A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-10 / 24. szám

1^ incs szívderítőbb muzsika a vi­­dám gyermek nevetésnél. Erről legutóbb Dunaszerdahelyen (Dunaj­ská Streda) győződhettem meg újra, a Dunamenti Tavasz elnevezésű ren­dezvényen, amelyre az idén már harmadik alkalommal került sor. A Városi Művelődési Ház szinte valamennyi zugát négy napra (április 24. és 27. között) a gyermekek vették birtokukba és töltötték meg jókedvű rivalgással, énekszóval, kacagással. Itt sereglettek össze a gyermekbáb­­játszók, színjátszók és irodalmi szín­padok, hogy összemérjék tudásukat, bemutassák egész évi munkájuk eredményét egymásnak és a lelkes, ugyanakkor kritikus dunaszerdahelyi közönségnek, amely — s ez csak ter­mészetes — a helyi általános iskolák tanulóiból verbuválódott. Örömmel vehettük tudomásul, hogy a színvonal az elmúlt évekhez viszonyítva emelkedett. Ez mindenek­előtt a gyerekekkel foglalkozó peda­gógusok odaadó munkáját dicséri. A Dunamenti Tavasz a szép ma­gyar beszéd ünnepe is volt. Bodnár Gyula, a színjátszó csoportok és iro­dalmi színpadok zsűrijének elnöke nyilatkozta a seregszemle ideje alatt megjelenő, ügyesen szerkesztett Fürge Irka riporterének: „Külön jó örülni annak, hogy az értékeléseken valamennyi pedagógus-rendező hang­súlyozta, azért dolgozik a gyerekek­kel, hogy fejlődjön beszédkulturájuk, minél szebben használják édes anya­nyelvűket. Ezt tapasztaltuk mi is az elmúlt napokban, sok szépen, tisztán beszélő gyereket láttunk a színpa­don.“ Az idén első ízben volt a sereg­szemle fő rendezője a CSEMADOK Központi Bizottsága, de a Járási Népművelési Központ és a bratisla­­vai Népművelési Intézet is nagy mértékben hozzájárult a rendezvény sikeréhez. Kisebb döccenések persze voltak, de ezen nem is lehet csodál­kozni, hiszen viszonylag kislétszámú stáb látta el a szervezéssel járó, testet és lelket egyaránt próbára tevő feladatokat. Végezetül pedig követ­kezzék a győztesek névsora: A bábosok I. kategóriájának győz­tese a pozsonyeperjesi (Jahodná) általános iskola bábcsoportja. A II. kategóriában a dunaszerdahelyi Gor­kij utcai általános iskola „Pipitér“ bábegyüttese végzett az első helyen. A zsűri különdíját a kassai (Košice) magyar tannyelvű általános iskola bábegyüttese kapta. Vígh Katalint, a pozsonyeperjesiek rendezőjét sok­éves áldozatos munkájáért a zsűri oklevéllel jutalmazta. A színjátszó csoportok seregszemléjének nagydíját a kürti (Strekov) általános iskola színjátszóinak ítélte a zsűri. Mátis Andrea és Gulyás Vilmos, a legjobb lányszereplő, illetve fiúszereplő, ok­levelet kapott. A deáki (Diakovce) általános iskola színjátszói elnyerték a legszebb színpadi beszédért járó díjat. Az irodalmi színpadi seregszemle nagydíját a légi (Lehnice) általános iskola irodalmi színpada kapta. A legszebb színpadi beszédért járó díjat az illésházi általános iskola irodalmi színpadának ítélte a zsűri, a legjobb műsorválasztásért a komá­­romszentpéteri (Dolný Peter) általá­nos iskola irodalmi színpada kapott díjat. Pukkai Erika és Gyarmati Gábor, a legjobb lányszereplő, illet­ve fiúszereplő, teljesítményét okle­véllel jutalmazta a zsűri. — ez — (Prandl Sándor felvételei) JÁTSZANI JÖ ÉRTÉKELTÉK A VÉGZETT MUNKÁT A CSEMADOK losonci (Lučenec) já­rási bizottságának kibővített plenáris­­ülésén a helyi szervezetek elnökei és titkárai is részt vettek. Sáfi Bélának, a jb elnökének megnyitó szavai után dr. Balázs Béla, a CSEMADOK KB El­nökségének tagja, az Új Szó szerkesz­tője méltatta a februári győzelem 30. évfordulójának jelentőségét. Ezután Csák István, a CSEMADOK járási bi­zottságának titkára értékelte a tavaly végzett munkát. Beszámolójából kide­rült, hogy a járásban jelenleg 3800 a CSEMADOK-tagok száma. Év végéig 1200-al növelni akarják. Hét-előfizetők szerzésében a járás elmaradt. Sürgő­sen pótolni kell a mulasztást. A helyi szervezetek az év folyamán 95 külön­féle témájú előadásokat tartottak. Azon­kívül a járási bizottság megrendezte a hagyományos Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokat. Sajnos a terve­zett író-olvasó találkozókból mindössze négyet valósítottak meg. A járás terü­letén hat éneklő csoport tevékenykedik, amelyek közül a füleki (Fiľakovo) ének­kar a legszínvonalasabb. Az irodalmi színpadok közül 12 tevékenykedett ta­valy, s ez a többi járáshoz viszonyítva már igen szép eredmény. A plenáris ülés jóváhagyta az 1977. évi munka értékelését, valamint az 1978. évi és az 1978—1982-es időszak­ra szóló távlati munkatervet. A hatá­rozat a tagtoborzást továbbra is fon­tosnak tartja. Az eddiginél is eredmé­nyesebb és színvonalasabb népművelé­si munkára ösztönzi a helyi szerveze­tek vezetőségét. A tánccsoportokat és az irodalmi színpadokat is jól fel kell készíteni a járási és központi rendez­vényekre. A CSEMADOK képes heti­lapjának a terjesztését, előfizetők szer­zését szintén állandó feladatnak kell tekinteni, álláspontja meg a határo­zat. Sólyom László Az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium 1960. július 8-án kelt 112. számú rendelete a hiva­tásos zenészekből és a népzené­szekből álló együttesek létesíté­séről és működéséről Az Oktatás- és Művelődésügyi Mi­nisztérium az érdekelt központi hivata­lokkal és szervekkel egyetértésben a hangverseny- és más zenei tevékeny­ségről szóló 81/1957. számú törvény 6. szakaszának 3. bekezdése és 15. sza­kasza, valamint a tervezési, ármegálla­pítási és ellenőrzési jogkörökről szóló 60/1959. számú kormányrendelet 10. szakaszának 2. bekezdése alapján a következőket rendeli el: Hivatásos zenészekből álló együttesek 1. § (1) Olyan zenészekből álló együttesek létesítésére, akik szöveges vagy szöveg nélküli zeneműveket főfoglalkozásként nyilvánosan adnak elő (a továbbiakban csak „hivatásos zenészekből álló együttesek") kizárólag a prágai Zenei és Színházi ügynökség (Hudobní a di­vadelní agentúra), Szlovákiában a bra­­tislavai Zenei és Színházi Iroda (Kon­certná a divadelná kancelária), vala­mint a kerületi film-, hangverseny- és esztrád rendező vállalat (a továbbiak­ban csak „kerületi vállalat") jogosult (utóbbinak feladatait Szlovákiában a bratislavai Slovkoncert látja el). (2) A hivatásos zenészekből álló együt­tesek nyilvános szereplésének lekötését, valamint a szereplés közvetítéséért járó díjakat külön előírások (89/1958 és 132/1958. sz. rendeletek) szabályozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom