A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-25 / 13. szám
NYELVMŰVELÉSÜNK PROBLÉMÁI 1977-ben nyolcadszor rendeztük meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Minden évben sajátos színfoltja Kassa, a a felvilágosodás és nyelvújításkori szellemi hagyományokat őrző város kulturális életének a kétnapos nyelvészeti tanácskozás. Ez az a város, ahol a nyelvújítás apostola, nyelvünk nagy pallérozója, Kazinczy Ferenc első műveit írta és kiadta. Itt indította meg Baráti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt a Magyar Múzeumot, a nemzeti ellenállás és a felvilágosodás első nagy jelentőségű irodalmi folyóiratát közel két évszázaddal ezélőtt. A CSEMADOK Kazinczy emlékének hódolva és az ő nyelvi törekvéseinek sok tekintetben ma is érvényes és időszerű szempontjait követve fontos feladatának tekinti a nyelvművelő napok gondozását. A már kialakult szokás szerint e kétnapos rendezvény keretében a nyelvtudomány időszerű kérdéseiről szóló előadások hangzanak el. Arra törekszünk, hogy a nyelvtudomány valamely meghatározott részterülete legyen a nyelvművelő napok központi témája. Az előző években főleg a nyelvhelyesség kérdéseit, majd stilisztikai témákat, a nyevjárásokkaJ és a nyelvjárásgyűjtéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyaltuk. Az 1977 decemberében megtartott nyelvművelő napokon nyelvhasználati és terminológiai kérdésekkel, a szaknyelv időszerű kérdéseivel foglalkoztunk, de napirendre tűztünk például olyan témákat is, mint a nyelvszeretet a mai nyelvtudomány és a műszaki forradalom időszakáiban. Mi, csehsZlövákiai magyarok, tudatosítjuk, hogy nyelvhasználatunk jellegzetes vonásai azok, hogy magyar nyelvi vonatkozásúnk, és nemkevésbé csehszlovákiaiak. Az elsőnek említett tény fejlődését az általános magyar fejlődéssel kapcsálja össze, a második azonban egy sor sajátos körülményt teremt a nyelvművelés számára. A csehszlovákiai magyarságnak — pártunk lenini nemzetiségi politikája szellemében — alkotmányos joga van anyanyelvének használdtára. Helyzeténél fogva gyengébb a kapcsolata a magasabb szintű magyar köznyelvvel, így nagyobb a nyelvjárási beütés lehetősége a nyelvhasználat igényesebb formáiba; másrészt erősebb a szlovák nyelvi ráhatás is. így használata egyrészt az általános érintkezésben, másrészt a publicisztikában és a szépirodalomban eleven. Tehát problémái leginkább ott vannak, ahol a szakmai és társadalmi — közigazgatási vonatkozásban élnek. Ez az, amelynek aktív gyakorlata az adott helyzet folytán nem alakul ki eléggé. Pedig tudjuk, hogy a szépirodalomnak, de különösen a publicisztikának szüksége van a tiszta nyelvhasználati rétegeződésre is. Hiszen át kell fognia a társadalmi élet egészét. Ez éppen nem is egészen nyelvi kérdés, inkább politikai, jogi, de következményében nyelvi vetüfete is van, mivel ez a helyzet fel veti az egyfajta nyelvi különfejfődés kérdéseit, illetve ha lehet így mondamii, veszélyét és károsságát. Mindannyian, akik a nyelvhelyesség problémáival foglalkozunk, tudatosítjuk, hogy sok a tennivaló nyelvünk körül. Fontos azonban, hogy a szándék és a készség sem hiányzik. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy az igények és lehetőségek egymásra találjanak Ennek érdekében mindent meg kell tennünk. Hadd idézzek Fábry Zoltán harminc esztendővel ezelőtt, a dicsű februári győzelem után, a magyar nyelvvel kapcsolatban papírra vetett gondolataiból: Erős várunk a nyelv. Erős lett, mert Kazinczyk építették. Tervet készítettek, alapoztak, téglát téglára raktak, falakat húztak és tetőt boltoztak; várat építettek, időállót, maradandót, erőset. Lakjuk-e? Erősítjük-e? Védjük-e? Lakói és őrei vagyunk-e tényleg? Munkás- paraszt nép fiai: kezdetben, nyelveden a magyar szó jövője, a magyar emberség lehetősége. A Szlovenszkói magyar szóért, az emberi hang tisztaságáért Te vagy a felelős. A Szlovenszkói vox humánának mától kezdve nemcsak visszhangja vagy, de hordozója, folyamatossága is. A sornak nem szabad megszakadnia, a láncnak nem sza bad el szakad nia>. A CSEMADOK KB nyelvi szakbizottsága két fő féladatot teljesít: a nyelvművelésnek és a nyelvjárási anyag összegyűjtésének szervezését, irányítását. Tízéves működése során szép eredményt ért el. Számos rvyelművelő cikkünk jelent meg elsősorban az Új Szó Kis Nyelvőr című rovatában. 1966-ban, egy nyelvművelő kötetünk is elhagyta a nyomdát. A Csehszlovák Rádió magyar adásában is rendszeresítettük a nyelvművelést, előbb a Szombat reggel című műsor keretében tartottunk rövid adásokat, s ma mór önálló műsorszámként hallgathatják dolgozóink szombatonként 12,55-től 13,00 óráig Anyanyelvűnk címmel. Jelentős nyelvjárási anyag gyűlt össze tizenöt magnótekercsen, különösen a helynévkutatásban mutathatunk fel szép eredményeket. Az 1978-as évben egy kötetnyi anyagot adtunk át a Madách Lap- és Könyvkiadónak azzal a céllal, hogy mielőbb jelentessék meg. A nyelvművelési munka fő rendezvényének a Kazinczy Nyelvművelő Napokat tekintjük, amelyet immár nyolcadszor rendeztünk meg: társszervezőként az oktatásügy mellett, minden évben közreműködünk a kiejtési verseny szervezésében, szakmai irányításában. Az elmúlt tíz év alatt a munka változó intenzitással folyt az egyes szakcsoportokban (hét szakcsoport működött). Az eredetileg talán sokra is tervezett munkacsoportot kénytelenek voltunk előbb ötre, majd négyre csökkenteni. Jelenleg négy munkacsoportot tartunk nyilván, az ismeretterjesztő a dialektológiai, a helynévkutató és terminológiai. A terminológiai csoport létrehozásával régi tervünket valósítottuk meg. Ugyanis régen szükségét éreztük egy olyan csoport létrehozásának, amely közös tanácskozás alapján állást foglalt sajátos terminológiai kérdésekben. Számos szerkesztőség, műfordító, egyeg,y szlovák szakszó magyar megfelelőjét két-három változatban is használta, s csak bizonyos idő elteltével tudtuk meg, hogy a használt szavak egyike sem volt az igazi magyar megfelelő. Hirtelen egyik napról a másikra bukkannak fel új fogalmak és nevek, s a szerkesztőségi dolgozóknak, fordítóknak szinte megoldatlan feladatot jelent egy-egy szlovák szakszó igazi megfelelőjének a megkeresése. (A magyarországi szóhasználat szerint). Egyszerűen lefordítják a szót vagy kifejezést tükörfordításban, s ennek következtében egy-egy kifejezést néha többféleképpen is. Ez a módszer a magyar nyelv külön fejlődésének veszélyét rejti magában. Szükség van tehát arra, hogy a CSEMADOK KB nyelművelő szakbizottsága egyre gyakrabban vegye igénybe a terminológiai szakcsoport munkáját, és hogy a Kazinczy Nyelvművelő Napokon rendszeresítse a terminológiai kérdésről szóló előadásokat, illetve segítse elő az e téten felmerülő problémák megoldását. Nyelvművelő albizottságunknak még szótárkészítő szakcsoportja is van. 1977- ben három nyelven (magyar-szlovák, magyar-cseh, cseh-magyar, szlovák-magyar) készítette el kiadásra a mezőgazdasági szakszótár komplett anyagát, A szótár 1980-'ban jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A nyolcadik Kazinczy Nyelvművelő Napokat 1977. december 16—17-én tartottuk meg Kassán, amelyen több mint nyolcvan hallgató vett részt különböző intézményekből. Jelen volt a tanácskozáson dr. Rácz Olivér, az SZSZK Kulturális miniszterhelyettese, dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára és más vendégek. Az összejövetelen hat előadás hangzott el és egy tájékoztató jellegű előadás a nyelvi szakbizottság 1977. évi tévekenységéről. Az elhangzott előadások: dr. Jakab István, a nyelvi szakbizottság titkára: Tájékoztató a nyelvi szakbizottság munkájáról. dr. Szotmáry István tanszékvezető egyetemi tanár: A csehszlovákiai magyar sajtó nyelvhasználati kérdései. dr. Zeman László: A tudományosműszaki forradalom és anyanyelv. dr. Pusztay István: A terminológia fogalma és kialakításának módjai. dr. Szende Aladár egyetemi tanár: Az anyanyelvi nevelés iskolai és iskolán kívüli formái. Csuka Gyula mérnök: Biológiai tankönyveink terminológiája. dr. Dénes Imre: A szaknyelvi szépirodalom nyelvének összevető jellemzése. Rendezvényünkön a szakbizottság tagjainak alkalmuk volt személyesen is meggyőződni orról, milyen nagy az érdeklődés a nyelvművelés iránt. A vitában felszólalók egyértelműen hangsúlyozták a Kazinczy Nyelvművelő Napok előadásainak magas színvonalát. Kérték továbbá, hogy a közeljövőben hívjuk meg rendezvényünkre az általános iskolák alsó tagozatának és az óvodáknak azokat a tanítóit, akik érdeklődést tanúsítanak a nyelvművelő napok programja iránt. Az 1978. évi kilencedik Kazinczy Nyelvművelő Napok programjába szeretnénk foglalni: dr. Csanda Sándor előadását Kazinczy életéről és munkásságáról; dr. Deme László előadását a magyar nyelv fejlődésének néhány kérdéséről ; dr. Gály Iván előadásátfordításaink problémáiról; dr. Szende Aladár egyetemi tanár előadását iskolai nyelvművelésünk problémáiról. Meggyőződésünk, hogy a kilencedik Kazinczy Nyelvművelő Napok is méltóképpen reprezentálják a csehszlovákiai magyar nyelvművelést és eredményeiben hozzájárulnak az egyetemes magyar nyelvműveléshez. Bodnár Béla a CSEMADOK KB népművelési osztályának vezetője RÖVIDEN Palágyi András számolt be a CSEMADOK Kráľovský Chlmec-i (királyhelmeci) helyi szervezetének évzáró taggyűlésén a szervezet tavalyi tevékenységéről. A vitában többek között felszólalt Gyimesi György, a CSEMADOK KB tagja és Ripcsu Rudolf, a CSEMADOK járási bizottságának titkára. Ezután került sor a színvonalas Petőfi Sándor estre, amelynek műsorában kitűnő versmondók szavalták a halhatatlan költő remekeit. Az est színvonalát Csótó László grafikus grafikáinak és kisplasztikáinak kiállítása is emelte. Demjén Ferenc Körültekintően értékelték a tavaly végzett munkát s kellő alapossággal és tárgyilagossággal beszélték meg a következő év munkatervét a CSEMADOK Malý Horeš-i (kisgéresi) helyi szervezetének évzáró taggyűlésén. A vitában élismerően beszéltek Furik Csabáné tanítónőnek, a helyi szervezet elnökének odaadó munkájáról. Az ő érdeme, hogy hetvennyolcról százötvenre növekedett a szervezet taglétszáma s öttel a Hételőfizetők száma. Az idei munkatervük jelentősebb pontjai: citerazenekar és énekkar megalapítása. Does Istvánná A CSEMADOK Zlatná na Ostrove-i (csallóközaranyosi) helyi szervezetének színjátszó, csoportja figyelemre méltó munkát végez. Az ötödik éve tevékenykedő csoport tagjai fiatalok, akik fontos feladatuknak tekintik a lakosság szórakoztatását, öt év alatt öt színdarabot tanultak be. S igazi nagy sikerüket tavaly az amatőr színjátszók járási versenyén ,,A kísértet házhoz jön" című darabbal érték el. Játékukkal az előkelő második díjat érdemelték ki. Az idén Csevár László rendező Tabi László: Spanyolul tudni kel! c. háromfelvonásos vígjátékát tanította be. Csevár László maga is kiváló alakítást nyújtott a darabban. A siker részesei voltak még Csóka Katalin, Mátyási Péter, Sántha Karolina, Kurdy Péter, Csóka Zoltán, Illés Ibölyo, Szoboszlai Péter és Szabó Viktor. Sukola Imre mérnök, a helyi szervezet elnöke minden támogatást megadott az amatőr színjátszóknak. Szabó Ilona 7
