A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-10-21 / 43. szám

•Ä A KŐBŐR PIKTOR (DÜDOR ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁNAK KAPCSÁN) A fiatal Dúdor István eddigi életének első felét egy dombok közé ékelt, apró gömöri faluban, Deresken élte le. Ka­maszfejjel, villanyszerelö-tanoncként ha­tározta el, hogy festő lesz. Nyilván­valóan azért döntött így, mert érzékeny alkatú ember, aki a világból többet lát, többet érzékel, - így az örömök és keservek váltakozásából többet is akar kifejezni, nagyobb hittel és erővel pró­bál a bonyolult dolgok és jelenségek között rendet, harmóniát teremteni. Igenám, csakhogy ez Dudornak nem és nem akart sikerülni csavarhúzóval, így nyúlt aztán az ecsethez, ceruzához, mert nem a huzalok érthetetlen kusza­sága nyűgözte le, hanem a gömöri táj szépsége, s az akkor Deresken élő Bácskái Béla, a gyakran odalátogató Szabó Gyula, s nem utolsósorban a dereski fazekasmesterek művészete volt az, ami igazán varázslatba ejtette ezt a fiatalembert. Akkor, szinte rögeszmé­­sen a fejébe vette, hogy festő lesz, mert az élmény megfogalmazásának igénye, valamint a két festő, Szabó Gyula és Bocskai Béla festészetének és személyiségének közelsége által ismerte fel az ember önkifejezésének és ön­megvalósításának rég sejtett, szépsé­ges lehetőségeit. Ezért érezte úgy, hogy számára is ez az egyetlen út - festeni. Életének második felében Dúdorból országlakó ember lett, mert otthagyván a szülőfalut, úgymond világgá ment, - azért, hogy festő legyen. Bratislavában felvették az Iparművészeti Középisko­lába, ahol a szilárd elhatározása elle­­nése, - vagy talán éppen azért - nem sokáig diákoskodott. Milan Mravec festőművész műtermében lelt otthont, szállásadójának személyében pedig egy újabb mestert, ám az új világot, az új környezetet és újszerűén ihlető szellemi közeget új barátai, a városban élő költők és írók jelentették számára. A hazai magyar lapokban ekkor már gyakran közölték rajzait, miközben a főiskolai felvételekről sorozatosan el­tanácsolták, - mondván: érettségi bi­zonyítvány nélkül csak a legkivétele­­sebb esetekben lehet valakiből főisko­lai hallgató. Ekkortájt gyakran hallottuk Dúdortpl, hogy abbahagyja a festészetet. Meg­mosolyogtuk, tudván, hogy úgysem hagyja abba. 1973-ban felvették a Prági Képző­­művészeti Akadémiára. Az iskola tanó­rai, kivált František Jiroudek, a jeles festő, nemzeti művész úgy vélte, hogy Dúdor elementáris tehetség, akinek nem szabad elkallódni. Dúdor tehát most Prágában él, ott tanulja a festé­szetet immár hatodik esztendeje. Gyak­ran megfordul közöttünk itt Bratislavá­ban, nyilván a barátok, a régi szellemi közeg hiányát pótolandó szándékkal. Gyakran hazamegy a szülőfalujába festeni, mert a városban hiányzik az igazi ihlető világ, a gömöri táj, a szü­lőföld varázsa. Ugyanakkor nem keve­set kóborol a csehországi tájakon, mert az ismeretlen világra is kíváncsi. Sokat jár a már mások által sokszor meg­festett hangulatos prágai helyeken s a régi témákat a maga nyelvén pró­bálja újrafogalmazni. Sokat dolgozik az Akadémia műtermében, a diák­szálláson. Mindezt azért érdemes fel­sorolni, mert így soronkövethetők Dúdor témavilágának módosulásai. A leg­­expresszívebb erejű képek a kollégiumi szobában, esetenként a műteremben ke­rülnek ki a keze alól, még akkor is, ha azok témájukban gyakran a gömöri nosztalgiákat fogalmazzák, olykor lát­szólag szélsőséges eszközökkel, mert gyakran a szinte depressziós magány hangulataiban születnek. Ezek a képek hordozzák festészetének legtöbb gon­dolati értékét. A szülőföld helyszínein festett tájképek is egy sajátos forma­nyelvű alkotóról vallanak. A prágai és a csehországi témák megintcsak külön­böznek valamiben többi festményétől, rajzától, ám azokon is ott vannak az ihletett látvány méltó és érdemes megfogalmazásának jelei. A Dunamenti Múzeumban augusztus -szeptember folyamán megrendezett Dúdor-kióllítás anyaga is ezeket a nyomvonalakat követve mutatta be a hazai magyar képzőművészet eddig oly hosszú éveken át „ígéretesnek" titulál­­gatott fiatal képviselőjét, akit eme első önálló kiállítása után most már az óvatosabb értékelők is nyugodt szívvel nevezhetnek a nevén, illethetnek pon­tosabb jelzővel. KESZELI FERENC 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom