A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-10-28 / 44. szám
ünnepi ülés résztvevői napok, Dunamenti Tavasz) szakmai segítséget nyújtanak. A februári győzelem után a szocializmus útját választó ország terhes örökséget vállalt a kultúra frontján. A villanyhuzalok bekötése egy-egy faluba könnyebben ment, mint a fontos szerepkörű népművelési intézmények hálózatának a működtetése. A munkáshatalmat kezdettől az vezette, hogy a villamosítással párhuzamosan a gyors ütemben épülő művelődési otthonokban is felragyogjon a szellem napvilága. Hasson a szó, szálljon a dal, nemesítse a lelket a tánc stb. Sok még a tennivaló ma is (már ami a művelődési otthonok építését illeti), s nem mondunk újat azzal, hogy a munka eredményei nem jelentkeznek mindjárt a kultúra frontján. De már ott tartunk, hogy egyre erőteljesebben mutatkoznak és a negyedszázados út helyességét bizonyítják. A legfejlettebb kapitalista ország sem rendelkezik a népművelési létesítmények olyan széles hálózatával, mint a mi államunk. Tóth Sándor tizenkét éve vezeti a nemzetiségi osztályt. Nincs olyan járása Szlovákiának, ahol ne ismernék, ne járt volna, ne lett volna elfoglaltsága. Olyan fesztivál sem volt sehol Dél- Szlovákiában, amelynek az előkészítésében ne vett volna részt. Régóta ismerik őt a CSEMADOK tisztségviselői is, hiszen az országos jellegű kulturális rendezvényeket szövetségünkkel szóróékszerekre (gyöngyök, párták, csepeszek, kendők, sapkák, kalapok stb.), zsebkendőkre, továbbá a lábbelikre is. Az egyes ruházati darabok szabásformóját, részeinek és díszítményeinek elnevezését is a legaprólékosabban jegyezzük le. A textíliákból a házbelső minden használatban levő és díszül szolgáló szőtt és hímzéssel-varrással ékesített darabjait is gyűjtsük össze (ágyneműk, abroszok, rúdravalók, pokrócok, csergék, törülközők stb.). A HAGYOMÁNY ÉS TÁRGYAI Az emberi élet fontosabb határeseményei és az év ünnepi alkalmai sokféle szokást alakítottak ki, amelyek nemzedékek során át hagyományként őrződtek meg. Ezeknek is megvan a kísérő tárgyi anyaga: pl. bölcsők, szoptató edénykék, lakodalmi vőfélybotok, ravatali takarók, hímes tojások, farsangi alakoskodások kellékei stb. A GYÓGYÍTÁS, RONTÁS ÉS TÁRGYAI Mint cselekményeknek sokféle hagyománya van, de ezeknek gyakorlása közben néha tárgyi anyagot is alkalmaztak. Egynéhány ezek közül: érvágók, az ijedtség-űző ólomöntés eszközei, régészeti szórványleletek, pl. átfúrt kőbalta, amelynek lyukán - rontás ellen - átfejték a tejet: talált patkók stb. A VIGALOM, JÁTÉK ÉS TÁRGYAI Az első csoportba a népi hangszerek: citerák sokféle változata, timborák, furulyák, sípok, dudák stb. tartoznak. A második csoportot viszont a mindkét san együttműködve bonyolította s bonyolítja ma is. „örömmel csináltam, csinálom a munkám", „Engem is lelkesít a százak és ezrek lelkesedése", „Bosszantott és ma is bosszant, ha az iskolaigazgatók visszatartják pedagógusaikat az amatőr csoportok munkájától"... Így fogalmazza tömören hivatásának értelmét. 1974-ben a kulturális miniszter az „Érdemes népművelő" kitüntetést adományozta neki. Most meg, a Népművelési Intézet megalakulásának 25. évfordulóján „Arany plakettet" kapott. Elismerve ezzel is sokéves hasznos munkáját. Nemcsak őt, az osztály minden dolgozóját is elismerésben részesítették. Czingel László ezüst, a többiek pedig a bronz plakett tudajdonosai lettek. És az élet nem áll meg 25 év múltán sem. Az intézet dolgozói lelkesen folytatják, amibe belekezdtek. Abban a tudatban, hogy szükség van rájuk, közművelődési dolgozókra, nagyobb szükség, mint ahogy szerényen maguk gondolják. Ezt hangsúlyozták a párt- és állami szervek képviselői, a baráti szocialista országok testvérintézetének küldöttei is. Mi is ezúton csatlakozunk azokhoz, akik további eredményeket kívánnak az elkövetkező huszonöt esztendőkre ... MACS JÓZSEF nembeli gyermekek, serdülők maguk készítette játékai alkotják. Hogy menynyire gazdag ez a tárgycsoport, annak beszédes bizonyítéka a sepsiszentgyörgyi múzeumban elhelyezett játékgyűjtemény. A KEGYELET TÁRGYAI E tárgycsoportba tartozó hagyatékanyag a népművészetnek sok ragyogóan szép alkotását őrzi. Különösen a temetők tárgyi néprajzi vonatkozású alkotásait: a kopjafákat, a terméskövekből kiképzett és díszített sírköveket, a fakeresztekre alkalmazott kovácsoltvas virágokat - olyanokat, amelyeknek már nincs gondozójuk és így pusztulásra vannak ítélve - igyekezzünk összegyűjteni. A tárgyi néprajzi gyűjtésnek van még eay igen lényeges teendője: a tárgyak állapotának megőrzése, tartósítása - a konzerválás. Soha egyetlen tárgyat se tegyünk addig állandó tárolási helyére, amíg meg nem tisztítottuk, nem fertőtlenítettük, s ha olyan állapotú a tárgy — nem konzerváltuk. Gondos, kényes munka ez, s ezért azt ajánljuk, hogy szükség esetén kérjük ki múzeumi szakemberek véleményét. Ez a tájékoztató nem készülhetett a teljesség igényével, de ha a leírtakat irányelvként elfogadjuk és ahhoz alkalmazkodunk, akkor nem gyökértelen anyaghalmazt hozunk csak össze, hanem tudományos értékű néprajzi gyűjtemény megalkotóivá válhatunk. IDŐSZERŰ ÉS FONTOS TEENDŐK A CSEMADOK Központi Bizottsága szeptember második felében összehívta a járási titkárok munkaértekezletét, amelyen dr. György István vezető titkár az előző értekezleten elfogadott határozatok teljesítésével, Varga János, a Hét főszerkesztője a lapterjesztés időszerű feladataival, Lovicsek Béla KB-titkár pedig a KB és a szakszervezeti üzemi bizottság együttműködésének kérdéseivel foglalkozott. A titkári értekezlet résztvevői értékelték a szövetség járási bizottságainak és ezek elnökségének, valamint a helyi szervezetek vezetőségének és tagsági gyűléseinek munkáját, áttekintették a taglétszámmal kapcsolatos teendőket, foglalkoztak az ellenőrző bizottságok munkájával, a CSEMADOK járási bizottságainak az állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel való együttműködésével. A beszámolók hangsúlyozták, hogy a szövetség minden járási bizottságának meg kell alakítania szakbizottságát és az albizottságokat, amelyek hasznos segítőtársnak bizonyulnak a CSEMADOK feladatainak teljesítésében. A titkári értekezlet örömmel nyugtázta, hogy a szrvezeti élet az év első felében tovább szilárdult, de még mindig sok a tennivaló. További erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a XII. országos közgyűlés határozatának szellemében tovább növekedjék a taglétszám. A titkári munkaértekezlet határozatba foglalta a szövetség legidőszerűbb és legfontosabb teendőit. Ennek értelmében mindig a hónap első felében kell megtartani a járási bizottságok elnökségi üléseit. Értékelni kell a tagtoborzással és a Hét terjesztésével kapcsolatos munkát. A járási bizottságok a jövő év januárjáig elkészítik az idei kulturális munka összefogó értékelését. Megvizsgálják az egyes járási szakbizottságok és ezek albizottságainak tevékenységét. Kidolgozzák jövő évi munkatervüket. Megkülönböztetett figyelemben kell részesíteni a CSEMADOK- klubok tevékenységével foglalkozó albizottság munkáját. További új klubok megalakulásának szorgalmazása szintén fontos feladat. Szövetségünk szerveinek és szervezeteinek méltóképpen fel kell készülniük Krúdy Gyula születése 100. évfordulójának megünneplésére. A járási szakbizottságok történelmi-honismereti albizottságai beszéljék meg az öszi-téli időszak feladatait, a munkavégzés legcélravezetőbb módját. A titkári munkaértekezleten szó volt még a Kerületi Népművelési Központok iskolázásairól, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának hároméves karvezetői és gyermektánccsoport-vezetői tanfolyamáról. Népművelés - magasabb szinten A CSEMADOK munkájának egyik fontos területe a népművelés. Fejlesztésének szükségességét hangsúlyozza a KB tavaly októberi ülése, meghatározva e területen a választott szervekre váró feladatokat. A CSEMADOK lévai (Levice) járási bizottsága is megkülönböztetett figyelmet szentel a népművelési munka magasabb szintjére való emelésének. Vezetésével a helyi szervezetek az idén számos politikai, tudományos és egyéb előadást szerveztek, s ezek megfelelő érdeklődéssel találkoztak a járás magyar lakossága részéről. Szervezeteink megtárgyalták a szövetségre háruló feladatokat, a kulturális fejlődés fő irányvonalait, méltatták az egyes történelmi évfordulók jelentőségét. Előadások hangzottak el a mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás káros hatásáról, a szőlő és a gyümölcsfák szakszerű ápolásáról, a környezetvédelem és a kultúrált munkakörülmények időszerű kérdéseiről, hogy csak néhány témakört említsek. Szerveztek irodalmi és más kulturális vetélkedőket és helytörténeti előadásokat. A vámosladányi (Mýtne Ludany) helyi szervezet néprajzi kiállítást szervezett a zselizi (Želiezovce) helyi szervezet pedig Szűcs László helybeli amatőr képzőművész legsikerültebb alkotásaiból rendezett kiállítást, azonkívül előadásra hívta meg Sugár Andrást, a Magyar Televízió munkatársát, akivel így a tagságnak alkalma volt találkozni. Szép eredmények mutatkoznak a könyvvel való munkában, íróolvasó találkozók szervezésében. A Zselízen, Léván, Oroszkán (Pohronský Ruskov), Zalabán és Ipolyságon (Sahy) megtartott íróolvasó találkozókon Ordódy Katalin, Zs. Nagy Lajos, Gál Sándor, Török Elemér, Szénássy Zoltán, Gyurcsó István, Gyimesi György és Emil Boleslav Lukáč találkozott olvasóival. Az ipolysági, a garamszentgyörgyi (Júr nad Hronom), a zsemléri (Zemliare) a farnadi (Farná) és a lévai helyi szervezetnek működik irodalmi színpada. A legsikeresebben dolgozik az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad, amely Ady Endre, Voznyeszevszkij, valamint Nagy László költeményeiből készült összeállítást tart műsoron. Az évi munkatervbe foglalt további feladatokat a helyi szervezetek az őszi és a téli hónapokban valósítják meg, remélhetőleg sikerrel. ÁBEL GÁBOR 7
