A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-10-07 / 41. szám
A CSĽMA1HHÍ ÉIJľlTBOL ■ NEMCSAK PISÁBAN VAN FERDETORONY ■ A HAJDANI HALASZFALU HALASZOK NÉLKÜL ■ KÁRÓKATONÁK ÉS KÉKSAPKAS FOLYAMI HATÁRŐRÖK ■ FEKVÉSE DUNANINNENI, NYELVJÁRÁSA DUNÁNTÚLI ■ A HÉTVÉGI HAZAK ALKOTJÁK A NAGYOBB FALUT ■ NEM JÓ AZ ISTEN SZEME ELŐTT LENNI ■ NEM MAGÁTÓL DŐLT KI A RÁKÓCZI FAJA ■ GYŐZÖTT AZ ÚJ ÉLET, MEGHALT A KULTÚRA ■ A TENNIAKARÓK KEDVEZŐBB KÖRÜLMÉNYEKRE VARNAK i Szombathy Viktor Szlovákiai utazások című könyvében említést tesz Gútorról (Hamuliakovo) és a közelében található védett, sűrű erdővel borított Kormorán-szigetről, a vízimadairak kedvelt fészkelőhelyéről. Persze nekem fogalmam sincs arról, csökken-e, gyarapodik-e a Duna menti ritka vízimadarak száma. Ornitológust meg nem találok. Így hát még csak vázlatos képet sem tudok alkotni a helyzetről. Lehet, hogy a kárókatonáknál többen vannak a káksapkás folyami határőrök, lévén Gátőr példás határközség, ahonnan légvonalban három kilométerre sincs a magyarországi Rajka, s nem sokkal több az osztrák határ sem. Ritka vízimadaraik és kéksapkás folyami határőrök szép számmal tartoznak a faluhoz, de igazi halászcsaládról már a második háború vége felé is csak egyről tudnak. Itt terül hát előttem a hajdani bájos, ősi halászfalu halászok nélkül. Nem számítom ide azokat, akik már a gútori településtörténet legkezdetén is a zalomára sem. Átázott, meglazult a talaj alatta, és a torony egyenlőtlenül sülylyedt. Ferdén emelkedik a falu fölé, amelynek fekvése dunáninneni, nyelvjárása pedig dunántúli. Aki ez utóbbiról többet akar tudni, szerezze meg Bogár Julianna szakdolgozatát a nyugat-csallóközi község nyelvjárásáról. Mire végére ér, dunántúli lesz nyelve és kiejtése szerint, még akkor is, ha lakhelye szerint dunáninneni. Ritka érdekesség továbbá ferdetornyon és kárókatonán kívül, hogy a házak száma kétszázhét, a Duna parti hétvégi házaké viszont kétszázharminc. A hétvégi házak alkotják már a nagyobb falut, s a közeli nagyvárosiak hangja zengi be a szép Duna partot. Legrégibb adat a községről 1242. A rettegett tatárjárás második éve. Legősibb család a Gutturi. Egyetlen leszármazottja sincs. Középkori birtokosai közül a Gúthory János nevét őrizte meg a nép, amely bizonyos jelekből következtetve kereste vagy kényszerűen változtatta a helyét. A XIV. században épült templom főbejárata ugyanis délre Bogár Anna, a CSEMADOK helyi szervezet sorrendben utolsó elnöke építése. Megelőzi még egy étkezde és a napközi... A tatárjárás idején is építhették azt a keresztházat, amelyben a hnb, a postahivatal és a kultúra terme kapott helyet. Annyira öreg, már-már hasznavehetetlen. Egy kereskedőé volt. Teljes átalakításra szorult, úgy lett benne színpad és nézőtér. A 7 méter széles és 12 méter hosszú terem alatt pince van, s a színpad korhadó bakokon áll. A keresztház már tűzveszélyes is. Kétszer gyulladt ki a tető. Hajnalban zörgették fel a buszmegállóhoz induló emberek Füle Károly igazgatótanítót: Tűz van a kultúrházban! Ő oltotta a tüzet a feleségével. Ha nem sikerül idejében eloltaniuk, leég a posta- és hnb hivatal. S a „kulturális teremből“ nem maradt volna semmi. Csak a hamu. Nem lett volna kár érte. Körülbelül egy éve senki nem teszi be oda a lábát. Most az óvoda bútorát tartják benne. Dohos, poros terem, a falakról és a mennyezetről hull a vakolat. Huzatos is, hideg is. Kifűteni lehetetlen. A nép nem megy oda. A szereplők sem men-Füle Károly tanítványai körében Falukép. Balra a látványos vendéglátóipari üzem BÁJOS ŐSI HALÁSZFALU varosban halásztak, mert közismerten ezek tudnak legtovább fennmaradni időben, történelemben. Ritka madárfaj a kormorán, de talán még annál is ritkább a ferdetorony. Itt Gútoron található ez is, az is. És most már két ilyen ferdetoronyról tudok. A pisairól és a gútoriról. Ha több van Európában és a nagyvilágban, bocsássák meg nekem. S figyeljenek inkább a véletlen hasonlóságokra. A pisai székesegyház szintén román stílusú. Tornyáról azt tudjuk, hogy az építés alatt a székesegyház alapja részben lesüllyedt, a torony azért ferde. Az itteniről meg azt olvashatjuk, hogy a falut több ízben is árvíz sújtotta, s az isten nem volt tekintettel még a tempnéz. Most meg már a templom mögött találjuk a falut. A gútoriak elég hamar felismerték, hogy nem jó annyira az isten szeme előtt sem lenni. A helyváltoztatás előidézőiéként még helyénvalóbb a félelmetes dunai árvizeket elképzelni. 1897-ben például a nagy árvíz elvonulása után egyetlen család sem maradt a régi helyén. A további veszedelmes esztendők sorrendje: 1928, 1929, 1947 és 1965. Foglalkozás: 1945 előtt majd mindenki földművelő volt. Ma a fiatalok közül sokan járnak a fővárosba dolgozni. Egy részüket az 1951- ben megalakult szövetkezet foglalkoztatja. Az idősebbek zömmel a mezőgazdaságban találnak munkát. Iskolai végzettség: körülbelül 15 érettségizett, két főiskolát végzett s néhány további főiskolás levelezőtagozaton vagy nyilvános hallgatóként. Szokáshagyomány: farsangi dőrejárás. Szájhagyomány: Rákóczi fája, egy nagy szilfa, amelyhez nyúlfarknyi történet fűződik. Mikor a nagyságos fejedelem erre járt, a szilfa alatt tartott pihenőt. Szegény szilfa. Az új idők lázas, teremtő igyekezete kidöntötte az új állami lakótömb építésének helyén. Egyébként is rengeteg az új ház. S épülnek a közhasznú épületek is. Méghozzá fontossági sorrendben: élelmiszerbolt, vendéglátóipari üzem, s hamarosan elkészül az új magyar óvoda. S nem követi mindezeket egy impozáns, vonzó művelődési otthon fel6
