A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-25 / 13. szám

NYELVMŰVELÉSÜNK PROBLÉMÁI 1977-ben nyolcadszor rendeztük meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Min­den évben sajátos színfoltja Kassa, a a felvilágosodás és nyelvújításkori szel­lemi hagyományokat őrző város kultu­rális életének a kétnapos nyelvészeti tanácskozás. Ez az a város, ahol a nyelvújítás apostola, nyelvünk nagy pallérozója, Kazinczy Ferenc első műveit írta és kiadta. Itt indította meg Baráti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt a Magyar Múzeumot, a nemzeti ellen­állás és a felvilágosodás első nagy je­lentőségű irodalmi folyóiratát közel két évszázaddal ezélőtt. A CSEMADOK Kazinczy emlékének hódolva és az ő nyelvi törekvéseinek sok tekintetben ma is érvényes és idő­szerű szempontjait követve fontos fel­adatának tekinti a nyelvművelő napok gondozását. A már kialakult szokás szerint e kétnapos rendezvény kereté­ben a nyelvtudomány időszerű kérdé­seiről szóló előadások hangzanak el. Arra törekszünk, hogy a nyelvtudomány valamely meghatározott részterülete le­gyen a nyelvművelő napok központi té­mája. Az előző években főleg a nyelv­­helyesség kérdéseit, majd stilisztikai té­mákat, a nyevjárásokkaJ és a nyelv­járásgyűjtéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyaltuk. Az 1977 decemberében meg­tartott nyelvművelő napokon nyelvhasz­nálati és terminológiai kérdésekkel, a szaknyelv időszerű kérdéseivel foglal­koztunk, de napirendre tűztünk például olyan témákat is, mint a nyelvszeretet a mai nyelvtudomány és a műszaki forradalom időszakáiban. Mi, csehsZlövákiai magyarok, tudato­sítjuk, hogy nyelvhasználatunk jelleg­zetes vonásai azok, hogy magyar nyelvi vonatkozásúnk, és nemkevésbé csehszlo­vákiaiak. Az elsőnek említett tény fej­lődését az általános magyar fejlődés­sel kapcsálja össze, a második azon­ban egy sor sajátos körülményt teremt a nyelvművelés számára. A csehszlovákiai magyarságnak — pártunk lenini nemzetiségi politikája szellemében — alkotmányos joga van anyanyelvének használdtára. Helyzeté­nél fogva gyengébb a kapcsolata a magasabb szintű magyar köznyelvvel, így nagyobb a nyelvjárási beütés le­hetősége a nyelvhasználat igényesebb formáiba; másrészt erősebb a szlovák nyelvi ráhatás is. így használata egy­részt az általános érintkezésben, más­részt a publicisztikában és a szépiro­dalomban eleven. Tehát problémái leg­inkább ott vannak, ahol a szakmai és társadalmi — közigazgatási vonatko­zásban élnek. Ez az, amelynek aktív gyakorlata az adott helyzet folytán nem alakul ki eléggé. Pedig tudjuk, hogy a szépirodalomnak, de különösen a publicisztikának szüksége van a tiszta nyelvhasználati rétegeződésre is. Hiszen át kell fognia a társadalmi élet egé­szét. Ez éppen nem is egészen nyelvi kérdés, inkább politikai, jogi, de kö­vetkezményében nyelvi vetüfete is van, mivel ez a helyzet fel veti az egyfajta nyelvi különfejfődés kérdéseit, illetve ha lehet így mondamii, veszélyét és ká­rosságát. Mindannyian, akik a nyelv­­helyesség problémáival foglalkozunk, tudatosítjuk, hogy sok a tennivaló nyel­vünk körül. Fontos azonban, hogy a szándék és a készség sem hiányzik. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy az igények és lehetőségek egymásra ta­láljanak Ennek érdekében mindent meg kell tennünk. Hadd idézzek Fábry Zol­tán harminc esztendővel ezelőtt, a di­­csű februári győzelem után, a magyar nyelvvel kapcsolatban papírra vetett gondolataiból: Erős várunk a nyelv. Erős lett, mert Kazinczyk építették. Ter­vet készítettek, alapoztak, téglát tég­lára raktak, falakat húztak és tetőt bol­toztak; várat építettek, időállót, mara­dandót, erőset. Lakjuk-e? Erősítjük-e? Védjük-e? Lakói és őrei vagyunk-e tény­leg? Munkás- paraszt nép fiai: kez­detben, nyelveden a magyar szó jö­vője, a magyar emberség lehetősége. A Szlovenszkói magyar szóért, az emberi hang tisztaságáért Te vagy a felelős. A Szlovenszkói vox humánának mától kezdve nemcsak visszhangja vagy, de hordozója, folyamatossága is. A sornak nem szabad megszakadnia, a láncnak nem sza bad el szakad nia>. A CSEMADOK KB nyelvi szakbizott­sága két fő féladatot teljesít: a nyelv­­művelésnek és a nyelvjárási anyag összegyűjtésének szervezését, irányítá­sát. Tízéves működése során szép ered­ményt ért el. Számos rvyelművelő cikkünk jelent meg elsősorban az Új Szó Kis Nyelvőr című rovatában. 1966-ban, egy nyelvművelő kötetünk is elhagyta a nyomdát. A Csehszlovák Rádió magyar adásában is rendszeresítettük a nyelv­­művelést, előbb a Szombat reggel cí­mű műsor keretében tartottunk rövid adásokat, s ma mór önálló műsorszám­ként hallgathatják dolgozóink szomba­tonként 12,55-től 13,00 óráig Anyanyel­vűnk címmel. Jelentős nyelvjárási anyag gyűlt össze tizenöt magnótekercsen, kü­lönösen a helynévkutatásban mutatha­tunk fel szép eredményeket. Az 1978-as évben egy kötetnyi anyagot adtunk át a Madách Lap- és Könyvkiadónak az­zal a céllal, hogy mielőbb jelentessék meg. A nyelvművelési munka fő rendez­vényének a Kazinczy Nyelvművelő Na­pokat tekintjük, amelyet immár nyol­cadszor rendeztünk meg: társszervező­ként az oktatásügy mellett, minden év­ben közreműködünk a kiejtési verseny szervezésében, szakmai irányításában. Az elmúlt tíz év alatt a munka vál­tozó intenzitással folyt az egyes szak­csoportokban (hét szakcsoport műkö­dött). Az eredetileg talán sokra is ter­vezett munkacsoportot kénytelenek vol­tunk előbb ötre, majd négyre csökken­teni. Jelenleg négy munkacsoportot tar­tunk nyilván, az ismeretterjesztő a dia­lektológiai, a helynévkutató és termi­nológiai. A terminológiai csoport létrehozásá­val régi tervünket valósítottuk meg. Ugyanis régen szükségét éreztük egy olyan csoport létrehozásának, amely közös tanácskozás alapján állást fog­lalt sajátos terminológiai kérdésekben. Számos szerkesztőség, műfordító, egy­­eg,y szlovák szakszó magyar megfele­lőjét két-három változatban is hasz­nálta, s csak bizonyos idő elteltével tudtuk meg, hogy a használt szavak egyike sem volt az igazi magyar meg­felelő. Hirtelen egyik napról a másik­ra bukkannak fel új fogalmak és ne­vek, s a szerkesztőségi dolgozóknak, fordítóknak szinte megoldatlan felada­tot jelent egy-egy szlovák szakszó igazi megfelelőjének a megkeresése. (A ma­gyarországi szóhasználat szerint). Egy­szerűen lefordítják a szót vagy kifeje­zést tükörfordításban, s ennek követ­keztében egy-egy kifejezést néha több­féleképpen is. Ez a módszer a magyar nyelv külön fejlődésének veszélyét rejti magában. Szükség van tehát arra, hogy a CSE­MADOK KB nyelművelő szakbizottsága egyre gyakrabban vegye igénybe a ter­minológiai szakcsoport munkáját, és hogy a Kazinczy Nyelvművelő Napo­kon rendszeresítse a terminológiai kér­désről szóló előadásokat, illetve segít­se elő az e téten felmerülő problé­mák megoldását. Nyelvművelő albizottságunknak még szótárkészítő szakcsoportja is van. 1977- ben három nyelven (magyar-szlovák, magyar-cseh, cseh-magyar, szlovák-ma­gyar) készítette el kiadásra a mező­­gazdasági szakszótár komplett anya­gát, A szótár 1980-'ban jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A nyolcadik Kazinczy Nyelvművelő Napokat 1977. december 16—17-én tar­tottuk meg Kassán, amelyen több mint nyolcvan hallgató vett részt különböző intézményekből. Jelen volt a tanácsko­záson dr. Rácz Olivér, az SZSZK Kul­turális miniszterhelyettese, dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titká­ra és más vendégek. Az összejövete­len hat előadás hangzott el és egy tájékoztató jellegű előadás a nyelvi szakbizottság 1977. évi tévekenységé­­ről. Az elhangzott előadások: dr. Jakab István, a nyelvi szakbizott­ság titkára: Tájékoztató a nyelvi szak­­bizottság munkájáról. dr. Szotmáry István tanszékvezető egyetemi tanár: A csehszlovákiai ma­gyar sajtó nyelvhasználati kérdései. dr. Zeman László: A tudományos­műszaki forradalom és anyanyelv. dr. Pusztay István: A terminológia fogalma és kialakításának módjai. dr. Szende Aladár egyetemi tanár: Az anyanyelvi nevelés iskolai és isko­lán kívüli formái. Csuka Gyula mérnök: Biológiai tan­könyveink terminológiája. dr. Dénes Imre: A szaknyelvi szép­­irodalom nyelvének összevető jellemzé­se. Rendezvényünkön a szakbizottság tagjainak alkalmuk volt személyesen is meggyőződni orról, milyen nagy az ér­deklődés a nyelvművelés iránt. A vitában felszólalók egyértelműen hangsúlyozták a Kazinczy Nyelvművelő Napok előadásainak magas színvona­lát. Kérték továbbá, hogy a közeljövő­ben hívjuk meg rendezvényünkre az ál­talános iskolák alsó tagozatának és az óvodáknak azokat a tanítóit, akik ér­deklődést tanúsítanak a nyelvművelő napok programja iránt. Az 1978. évi kilencedik Kazinczy Nyelvművelő Napok programjába sze­retnénk foglalni: dr. Csanda Sándor előadását Kazin­czy életéről és munkásságáról; dr. Deme László előadását a ma­gyar nyelv fejlődésének néhány kérdé­séről ; dr. Gály Iván előadásátfordításaink problémáiról; dr. Szende Aladár egyetemi tanár előadását iskolai nyelvművelésünk problémáiról. Meggyőződésünk, hogy a kilencedik Kazinczy Nyelvművelő Napok is méltó­képpen reprezentálják a csehszlovákiai magyar nyelvművelést és eredményei­ben hozzájárulnak az egyetemes ma­gyar nyelvműveléshez. Bodnár Béla a CSEMADOK KB népművelési osztályának vezetője RÖVIDEN Palágyi András számolt be a CSE­MADOK Kráľovský Chlmec-i (király­­helmeci) helyi szervezetének évzáró taggyűlésén a szervezet tavalyi tevé­kenységéről. A vitában többek között felszólalt Gyimesi György, a CSEMA­DOK KB tagja és Ripcsu Rudolf, a CSEMADOK járási bizottságának tit­kára. Ezután került sor a színvonalas Petőfi Sándor estre, amelynek műsorá­ban kitűnő versmondók szavalták a halhatatlan költő remekeit. Az est szín­vonalát Csótó László grafikus grafikái­nak és kisplasztikáinak kiállítása is emelte. Demjén Ferenc Körültekintően értékelték a tavaly végzett munkát s kellő alapossággal és tárgyilagossággal beszélték meg a kö­vetkező év munkatervét a CSEMADOK Malý Horeš-i (kisgéresi) helyi szerve­zetének évzáró taggyűlésén. A vitában élismerően beszéltek Furik Csabáné ta­nítónőnek, a helyi szervezet elnökének odaadó munkájáról. Az ő érdeme, hogy hetvennyolcról százötvenre növekedett a szervezet taglétszáma s öttel a Hét­előfizetők száma. Az idei munkatervük jelentősebb pontjai: citerazenekar és énekkar megalapítása. Does Istvánná A CSEMADOK Zlatná na Ostrove-i (csallóközaranyosi) helyi szervezetének színjátszó, csoportja figyelemre méltó munkát végez. Az ötödik éve tevékeny­kedő csoport tagjai fiatalok, akik fon­tos feladatuknak tekintik a lakosság szórakoztatását, öt év alatt öt színdara­bot tanultak be. S igazi nagy sikerü­ket tavaly az amatőr színjátszók járási versenyén ,,A kísértet házhoz jön" cí­mű darabbal érték el. Játékukkal az előkelő második díjat érdemelték ki. Az idén Csevár László rendező Tabi László: Spanyolul tudni kel! c. három­­felvonásos vígjátékát tanította be. Cse­vár László maga is kiváló alakítást nyújtott a darabban. A siker részesei voltak még Csóka Katalin, Mátyási Pé­ter, Sántha Karolina, Kurdy Péter, Csó­ka Zoltán, Illés Ibölyo, Szoboszlai Pé­ter és Szabó Viktor. Sukola Imre mér­nök, a helyi szervezet elnöke minden támogatást megadott az amatőr szín­játszóknak. Szabó Ilona 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom