A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-03 / 23. szám

Ma az ember természetes szóra­kozása, hogy bekapcsolja a magnót, felveszi a rádió mű­sorát, lejátszik egy-egy hang­lemezt vagy éppen a saját hangját rögzíti szalagra ... Ám ami manapság megszokott, min­dennapos tevékenység, száz éve kor­­o szakalkotó szenzáció volt: 1877-ben szó­lalt meg először egy készüléken embe­ri hang. Thomas A. Edison az első em­ber, akinek szavait hallhatjuk, aki sa­ját készítésű fonográfjának membrán­jára egy gyermekvers néhány sorát mondta rá. Korszakalkotó találmánya a szabadalmaztatási eljárás során — a hangrögzítés történelmének adatai sze­rint — a viszonylag magas: 200 251-es sorszámot kapta. Azonnal nagy feltű­nést keltett és egy esztendővel később már több európai ország fővárosában bemutatták a fonográfot. így történhe­tett, hogy számos más világnagysághoz hasonlóan, például Kossuth Lajos is mikrofon elé állhatott, és a messzi tá­volból üzenetet intézett a magyar nép­hez. Szavait mindmáig megörökítette a nagy amerikai feltaláló beszédíró-ké­­szüléke, a turini remete acélosan fér­fias hangja a kezdetleges rögzítési el­járás ellenére is kiemelkedik a tüzöre­­jek sistergéséből. Edison fonográfja, természetesen, napjainkban már csak múzeumokban látható. Szerkezete — az akkori kor­nak megfelelően — viszonylag egy­szerű. Feltalálója egy henger felületé­re hanghordozásra, vagyis a hangrez­azt az évezredes mondás tartotta, ha­nem rögzítették! Mégis, napjainkban, a sztereó-hanglemezek, a többsávos mag­nók és a fejlődőben lévő kvadrofónia korszakában Edison csodálatos beszéd­­iró-készüléke nem több egy érdekes — és értékes — múzeumi tárgynál... • • • GYÖKERES GYÖRGY felvétele Vajon miképpen készülnek hát nap­jainkban a korszerű, különböző fordu­latszámú, mikrobarázdás hanglemezek? Hazánkban a Beroun melletti Lodé­­nicében találni az ország egyetlen le­mezgyárát. Az üzembe látogató riportert rögtön két meglepetés is éri. Az első: a folyosókon, a hanglemez­­gyár összes termében szinte patikatisz­taság! És az is feltűnik, hogy a dolgo­zók kezén szinte kivétel nélkül gumi­vagy pamutkesztyű. Gumikesztyű a ve­gyi folyamatoknál, pamutkesztyű a prés­gépeknél. Patyolat tisztaság jellemzi a hanglemezgyártás minden fázisát. A második meglepetést MIROSLAV ŠIK mérnöknek, a Lodénicei Hangle­mezgyár barátságos igazgatójának első szavai jelentik: — Gondolom, csodálkozni fog, de a lemezgyártás alapjául ma is még Edi­son találmánya, a fonográf szolgál... — Egy évszázaddal a feltalálása után? Hiszen a mai gyerekek már a 1. A gyártási folyamat kezdetén a hang­szalagról átirógép varázsolja barázdákká a dallamokat 2. Miroslav Šik mérnök 3. Műsor- és szalagtöltő­gép a gyár magnó­kazetta­­készítő részlegén 4. Lodénicé­­ben 1951-ben készült az első hanglemez 5. Nagytelje­sítményű présgépek ezerszámra ontják az új lemezeket nnv/Tfvní o*{ gések rögzítésére alkalmas anyagot: viaszt vagy cinkfóliát vitt fel. E felett spirális alakban mozgott a vágó- vagy rögzítőfej, ami Edison idejében csillám­­lemez volt. A lemez közepére tütartó berendezést szerkesztett, erre erősítette a vágótűt. A nagyhírű fonográf létreho­zásának kiindulópontja az a véletlen megfigyelés volt, hogy amikor rábe­szélt a csillámlemezre, az sercegni kez­dett és a rezgéseket a tű az anyagba karcolta. Edison vezető szerkezetet is készített, amely a henger bal oldalá­ról a jobb oldal felé haladt. Az ily módon „előállított", visszajátsz­ható hang igen gyenge, alig érthető volt, mégis megtörtént a nagyszerű mű­szaki csoda: megtört a szó elillanásá­­nak varázsa, a szó nem szállt el, mint huszas évek tölcséres lemezjátszóit is megmosolyogják, nemhogy a valamiko­ri beszédíró-készüléket... — No, persze, összehasonlíthatatla­nul korszerűbb és talán ezerszer is tö­kéletesített formában alkalmazzuk Edi­son elgondolását — mondja derült arc­cal az igazgató. — De a gyártási fo­lyamat ma is még azzal kezdődik, hogy az „őslemez” felületébe belekarcoljuk a hangrezgéseket. Nem véletlen hát, hogy üzemi körsé­tánk során először épp ebbe a helyi­ségbe, az átirószobába látogatunk. Azért e fura elnevezés, mert egy csak­nem hárommillió devizakorona értékű műszaki berendezésen itt „írják" át a hanglemezkiadó vállalatok stúdióiból ' 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom