A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-12 / 33. szám

Kővetkező számunk tartalmából: Varga János: AZ INTERNACIO­NALIZMUS GYŐZELME Neumann János portréja JOZEF KRÓNERRÓL Csák Gyula novellája: JULISKA FIA Mács József: KI VOLT FORKIN LÁSZLÓ? Tamara Wagnerová: KRÉTAI BENYOMÁSOK J. Keníž: TÁRSADALMI KÜLDETÉS Címlapunkon riportkép a Nyárasdi példa című írásunkhoz. Az első oldalon Mészáros József, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei. A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszoigálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS - Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­­zünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Deregnyő ezerötszáz lakosú köz­ség az Ung és a Labore össze­folyásánál. A két folyó árterü­leteit füzesek borítják. A kör­nyék lakói ősidőktől fogva - bár csak saját szükségleteikre - hasznosították a fűzfavesszőt seprű- és kosárfonás­ra, szakajtó készítésére. Évszázadokon át senkinek sem jutott eszébe, hogy a vesszőfonás megélhetési forrósul is szolgálhat ügyeskezű embereknek. A háború után történt, 1947-ben, hogy Svarinszky Dezső Michalovcéban (Nagymihály) hatósági engedéllyel kis műhelyt alapított s megpróbálkozott a korsófonással, öten dolgoztak nála, köztük Hrinyó Sándor, aki kitanulván a szakmát, rövidesen otthon Deregnyőn próbálkozott meg ugyanezzel. Betéti társaságot alapított Svarinszky Dezső­vel, a deregnyői id. Barabits Sándorral és ifj. Bodnár Jánossal, a kisrákási Kacsó Bélával és a hegyi Szűcs Ferenc­cel, vagyis valamennyi korsófonó át­települt Michalovcéból Deregnyőbe. Később aztán még heten csatlakoztak hozzájuk, s mindegyik tag öt-ötezer korona bettétel járult hozzá az üzem beindításához. Vásároltak egy Labore menti füzest s hozzáláttak a seprű- és kosárfonás­hoz, valamint a demizsonfonatok ké­szítéséhez. Kezdetben az egyik tag, Riszin Péter házában dolgoztak, majd később a helyi nemzeti bizottságtól bérbe vették az igen elhanyagolt álla­potban volt egykori Lónyay-kastélyt. Ekkor már húsz tagja volt a „Hrinyó Sándor és Társai Korsófonó üzemének". 1950-ben már egymillió koronás forgal­mat bonyolított le a társaság, meg­indult a demizsonok szállítása az egész országba. A sikeres vállalkozás a környékbeli falvak lakóit is ösztönözte, sorra ala­kultak a hasonló kis üzemek az egy­kori Zemplén megyében. Ezeket azután 1953-ban egyesítették és közös igazga­tás alá helyezték. Megalakult az Egye­sített Háziipari Termelőszövetkezet, Mi­chalovce székhellyel. Ez a deregnyői kosárfonókon kívül a híres pozdišovcei (pazdicsi) fazekasokat, a michalovcei és a szobraneci (szobránci) bőrdíszmű­veseket, az ublai gombkészítőket is tö­möríti, s még vagy egy tucat hasonló kisüzem tartozik hozzá. Az egyesített szövetkezet alakuló köz­gyűlését 1953. január 8-án tartották meg Deregnyőben. Deregnyőn még mindig korsófonónak hívják a szövetkezeti üzemet, amelynek ma 114 tagja, illetve alkalmazottja van, bár már semmi köze a korsófonáshoz. Igaz, fonnak még, de nem fűzfavessző­ből és nem korsót, hanem nádból — szakajtót. Ez az iparág 1955-ben hono­sodott meg Deregnyőn. Svarinszky De­zső ötlete volt ez is, ő hozott néhány EGV ÖREG HARCOS Bálorkesziben (Vojnice) lekerestem a hazai munkásmozgalom egyik ma is aktiv harcosát, Csáky Ferenc elvtársat, a párt hűséges harcosát. Harcos életút áll mögötte, amely ke­serves emlékeket idéző évekkel kezdő­dött. Édesapja cementgyári fűfő volt. Nyolc éhes gyermek számára kellett biztosítania a mindennapi kenyeret. Csáky Ferenc tízéves volt, amikor 1914- ben a lalu utcáit rezesbanda járta. Éltették a háború kitörését. A baloldali újságokban olvasta Feri bácsi: a kato­nák vére nem azért folyik, hogy több kenyér jusson a munkások, szegény­parasztok, zsellérek asztalára, hanem imperialista érdekekből. Fiatal kora ellenére azon gondolkodott, hogy a szakajtót megmutatni, emlékszik vissza az egyik törzsgárda-tag. — Hárman kezdtünk el spekulálni rajta, hogyan is kellene hozzálátni a szakajtókészítéshez, mert ilyet még csak nem is láttunk azelőtt - mondja a 64 éves Ladies Zoli bácsi, aki megalaku­háború nem jót, inkább rosszat hoz a dolgozók számára. Az elesett hozzá­tartozókról érkező hírek a faluban is elégedetlenséghez vezettek. A háború idején rekvirálók járták a falvakat és elkobozták az emberek mindennapi élelmiszerkészletét, arra hivatkozva, hogy kell a frontkatonák­nak.- Ezek után már kezdtem világosan látni, hogy mi történik valójában — mondja Feri bácsi. - Apám 1916-ban kapta meg a behívóját. Egyre rosszabb hírek érkeztek a frontról. Közben köz­ségünkbe is eljutottak az 1917-es októ­beri oroszországi események hírei. Elő­ször csak bizonytalan hirloszlányok for­májában. Még nem tudtuk, csak sej­tettük, hogy mi is történik tulajdon­képpen Oroszországban. A hazatérő hadifoglyok már személyes élményeik alapján támasztották alá a hallottakat, s Így egyre többen reménykedtek ab­ban, hogy a forradalmi események itt itt éreztetni fogják hatásukat. Apám túlélte a háborút, de munkát nem ka­pott. Keserves hetek és hónapok vártak családunkra. lása óta itt dolgozik az üzemben. - Végül is idősebb Szerbin Sándor, apád meg jómagam valahogy rájöttünk a fortélyára. De tulajdonképpen Szerbin Sanyi álmodta meg, hogyan is kellene csinálni. Aztán ha nehezen is, de alapo­san belejöttünk, azóta is ezt csináljuk. Az Ínséges körülmények, a társadal­mi igazságtalanságok kiéleződése a későbbi években még inkább megha­tározták a dolgozók osztályöntudatát. Csáky Ferenc 1920-ban belépett a szo­ciáldemokrata pártba, ahol forradalmi magatartása miatt összetűzései voltak a helyi pártvezetőséggel. Egy évvel ké­sőbb, 1921-ben tizenöt elvtárssal létre­hozta a kommunista párt helyi szerve­zetét. Az alakuló gyűlést a kocsma udvarán tartották meg, de később már ott sem jöhettek össze, mert megfigye­lés alatt álltak. így minden gyűlésük­höz más helyet választottak. A leg­többször egy-egy pajtában jöttek össze. Az alakuló gyűlésen Csáky elvtárs fel­olvasta Leninnek a II. össz-oroszországi szovjet kongresszuson elhangzott be­szédét.- A megalakulást követő években, irányították, szervezték a pártmunkát. Ismertették velünk Lenin tanítását, és segítettek abban, hogy a fiatal kom­munisták jól felkészüljenek a párt­feladatok teljesítésére, hirdessék a párt eszméjét. 1921 júliusában a járási székhelyre 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom