A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-09-23 / 39. szám

TÍZ NAP Amolyan nyári egyelem volt tehát, melynek záróaktusánál, a búcsútűznél szinte mindenkiben az summázódott, hogy igenis gazdagabban, többet tud­va távozhatunk, mert a közös művelő­dés nehezen meglelhető formáinak egyikét megtaláltuk. Ez pedig nem ke­vés. Utólag az ember óhatatlanul is ar­ra gondol, hogy vajon hány drága pénzen megépült kultúrház, művelődési intézmény lenne összeszámolható, me­lyekben valami miatt nem és nem le­lik az emberek művelésének és szóra­koztatásának lehetőségeit. Ezzel szem­ben Örsujfalun pedig a szabad ég alatt nem is olyan keveset tudtak el­érni a szervezők. Tudom, e látszólagos ellentmondás természete sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy itt elemezzem, de az mindenesetre régen bebizonyosodott lény, hogy aki művelődni, tájékozódni akar, azt művelni, tájékoztatni nem is olyan nehéz. S mindehhez hozzá kell tenni, hogy az őrsujfalusi művelődési tábcr hallgatósága jókora területről se­­legletl a Dunához, mely Ady és József A;ti!a óia az európai népek közös sor­sának szimbóluma is. Jöttek Örsujfa­­lura prágai diákok, csallóközi és kö­­zépszlovákiai munkásfiatalok, gömöriek A kerékpártúra részvevői megérkeztek Örsujlaluba A DUNÁNÁL Művelődni, tanulni, többet tudni. Tájé­kozódni a magunk s a világ dolgai­ban, ismerkedni, barátkozni, gondola­tot cserélni. Ezzel az igénnyel sereg­lett a nyár végén Örsújfalura több mint háromszáz ember, zömében fiatalok. Abba a faluba, ahol az alapiskolán kivül nincs ugyan más oktatási, műve­lődési intézmény, de van egy kemping­tábor, ahol a bizonyság szerint önma­gunk s a világ megismerésének Így is megvannak a feltételei. Mert minden feltételek között a legfontosabb maga az igény. E rövid beszámolót talán a második nyári művelődési táborban lezajlott események legutolsójával, a sátorbon­tással kell kezdeni. Szomorkás esemény volt, mert senki sem távozott szívesen, mindenki maradt volna még néhány napot. Ez a legegyértelműbb bizonyí­téka annak hogy jó és hasznos volf ez a táborozás, teljesítette küldetését s intézményére a továbbiakban is lesz igény, előreláthatólag egyre nagyobb. és bodrogköziek, mérnökök a Vasmű­ből, írók a fővárosból, tanárok, közép­iskolasok. Hatvan fiatal kerékpáron érkezett a táborhelyre. A Sarló által fél évszá­zaddal ezelőtt becsülettel megjelölt gcmbaszögi völgyben találkoztak, s on­nét indultak el közösen, kerékpáron. Közel félezer kilóméiért tettek meg Örs­­ujfaluig, úgy, hogy útközben sok jeles helyen megálltak. Jártak az újjáépült szklabonyai Mikszálh-házban, Madách sztregovai kúriájában, Gácson Csont­­váry emlékek nyomában. Érkezésük Örsújfalura emlékezetes, szinte megha­ló pillanat volt. Megcsodáltuk őket, mert ugye ily hosszú szakasz, bizony férfias teljesítmény volt, s tisztelgésnek, szimbólumnak is helyénvaló. Eljöttek néhányon a régi Sarlósok közül, Emlékeztek, meséltek. Mert hi­szen a Sarló ötvenéves jubileumának jegyében zajlott az idei táborozás. Okulásul megjegyzendő, hogy a követ­kező nyári művelődési táborok prog-Az emlékoszlop telállitása. Pillanatkép egy délelőtti előadásról. Az előadó dr. György István, a CSEMA­­DOK KB vezető titkára. romjának összeállításakor jó lesz gon­dolni más, több jeles évfordulóval kap­csolatos megemlékezésre is. ötven év­vel ezelőtt, a mai öregek akkori gom­baszögi ifjúsági táborában alakult meg a Sarló, s elkezdődött az a moz­galom, amely haladó hagyományaink között oly jeles helyet foglal el. A ke­rékpártúra fiataljai rögtön az érkezés után irodalmi emlékműsorral tiszteleg­tek az egykori mozgalom s azt képvi­selő veteránok előtt. A tíz nap alatt hasznos előadások, ankétok, beszélgetések, műsoros estek követték egymást. A táborozok talál­koztak szellemi és társadalmi életünk vezetőivel. Az egyik napon színházi életünkről, a másodikon könyvkiadá­sunkról, a harmadikon az anyanyelvi oktatásról folyt a beszélgetés, de szó esett a kelet-európai nemzetiségi iro­dalmakról, Dél-Szlovákia gazdasági fejlődéséről, az egészséges nemzetisé­gi tudatról, a szocialista kultúráról, mű­velődéstörténetünkről, a hazai magyar költészetről,népzenekincsünkről. Minden témát egy-egy előadás vezetett be, s az előadásokat tartalmas beszélgetés, vita követte, melynek folyamán a részt­vevők joggal érezhették azt, hogy va­lami — talán az önmegismerés folya­mata — itt Örsújfalun kicsit felgyor­sult. Esténként két magyarországi együt­tes, a Mákvirág és a Téka muzsikálta tábortűz mellett. Igazi, ősi magyar nép­zenét hozlak a táborczók közé, így az­tán spontán módon táncház is volt a szabad ég alatt. Ott volt Dinnyés Jó­zsef és Németh Imre, mindketten gitár­ral, Bige József furulyával, és ott vol­tak a MATESZ művészei. És eljött a felejthetetlen Budai Ilona, kihez Nagy László azt írta: ......vágj utat árva földieknek szárnyaddal s torkod éli­vei !" A tíz nap teljes műsorát természete­sen nem lehet felsorolni. Ha csak tö­redékesen is, de azért érdemes szólni róla, hogy akik elmaradlak, tudhassák, hogy a művelődésnek Örsújfalun kö­rülbelül milyen fóruma van kialakuló­ban — évente egy alkalommal. Tavaly, az első táborozás alkalmá­val egy karcsú emlékoszlopot állítottak a táborczók a kemping bejáralánál. Az idén oda került a párja. Nagy János szobrászművész tervezte s az ő irányí­tásával faragták napokon keresztül az öles akácfát buzgó fiatalok. Az emlék­oszlop nemcsak nagyobb, de szebb is lelt a tavalyinál. Jószándékkal az em­ber azt remélje: nőjön belőlük erdő az idők folyamán. KESZELI FERENC (Gyökeres György felvételei) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom