A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-01 / 27. szám
A mühefyben telik - mondja. — Sajnos eddigi igyekezetünk nem járt túl nagy sikerrel. Hiszen mi az új tagozat létrehozása után azonnal megkértünk több ipolysági tanárt, jöjjenek át hozzánk. Csakhogy például nem tudtunk nekik lakást adni. De ha történetesen tudnánk is, akkor se igen jöttek volna, hiszen legtöbbjük már véglegesen letelepedett, családot alapított, családi házat épített Ipolysáint a kezével, hogy lépjek el a traktor kereke elől, mert indul. Tanulnia kell! A sors vagy a jószerencse úgy akarta, hogy ezután néhány nap múlva Losoncra utazzam. Gondoltam, ha már ott járok, megnézem a mezőgazdasági technikumot, főleg annak magyar okta: tási nyelvű tagozata érdekelt. Arra voltam kíváncsi mindenekelőtt: örülnöm kell-e ennek az iskolának, annak, hogy van, hogy létezik, vagy szomorkodjak miatta. Mivel örülni jobban szeretek, mint búslakodni, lássunk előbb néhány dolgot, ami örömöt okoz. A gácsi út mellett, a város szélén levő épületkomplexum szinte teljesen új, mindössze tízéves. Az iskola gazdagon felszerelt tanszerekkel és segédeszközökkel, berendezése korszerű, jó állapotban levő, a korszerű oktatás és tanítás igényeit minden szempontból kielégítő. Van egy 430 hektáros tangazdasága. Fokozatosan szaktantermeket rendeznek be. Mindez természetesen a magyar tagozatnak is a rendelkezésére áll. A huszonöt tagú tanári kar szakmailag jól képzett, az igazgatóval, Štefan Varga agrármérnökkel az élen. Az iskolában az idei tanévben összesen 318 diák tanul. A magyar tagozat három osztályában 96. A magyar tanárok száma mindössze hat. De az már nem tartozik az örömteli tények közé, inkább üröm a javából. Mert az még csak érthető, hogy az első osztályban, ahol nincsenek szaktantárgyak, külső munkatársakkal, jobbára általános iskolai tanítókkal oldják meg az oktatás problémáit. Ez pedagógiai szempontból is csak félmegoldás,_hiszen ezeknek a tanítóknak nincs középiskolára szóló képesítésük. Sokkal nagyobb baj az, hogy a magyar tagozat a szaktantárgyak oktatására sem rendelkezik elég képesített tanárral. Azt kérdezem Varga igazgatótól, lát-e ezen a téren valamiféle kielégítő megoldást. A fiatal igazgató, aki a múlt év szeptembere óta tölti be ezt a tisztséget, tűnődve néz maga elé.- Mindent megteszünk, ami erőnkből ZS. NAGY LAJOS gon ... Ha pedig lakást nem adunk, máshonnan sem igen jön át hozzánk senki.- De hisz úgy hallom, maguk kérték a magyar tagozatot?!- Kérni nem kértük, de amikor a felsőbb szervek utasítottak bennünket, hogy nyissunk magyar osztályt, nem is elleneztük, elvégre tudtuk, hogy ezen a vidéken kell a magyar mezőgazdasági szakember, s ha már az ipolysági technikum megszűnik ... Nem folytatja. Talán ő is arra gondol, amire én: nem volt itt semmi rosszindulat, legalábbis azok részéről akik ezt a tagozatott létrehozták, valószínűleg azt remélték, hogy az ipolysági tanárok egy része átjön Losoncra. Ha viszont ebben csalódtak (mármint az illetékes felsőbb szervek), akkor most miért nem intézkednek? Miért nem küldenek ide kellő számú és megfelelő képesítésű tanárt? Egyszóval, miért nem teszik lehetővé a zavartalan tanítást? Csupa megválaszolatlan kérdés .. . Az iskola egyébként szép, gondozott, udvara parkosított. Az igazgató és a tanárok jóakaratában sem kételkedem. Prandl Sándor felvételei HÉTVÉGI SL Gazdasági életünk és ehhez kapcsolódóan a kereskedelem egyik legfontosabb problémája a minőség; minőségi árut kell termelni, forgalomba hozni, olyan szinten, hogy a vásárló minden esetben elégedett legyen a vásárolt termékkel. Ezen túlmenően a párt és állami szervek, a gazdasági vezetés lő célkitűzése, hogy a szocialista társadalom által megtermelt áruk olyan minőségi szintet érjenek el, hogy azok a külföldi piacokon is versenyképesek legyenek. Sajnos, ez nem mindig van Így, ahogy erre a CSKP XI. és az SZLKP KB plénumának ülése is rámutatott. A népgazdaság különböző ágazataiban nem kevés az olyan üzemek száma, melyek a legmodernebb műszaki felszereléssel vannak ellátva, már az automaták és félautomaták, a numerikus vezérlésű szerszámgépek és gépsorok sem mennek ritkaságszámba. Ha olykor a termékek minősége még nem éri el a kívánt szintet, felvetődik a kérdés miért van ez Így? Úgy gondolom, hogy az esetek többségében a hibák okait nem objektív, de szubjektív tényezőkben kell keresni. Általában arról beszélünk, hogy a szocializmus építésének viszonyai között fejlődik a szocialista típusú ember, ami azt is jelenti, hogy a szocialista ember fejlettségének egyik fokmérője a munkához való viszony. Lenin azt tanítja, hogy a kommunizmus ott kezdődik, amikor az emberek úgy állnak hozzá mindennapi munkájukhoz, hogy ismerik ennek társadalmi hatását. Vagyis minden dolgozó tudatosítja, hogy munkájának eredményét nemcsak a díjazás jelenti. A munka nemcsak azt a szerepet tölti be, hogy a díjazás révén ellenértékhez jut az egyén, ami biztosítja a maga és családja anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. A dolgozónak emellett a munka s a termelt áru társadalmi funkcióját is meg kell látnia. Hogy a fogyasztási cikkek termelésével, vagy új, korszerűbb gépek előállításával társadalmi szükségletet elégít ki. A termelésben tehát a termékek minősége révén döntünk arról, hogy társadalmunk mennyivel lesz gazdagabb vagy szegényebb, mennyivel lesznek a társadalom tagjai elégedettebbek. Igen. Minden jó minőségi termék a társadalmi javak gyarapítását és minden rossz minőségi termék a társadalom megkárosítását jelenti. Fel kell ismernünk tehát munkánk társadalmi hatását, s a termelt javak, értékek társadalmi küldetését. Tudatában kell lennünk, a társadalomnak és önmagunknak sem mindegy, hogy miért kapjuk a munkabért, hogy ezért mit nyújtunk a társadalomnak. Ha felismerjük, hogy a társadalom gazdagsága és az egyén jóléte - dialektikus egység. 3
