A Hét 1978/2 (23. évolyam, 27-53. szám)

1978-10-21 / 43. szám

mindegyiket a képességének legjob­ban megfelelő sportágban. A járásban igen jó eredményeket érnek el az asztaliteniszezők, a bir­kózók, a kajakozok, de az atléták is. Bugár Imrét igen hamar felfedez­ték. 1972-ben 44,42 méter volt az egyéni csúcsa. Aztán évről évre töb­bet dobott. Évről évre erősödött, vál­lasodon, hatalmas tenyeréből egyre messzebb szállt a diszkosz. Jó sportolók kerülnek ki a járás­ból. Remekül kézilabdáznak a lá­nyok, országos viszonylatban is fi­gyelemre méltó eredményeket ér­nek el a kajakozok, igen jók a vívók meg az atléták is, de mindegyiken túltesz a legújabb „felfedezett” — Bugár Imre, a prágai atlétikai Euró- pa-bajnokság bronzérmese. A bronzérem megszerzésében az a legcsodálatosabb, hogy tulajdonkép­pen a prágai viadal volt Bugár Im­re első komoly erőpróbája. — Izgulsz a verseny előtt, Imre? — kérdezték tőle a haverok. Imre nevetett. — Minden versenyen csak a saját dobásaimra összpontosítok. Talán ezért nem vagyok ideges. Persze tu­dom, hogy az Európa-bajnokság az valami más, más a légköre, mint a Danék, a volt világcsúcstartó, olimpiai aranyérmes már a selejte­zőben kiesett, neki már nem voltak gondjai. Viszont Danék mindenben segíthet fiatal versenytársának, de abban nem adhat tanácsot, hogyan kell higgadtan versenyezni, leküzde­ni a lámpalázat. Danék minden ver­senye előtt szinte vért izzadt az iz­galomtól. Azt sem szerette, ha szólt valaki hozzá. Bugár Imre? — Csak egyszer volt kicsi a lélek bennem az egész verseny során. Amikor utolsó dobására készülődött Wagner, az NDK kiváló diszkoszve­tője. Ö még túldobhatott... Ám ne előzzük meg az eseménye­ket, történt egy és más addig is, míg Wagner elvégezte utolsó próbál­kozását. Kezdjük a döntő első soro­zatával. Bugár Imre beállt a körbe, forgott, s elhajította a diszkoszt. Az EB-újoncnak nem remegett a térde, úgy kezdte a sorozatát, mint a régi tapasztalt versenyzők. Ráijesztetl az esélyes Wolfgang Schmidtre is. Ta­lán ez okozta, hogy a negyedik so­rozat után a világcsúcstartó csak a negyedik helyen volt. A finn Tuok- ko vezetett 64,90 méterrel, Bugár 64,66-tal a második, a bolgár Velev 64,58-cal harmadik volt, és csak LESZ-E OLIMPIAI ÉRMES BUGÁR IMRE? Kézilabdáztak a fiúk. Az egyik erős, vállas legényke óriási erővel zúdítgatta kapura a labdát. Ráját­szottak a többiek. Mégsem lett kézilabdázó. Vendégh Vince, a dunaszerdahelyi gimnázium tornatanára figyelt fel rá. — Te Imre, ilyen erővel inkább a diszkoszt hajigálhatnád — mond­ta az izmos, jó felépítésű kürti fiú­nak. Vendégh Vincével a spartakiádra való felkészüléskor találkoztam elő­ször. Az ugróasztalon gyakorlatoz­tak a fiúk. Simon Barnabás, Zalka Laci, Konkoly Péter és a többiek jól mozogtak a trambolinon. Vendégh Vince komoly edzéseket tartott, jól megtanította a fiúkat sportolni. lendes „hétköznapi" versenyeknek. Dehát valahogyan csak lesz. Nem indult túlzott reményekkel. — Tudom, hogy a világcsúcstartó Wolfgang Schmidt a nagy esélyes. Öt aligha veri meg valaki. A többi helyért nagy verseny lesz. A bolgár Velevvel az idén már háromszor mértük össze a tudásunkat, kétszer én győztem. Viszont neki jobb az idei csúcsteljesítménye. Egy kicsit fájt a vállam, most már rendben van. Tudom, hogy bekerülök a dön­tőbe, hogy ott aztán mi lesz, majd meglátjuk. A vasárnapi döntőre egész menet kísérte Bugáit. — Igyekszünk elvonni a figyelmét, nehogy halálra izgulja magát — mondták a társai. mögöttük következett Schmidt. A világcsúcstartó klasszisa azonban az ötödik dobásban megmutatkozott. 65,94-gye! átvette a vezetést, a ha­todik kísérletekor pedig 66,82 méter­re szállt kezéből a diszkosz és ez az eredmény az aranyérmet jelentette, a finn Tuokkóé lett az ezüst, Bugáré a bronzérem. Bugár Imre nemcsak idehaza vet­te át Danék szerepkörét, hanem a nemzetközi versenyeken is. Hogy is mondta Vendégh Vince? — Ebből a kürti fiúból országos bajnok, sőt talán még világcsúcstar­tó is lehet. Mi pedig hozzátehetjük: talán még olimpiai érmes is . . . —os— (E. Vojtišek felvétele) LAURINEC LÁSZLÓ ÖNKÉNTES VÉRADÓK Nagyon nehéz lenne megszámolni, hány ember életét mentették már meg a véradók. A véradás — még ha pén­zért is történik — humánus tett. A ko­máromi járásban néhány évvel ezelőtt — elsőként az országban— bevezették a térítésmentes véradást. Laurinec László, a Vöröskereszt komáromi járá­si bizottságának titkára elmondta, hogy tagjaik legfontosabb és legemberibb kötelességüknek az önkéntes, térítés- mentes véradók szervezését, és a vér­adók megbecsülését tartják. Eredmé­nyeik nagyszerűek. A járás dolgozói, ahogy kötelezett­ségvállalásaikból kitűnik, olyan nagy számban jelentkeztek önkéntes vér­adásra. amire még nem volt példa a szervezet fennállása óta. Az elmúlt évben majdnem kétezer volt az önkén­tes véradók száma. Ez év júliusáig már 1414-en adtak vért. Egész évi tervüket, 1800 önkéntes véradó megszervezését, minden bizonnyal túlteljesítik. Komáromban minden évben meg­tartják az önkéntes véradók járási aktívaértekezletét. Ezen részt vesznek a járási párt- és állami szervek kép­viselői, s a leggyakoribb véradókat a Janský-emlékérem bronz fokozatával tüntetik ki (a Janský-emlékérem bronz fokozatát tízszeres véradásért adomá­nyozzák). Az említett időszakban 179-en részesültek ebben a kitüntetésben. A járásban az ezüst fokozatot ezidáig heten kapták meg — hússzoros vér­adásért. A Vöröskereszt járási bizott­ságának külön örömére szolgál, hogy az elmúlt év végén František Švee, a hajógyár dolgozója, Prágában meg­kapta a Janský-emlékérem arany fo­kozatát — több mint negyvenszeres önkéntes, térítésmentes véradásért. KOLOZSI ERNŐ (Virágh József felvétele) 1. Albert Einstein, német fizikus, a modern elméleti fizika egyik megalapozója. 1933-ban a hitleriz- mus üldözése elől az USA-ba emigrált. Munkáinak korszakalkotó tudományos jelentősége van, meg­erősítették a dialektikus materializ­mus álláspontját. Az emberi hala­dás, a béke, az atomenergia békés felhasználása érdekében rendkívül aktív tevékenységet folytatott. Milyen elmélet kidolgozása fűződik a nevéhez? A 15. számú képes verseny nyerte­se: Dórák Erzsébet, Veľké Dravce. Minden héten két fényképet közlünk. Az egyiken egy világhírű író, zeneszer­ző, képzőművész, tudós arcképét hoz­zuk, a másikon egy-egy ország főváro­sának vagy ismertebb városának egy jellegzetes negyedéről, emlékművéről készült kép látható. Olvasóinknak az lesz a feladatuk, hogy kitalálják, kit ábrázol a kép, vagy ha az illető személyt megnevezzük, akkor egy-két művének címét kell fel­sorolni. A másik képről pedig azt kell megírni, hogy melyik város, illetve me­lyik híres épület, emlékmű stb. látható rajta. A helyes megfejtők között minden héten 100 korona értékű könyv- és hanglemez-utalványt és ezenkívül havonta egyszer két akta­táskát sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amelyet a megfejtéssel együtt levelező­lapra ragasztva a megjelenéstől számi tott egy héten belül kell elküldeni a szerkesztőség címére. A szelvény nélküli vagy a későn érkezett megfejtéseket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. A Vietnami Szocialista Köztársa­ság fővárosa. Már a VI. században állt ezen a helyen egy település, a VII. században erőd is. A máso­dik világháború alatt japán fasisz­ta csapatok szállták meg. 1945 augusztusában a hatalom a nép kezébe ment át és ünnepélyesen kikiáltották az ország függetlensé­gét. Az ország északi és déli részé­nek egyesítése óta az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság fővárosa. Mi a város neve? | KICSODA? VERSENY­MICSODA? SZELVÉNY 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom