A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-12 / 33. szám

Igaz, már régen nem a kastély dohos falai között, hanem korszerű, új termelőcsarnokokban.

Á deregnyői az egyetlen üzem, amely az országban szakajtók készítésével foglalkozik, tudom meg később. Jelenleg kilencen dolgoznak ezen a munkakellett mennünk egy nagygyűlésre, melyet a kommunista párt szervezett. Gyalogszerrel indultunk útnak. Amint a falvakon áthaladtunk, úgy csatlakoztak hozzánk mind nagyobb tömegben az emberek, s mire megérkeztünk, már több százan voltunk. Az úton teljes erőnkből énekeltük:

Föl, föl vörösök, kommunisták ti csillagos katonák, nagy szükség van most rátok, dőlnek már a paloták.

A nagygyűlés után a községből sokan kaptak szekszervezeti igazolványt, s ezzel az embereket felvették dolgozni. De embertelen körülmények között, éhbérért kellett dolgozniuk. Abban az időben volt egy kisebb húsfeldolgozó üzem a községben, ahol ötven korona kauciót kellett letétbe helyezni annak, aki ott dolgozott. Mindenesetre legalább pár embernek volt munkája, s ez egy kis könnyebbség volt a község lakói részére. Az üzem azonban már 1923- ban tönkrement. Újra nyomorúságos élet kezdődött.

részlegen, de idők folyamán - idestova 23 év alatt, - már jóval többen sajátították el ezt a mesterséget.

Kétféle szakajtó készül - kerek a cipónak és ovális a vekninek. A munkabér - kettőnyolcvan, illetve kettőharminc - ugyan nem látszik soknak, de

1931-ben újra kiharcoltam, hogy néhány ember megkapja a munkanélküli segélyt. Aki fizette a kétkoronás tagsági illetéket, az egy évig megkapta a 12 koronás napi bért. A Fforthyrendszer idején elhurcoltak és három hónapig börtönben tartottak. A Horthyrendszer alatt földosztás volt a faluban, de én semmit sem kaptam. Egészen 1944-ig rendőri ellenőrzés alatt álltam. Nem mehettem el otthonról, kommunista bajtársaim hoztak a családomnak ennivalót. 1944-ben újra elhurcoltak, s a háború végéig Komáromban börtönben tartottak.

Hazatérésem után újra megalakítottam a kommunista párt helyi szervezetét. Aztán elvették a pártigazolványomat és csak 1950-ben adták vissza. De hitem, meggyőződésem akkor is töretlen maradt. Tudtam, éreztem, hogy nem harcoltunk hiába.

Csáky Ferenc kivette részét a falu szocializálásából, a szövetkezetek szervezéséből. A megpróbáltatások azonban végül is kikezdték az egészségét ... Mindenképpen nagy öröm a számára, hogy a szocialista társadalom

a száz koronát így is megkeresik az emberek műszakonként.

A szakajtókészítéshez nem hazai nyersanyagot használnak, Hollandián át Indonéziából érkezik a nád, amit feldolgoznak.

Az üzemrészleg rendszeresen túlteljesíti tervét, ami pedig nem kevés: munkaerőnként 141 000 korona értéket, vagyis 8500 darab szakajtót jelent. Fonnak azonkívül porolókat is, szintén nádból.

Tulajdonképpen már csak a szakajtókészítésnek van valami köze a kosárfonáshoz, mert egyébként a deregnyői szövetkezeti üzem fafeldolgozással foglalkozik. A beérkező rönköket felfűrészelik, s aztán a fűrészárut részben itt dolgozzák fel (készítenek például karfákat, heverőkhöz vázakat stb. a bútoripar számára), részben pedig tovább szállítják más üzemeknek.

Én azonban úgy látom, hogy azért - ha termelési értékben nem is a legjelentősebb - de azért a szakajtókészítés a legfontosabb. Mert ugyan mit is csinálna az ország számos péküzeme, kenyérgyára a deregnyői szakajtók nélkül? .. .

VARGA LÁSZLÓ

biztosítja minden tagja számára az érvényesülés lehetőségét. Mint a párt kiváló harcosát kéthetes jutalomüdülésre küldték a Szovjetunióba. Elmondotta, milyen boldog volt, amikor szovjet földre lépett, ahol a marxista elméletet a gyakorlatban valósítják meg, példát mutatva a szocialista testvérországok s az egész világ népei számára.

A ma már 73 éves kommunista, Csáky Ferenc harcos és tartalmas élete elválaszthatatlan pártunk tevékenységétől. Úgy érzi, tartozott a mának és a jövőnek ezzel a vallomással.- Az én időm már lassan lejár, most volna jó élni... - mondja búcsúzáskor. Magányosan él kis szobájában, s amennyiben egészségi állapota megengedi, dolgozgat, felkeresi még élő harcostársait, barátait.

Amikor meleg kézszoritással elbúcsúzom tőle, elérzékenyülök. Hazafelé menet úgy érzem, találkozásunkkal, beszélgetésünkkel ismét gazdagabb lettem, mert a veterán kommunista minden cselekedete, minden szava egyúttal élő üzenet valamennyiünk számára.

MIRIAK FERENC

A család a szocialista társadalom alapja. Funkcióját az ifjú generáció erkölcsi nevelésében semmilyen intézmény nem pótolhatja. Ezért a fiatal generáció erkölcsi magatartása, a munkához és a társadalomhoz való viszonya öszszefügg a család harmonikus életével, a szülők erkölcsi és társadalmi magatartásával. Ezért társadalmunk igen nagy gondot fordít arra, hogy az ifjú házasok családalapításához a lehető legkedvezőbb körülményeket biztosítsa. E kedvező körülmények kialakításában nagy szerepet játszik az ifjúházas kölcsön, a családi pótlékok lényeges emelése és nem utolsósorban a meghosszabított fizetett szülési szabadság.

Mindezen szociális juttatások ellenére igen sok házasság (száz új házasságból húsz) rövid időn belül felbomlik, igen sokszor már akkor, amikor az első gyermek megszületett. Persze ez negatívan befolyásolja a gyermekek nevelését, ami a család fő küldetése. Minden bizonnyal velem együtt sokakban felmerül a kérdés, mi az oka a válások növekvő számának. Hisz a legtöbb fiatal szerelemből köt házasságot, ami rendjén is van. Ügy gondolom, a legtöbb házasság felbomlásának legfőbb oka az, hogy a fiatalok nem ismerik eléggé egymást, mert a házasságkötést mindössze egy-két hónapos ismeretség előzi meg. A első szerelmi fellángolás idején a partnerek szemében minden szépnek, harmonikusnak tűnik fel, és nem gondolnak arra, hogy mindkettőjüknek vannak hibái, hogy nem azonos az életfelfogásuk, nem azonosak a nézeteik, szokásaik stb. Az esetek túlnyomó többségében ez így volt és így van ma is. Arra sem gondolnak, hogy a kölcsönös megértés és a harmónia a partnerek között csakis az együttélés folyamán alakul ki, és ez nem egyszer s mindenkorra adott dolog. Sokan, véleményem szerint, arról is megfeledkeznek, hogy a házasságkötés következtében új minőségi érték születik, a férfi már nemcsak férfi, de férj is, jövendő apa. A nő már nemcsak nő, de feleség is, jövendő anya. A két embernek tehát megváltozik a társadalomban betöltött funkciója, és a szerelem mellett ebben a kapcsolatban kidomborodik egymás személyének, nézeteinek kölcsönös tiszteletben tartása, egymás hibáinak elnézése, tolerálása. Csakis ilyen értelemben lehet elképzelni a harmonikus családi élet kialakulását. Elképzelhetetlen a harmonikus családi élet ott, ahol például sem a feleség sem a férj nem enged a saját elképzeléseiből. Mert például a munkahelyen sem lehet diktatórikusán vezetni egy kollektívát s ez még hatványozottabban vonatkozik a családi életre. A harmonikus családi élet tehát nem abban mutatkozik meg, hogy mindenben és mindenkor azonos a partnerek véleménye, gondolkodása, de abban, hogy eltérő nézeteiket egy szintre tudják hozni, a család érdekében és közös megegyezés alapján cselekszenek. Szerintem sok bontópernek a fő oka, hogy a házasság valami ideális szerelemre és csakis erre épül, s a házastársak nem veszik tudomásul, hogy a családi élet nemcsak örömöket hoz magával, de gondokat, problémákat is, amelyeket közösen kell leküzdeni, megoldani. A házasság félresiklásának okát tehát a legtöbbször abban kell keresni, hogy a partnerek előzetesen nem ismerték meg kellőképpen egymást.

3