleg, a 30 éves tevékenység értékelése kiinduló­pont, ösztönzés a még jobban szerve­zett és a még hatékonyabb munkához. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom