A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-10-21 / 43. szám

Délkeleten kékesfeketén emel­kedik egyre magasabbra a Föld árnyéka, már oly ha­talmas és sötét, mint egy fekete viharfelhő, melynek felső széle rózsaszínű szegélyben olvad egybe az égbolttal. Néma és békessé­­ges a sivatag. Éjfél után - szinte perceken belül orkánná erősödő homokviharra ébre­dünk. A száguldó homokfelhőben két­­három milliméter nagyságú szemcsék is vannak. Szemünk, szánk, fülünk tele porral, homokkal. Arcunkat vizes törül­közőbe bugyoláljuk és a kocsik szél­árnyékos oldalához lapulva próbálunk védekezni. Alvásról már szó sem lehet. Reggelre vastag porréteg lep be em­bert és autót egyaránt. A szürke fél­homály egész délelőttön át tart. A nap kékes korongja csak délfelé válik lát­hatóvá. A homokvihar teljesen eltün­tette az autónyomokat. Délután rövid tanácskozás után az út folytatásában egyezünk meg. Né­hány kilométer után hatalmas homok­dűnék tornyosulnak előttünk az úton. Míg a könnyű személykocsival úgy­­ahogy átvergődünk rajtuk, a teherkocsi tengelyig süpped a finom homokba. Keserves munka következik. Ki kell ásni a kocsit; a kerekek alá nyomjuk a homokvasakat és centiméterenként ha­ladunk visszafelé. Nagy kínlódás árán átvergődünk a homokbuckákon. Teljesen lapos és kietlen tájra érünk. Az út kétoldalán elhullott állatok: tevék, szamarak csontvázát tisztogatják a keselyűk. Ha talmas forgószelek száguldanak ke­resztül a beláthatatlan sivatagon, töl - csérszerűen ragadva magukkal a ho­mokot. Kiszáradt bozóterdők következnek, ahol néhány bennszülött családdal ta­lálkozunk. Alacsony sátrakban laknak. Egész vagyonuk egy-két edény, vizes tömlő, két-három teve és vagy húsz kecske. A nagy szárazsággal sújtott helyek egyike ez a siralmas táj. A lenyugvó nap már a láthatár szé­léhez közeledik, sürgősen táborhely után kell néznünk, mert rettenetesen ki vagyunk merülve, és naplemente után gyorsan beköszönt a sötétség. Megszületik az elhatározás: itt, ahol vagyunk, itt ütjük fel éjjeli szállásun­kat. Hamarosan üdítő és mély álomba merülünk. Éjfél felé a hőmérséklet 25 fokra süllyed, holott nappal 51 fokot mértünk árnyékban. Másnap reggel kiadós reggeli után tovább indulunk. Iránytűvel ellenőriz­zük az útirányt, hogy el ne tévedjünk. Délfelé a felhevült láthatáron mind­inkább tisztábban kirajzolódik egy to­rony képe. Agadész! Álom vagy délibáb játéka vajon, sóhajtunk fel fáradtan a felejt­hetetlenül szép kép láttán. Hamarosan már elérjük a Niger Köztársaságban fekvő oázisváros szélét, ahol a nomá­dok táboroznak, és nemsokára beérünk egy tágas térre. Itt van a híres Me­­szalladzsa-mecset. Mintegy 30 méter magas tornya is agyagból épült. Az agyagot pálmagerenda-váz köré rak­ták, a gerendavégek, mint hatalmas tüskék állnak ki a falakból. Rövidesen körülvesz bennünket az El Meki oázis lakói miniszteri látogatást várnak Az Air hegység kietlen kőpusztasága árusok és kíváncsiskodók hada. A ke­reskedők ón dísztárgyakat és ékszere­ket, kardot, kígyóbőrt, régi pénzérmé­ket, színes bőrerszényt, hegyikristályt és még számtalan dolgot kínálnak el­adásra. A „Family House" nevű hotelben szállunk meg. Csak egy kis tábla fi­gyelmeztet az épület szálloda voltára, különben semmiben sem tér el a többi alacsony agyagépülettől. Villany- és vízszolgáltatás is van a városban, hiányzik azonban a csator­názás. De erre nincs is nagy szükség, mivel a szennyvíz azonnal beszivárog a homokba, a fertőtlenítést pedig el­végzi a sivatag száraz, forró levegője. Az utcák tisztán tartásáról a kecskék gondoskodnak; kitartóan kaparásznak az utca porában és a legkisebb szer­ves hulladékot is megeszik. Agadész egykori karavánutak ke­reszteződésében épült. Az Air-hegység­­ből kikerült ónérc, a Bilmából hozott só, s a délről idehurcolt fekete rab­szolgák itt cseréltek gazdát. Napjaink­ban főleg gépkocsikkal bonyolítják le az áruforgalmat, de a hegyvidék szik­lás lejtői csak a tevekaravánok részére hozzáférhetők. Másnap délelőtt átesünk az útlevél- és vámvizsgálat formalitásain. Délután készen állunk utunk utolsó szakaszára. Az Air-hegységbe kell behatolnunk, minél közelebb a napfogyatkozás centralitási vonalához és egyben az elérhető legnagyobb magasságba kell jutnunk. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom