A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-04 / 10. szám
i^* ne ismerné a Ludas Matyit, |^| a csavaros eszű, igazságszerető parasztlegényt, aki háromszor fizeti vissza Döbrögi uramnak a rajta esett sérelmeket? A történetet nem részletezem, hiszen minden iskolás gyerek szívesen elmondaná újra a kis népi eposz tartalmát. Még ki sem adták — csak kéziratban terjedt — máris sikerkönyv lett. Kiadása után pedig a múlt század közepének egyik legkeresettebb, legolvasottabb könyve, mely nem hiányozhatott a vásári ponyvákról sem. Nyolc színpadi feldolgozása ismeretes (ebből hármat Móricz Zsigmond készített). Filmet forgattak belőle, zenét komponáltak hozzá és számos idegen nyelvre fordították le. És végezetül az egyik legnépszerűbb szatirikus magyar hetilap vette fel a nevét. Fazekas Mihály főhadnagy úrra, a klasszikussá vált paraszti vígeposz írójára emlékezünk most, halálának 150. évfordulója alkalmából (1882. február 23.). Életrajzából csak a leglényegesebb dolgokat elevenítjük fel: Debrecenben született (1766). Polgári, cívis családból származott. Apja híres gyógykovács volt, szigorú ember, aki fiát bentlakónak adta a debreceni kollégiumba, hogy édesanyja kényeztetése alól kivonja. A kollégium rideg fegyelme komollyá és zárkózottá tette a különben is érzékeny lelkű fiút. Nem valami nagy lelkesedéssel tanult, pedig tanárai között volt a híres tudós fizikus Hatvani István is. Egyedül Varjas János tanárát kedvelte és az ő hatása alatt kezdett füvészkedni; közben franciául és németül tanul. Másodéves főiskolás, amikor valami sérelem, mellőztetés éri, amit igazságszerető jelleme nem tud elviselni és ezért hátat fordít az ősi iskolának; tizenhat éves gyerekfejjel beáll katonának. Bejárja az osztrák tartományokat és fokról fokra emelkedik a ranglétrán. Huszonnégy éves korában már hadnagy. Moldvában megsebesül, elveszti hüvelykujját. A francia hadjáratról pedig egy érdekes epizódot ismer az irodalomtörténet: Fazekas főhadnagy ezrede egy Rajna melléki várost szállt meg. A lakosság ellenállása miatt az óbester nagyon felmérgedt, s egy órai A LUDAS MATYI írója Két rézmetszet illusztráció a Ludas Matyi 1817-es kiadásából. zsákmányolást engedett meg katonáinak. Fazekas egy gazdag polgári házba került. A család megrémült az ellenséges tiszt láttán, de a főhadnagy udvariasan köszönt és a helyiségeket végigjárva a könyvtárszobában állapodott meg. Kiválasztott a polcról egy könyvet és az asztalhoz ült, elmélyedve olvasott. Amikor kint az utcán megszólalt a trombita, jelezve, hogy letelt a zsákmányolás ideje, Fazekas visszatette a könyvet a helyére és mint aki jól végezte dolgát, a háziak előtt meghajtotta magát és indult kifelé. A háziúr meghatódva sietett utána és nagynehezen rátukmált egy aranyórát. — Hát elfogadom, ha nagyon akarja, és köszönöm, — mondta végül Fazekas — de csakis mint emléket. A zsákmányt a fejemben viszem el! Ez a történet hűen jellemzi Fazekas Mihály egyéniségét. Nem sokkal a francia hadjárat után, Fazekas megúnva a katonáskodást, harminc éves korában „nyugdíjba vonul". Visszatér Debrecenbe, szülei után örökölt birtokát kézbe veszi és földjein gazdálkodik. Baráti körét tudósok és írók, Földi János, Diószegi Sámuel, valamint Csokonai Vitéz Mihály alkotják. Verseket már katona korában is írt, de Csokonai haláláig ezek a legtermékenyebb esztendők számára. A Ludas Matyi című eredeti regét 1804-ben írta, talán Csokonai Dorottyájának sikere is hatással volt rá. Elküldte Kazinczynak, de a széphalmi mester kifinomult ízlésének nem felelt meg a népies modorban megírt történet, nem illet bele a mester által elképzelt „esztétikai kategóriába". A kemény, de jóhiszemű bírálat Fazekast elkedvetlenítette, munkáját félre tette és Csokonai halála után inkább újra a botanika felé fordult. Diószegi Sámuellal együtt 1807-ben Debrecenben megjelentette az első magyar növényhatározót, melynek teljes címe: Magyar füvészkönyv, mely a két magyar hazában található növényeknek megismerésére vezet, a Linné alkotmánya szerint. 1813-ban pedig az Orvosi füvészkönyvet is kiadták. A magyar növénytudomány alapvető úttörő munkái voltak ezek és sok tekintetben még ma is becses forrásművünk. Valószínű, hogy e két munka létrejöttében Fazekasé a fő érdem. A Ludas Matyi először csak baráti körben, később országszerte, másolás útján, név nélkül terjedt, így került Bécsbe Kerekes Ferenc, egyetemi hallgató kezéhez, akinek annyira megtetszett, hogy elmés versbe szedett előszóval, a szerző neve és tudta nélkül 1815-ben kiadta. A könyvnek igen nagy sikere kerekedett. Fazekashoz is eljutott a hír. és rövidesen jelentkezett a kiadónál, mint szerző és felkérte, hogy a munkát javított és hiteles szöveggel az ő előszavával, nagyobb betűkkel adja ki, de név nélkül! (gy jelent meg Márton József bécsi professzor felügyelete alatt második (az első hiteles) kiadása 1817-ben, négy rézmetszettel illusztrálva. A Ludas Matyi története lényegében nem magyar eredetű, vándor keleti mese, történetét megtalálták az asszír-babilóniai agyagtáblákon is. Fazekas Mihály valószínűleg a francia hadjárat alkalmával, vagy a katonaság évei alatt jutott a történethez. A feldolgozás, a környezet, az emberábrázolás azonban tipikusan magyar és eredeti. Fazekas korát tükrözi. A jakobinus eszmék a Ludas Matyi hatása alatt támadtak fej újra és e kis eposz nagy mértékben hozzájárult az elnyomott jobbágyok önérzetének emeléséhez. Példává, valósággá emelkedett a népmeséi hős, aki háromszor vesz elégtételt a rajta elkövetett sérelmekért. Népszerűségét politikai célzatossága mellett, művészi becse, fordulatos meseszövése, természetes, gazdag népi nyelve is elősegítette. Jellemzői: a paraszti észjárás és leleményesség, a furfang és a bőven áradó humor. Azért tetszett a népnek mert magaszőrű egyént látott a főhősben. Fazekas Mihály munkája a magyar irodalom egyik jelentős, természetes drágaköve és fénye századokon át tisztán és maradandóan ragyog. OZSVALD ÁRPÁD GOLDONI-DARABOK Carlo Goldoni klasszikus olasz színműíró egy-egy komédiájának — Két úr szolgája, Mirandolina, A chiozzai csetepaté — előadása mindig nagy közönségsikert és szakmai elismerést hozott a MATESZ, közelebbről košicei (kassai) részlege, a Thália Színpad számára. Csak úgy találomra lapozzunk bele a lapokban megjelent akkori kritikákba. ,,A komédia ízig-vérig commedia dell’arte volt. Pattanásig gyors pergetése a rekeszizmokat végsőkig igénybe vevő nevetést provokált ki szinte minden pillanatbon ... A gömörhorkaiak a bemutató után mondták is: Ez jobb, mint a televízió!” — állapította meg Gágyor Péter a Nő 1969. december 14-i számában. Szilvássy József véleménye: „A játék központi figurája, nemcsak a szöveg, de főleg a kiváló alakítás által, Várady Béla, aki Truffaldino szerepében, nem túlzás, ha azt állítjuk, élete egyik kiugró teljesítményét nyújtotta." (Új Szó, 1969. december 4) Mács József a Hét 1969. december 14-i számában ezt írta: „Akik jelen voltak az előadáson, sokáig nem felejtik el a Thália Színpad produkcióját. Akik valamilyen oknál fogva távol maradtak, sajnálhatják mulasztásukat.” Nos, a színház élt Goldoni nevének varázsával, a Két úr szolgája után a Mirandolina és A chiozzai csetepaté is jó szórakozást jelentett a közönségnek és kasszasikert hozott a színháznak, a színészeknek pedig — hálás szerepet. Biztosan sokan emlékeznek még Várady Béla Truffaldinójára, Csendes László Ripafratta lovagjára és a többi kedves, mulatságos Goldoni-figurára. Nagy HUSZONÖT ÉVES A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ NAGY SIKER VOLT ■m bhbbhöh A László felvételén Várady Bélát és Szabó Rózsit láthatjuk a Két úr szolgája egyik jelenetében. SIPOSS JENŐ 15
