A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-27 / 22. szám

KULTURÁLIS KORKÉP A CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) járási bizottsága a CSKP XV. kongresz­­szusa, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Kulturális Minisztériuma, valamint a szövetség országos közgyűlése hatá­rozatainak szellemében fejti ki tevé­kenységét. A tagságot szocialista haza­­fiságra, proletár nemzetköziségre és egészséges nemzeti öntudatra neveli. Szorosan együttműködik a járási párt- és állami szervekkel, a kulturális intéz­ményekkel, a Nemzeti Frontban tömö­rült többi társadalmi szervezettel. Fon­tos helyet foglal el munkájában a vi­lágnézeti nevelés. Tavaly a CSEMADOK helyi szervezeteiben 238 előadás hang­zott el, de ezzel az eredménnyel nem elégedettek. Jóval több lehetett volna az ilyen jellegű előadások száma. Há­rom helyi szervezet rendezett honisme­reti kirándulást, s a három néprajzi, il­letve munkásmozgalmi kiállítás is ér­dekes színfoltja volt a járás kulturális életének. A CSEMADOK KB titkársága évente többször szervez egy-két napos szemi­náriumot az ideológiai nevelés haté­konyságának növelésére. Ezekre a szak­mai megbeszélésekre a járási bizott­ság mindig elküldi képviselőit. Ugyan­akkor kifogásolja, hogy a színhely majd­nem mindig a nyugat-szlovákiai kerü­let. Az utazás fáradságos és sok időt vesz el. Járási méretű szakmai értekez­leteket is tartanak. Tavaly összesen hat alkalommal találkoztak érdemes kultúr­­munkások. Különösen jó az együttmű­ködés a városi és helyi nemzeti bizott­ságok polgári ügyeket intéző testüle­téivel. A helyi szervezetek kulturális cso­portja, énekkara műsort ad temetése­ken, esketési és névadó ünnepségeken. Rudno és Rozsnyó mutatja a legjobb példát. Tizenhat helyen rendeztek más tömegszervezetekkel közös műsort a februári győzelem 30. évfordulójának, harmincöt iiei/r.n pedig ünnepi taggyű­lési a nemzetköri nőnap tiszteletére. Megemlékeztek azonkívül május else­jéről. május kilencedikéről és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójáról. Valamennyi olyan községben, ahol CSEMADOK helyi szervezet tevékeny­kedik,. van könyvtár. Tavaly jelentősen megnövekedett az olvasók száma, és ez jó dolog! A könyvhónapban elárusítás­­sal egybekötött könyvkiállítást rendez­tek. Külön figyelmet érdemel, hogy az eladott könyveknek több mint a fele csehszlovákiai magyar író műve. A já­rásban 20 irodalmi est megtartását tűz­ték ki célul, de csak tizenkettőt sike­rült megvalósítani. Kilenc alkalommal Ady Endre, három-három alkalommal pedig Arany János és Fábry Zoltán iro­dalmi munkásságával foglalkoztak. Di­cséret illeti irodalomnépszerűsítő mun­kájáért Drenkó Istvánt, a járási bizott­ság tagját. Az irodalmi színpadok ta­valy tizenháromszor mutattak be mű­sort. Irodalmi vetélkedőre is sor került Gömörhorkán (Gemerská Hôrka). Ke­­csőben (Keőovo) Ady Endre születésé­nek 100. évfordulója tiszteletére ren­deztek irodalmi vetélkedőt. A hét író­olvasó találkozó a Gombaszögi Orszá­gos Kulturális ünnepély és a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok ke­retében valósult meg. A járási bizottság évente megrendezi a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi színpadok járási versenyét. Érthetetlen módon a járásban még min­dig idegenkednek az irodalmi színpad­tól, csupán egy-kettő készül rendszere­sen a járási versenyre. Mindenképpen kívánatos lenne a gyorsabb fejlődés, az egészséges versenyszellem kialaku­lása. A nők szavalóversenyének Gömör­­horka volt a színhelye. Csak sajnálni lehet, hogy a lakosság nem tanúsított nagyobb érdeklődést. A helyi szerveze­tek nagy többsége aktívan kiveszi ré-Szőllős Sándor, a CSEMADOK járási bizottságának titkára A járás 83 községe közül 35-ben van CSEMADOK helyi szervezet. A taglét­szám több mint 4 ezer. Négyen — Ba­logh Gyula, Krajcsi Lászlóné, Török László és Werner Ottó — tagjai a CSE­MADOK Központi Bizottságának. A já­rási bizottság elnöksége kilenc tagú és havonta egy alkalommal ül össze. A népművelési, a politikai és tudományos ismereteket népszerűsítő, a néprajzi, a honismereti, az irodalomnépszerűsítő, a népművészeti és a dramaturgiai szak­­bizottság rendszeres tevékenységet foly­tat. A helyi szervezetek néhány kivé­teltől eltekintve szintén rendszeresen megtartották taggyűléseiket. A járási bizottság tavaly januárban körzeti aktí­vát tartott, azzal a céllal, hogy a helyi szervezetek vezetői kölcsönösen megis­merjék egymást s kicserélhessék tapasz­talataikat. Jó a kapcsolat a járási pártbizottság és a jnb illetékes osztályával, a járási népművelési központtal, a magyar isko­lák igazgatóságával, az efsz-ek és az üzemek vezetőivel. Az idei munkaterv­ben a 4500-as taglétszám elérését tűz­ték ki célul. S a múlt évi 41 Hét-előfi­zetőnél az idén jóval többet akarnak szerezni. — mj — ' ■ • nek az énekkara is újra megalakulna. Gondot okoz a népi zenekarok hiánya. Fékezi a néptánc-csoportok és népdal­­énekesek tevékenységét. Tavaly két szín­vonalas népi zenekar működött a já­rásban. A továbbiak már gyengék, tag­jai nem ismerik a kottát. Sikeres tevé­kenységet fejt ki a tornagörgői (Hrhov) citerazenekar. Évente tíz-tizenötször lép fel. Szerepel a járási dal- és táncün­nepélyen, a Zselizi Országos Népművé­szeti Fesztiválon, valamint néprajzi és népművészeti vetélkedőkön. Vezetője Tö­rök László, az általános iskola igazga­tója. Itt említjük meg, hogy 1974-ben Nagy András vezetésével fúvószenekart alakított a gömörhorkai papírgyár üze­mi klubja. A járási dal- és táncünnepély közönségének egy része Balogh Gyula, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke szét a helyi hangosanbeszélő szerkesz­tői munkájából. Számos községben ala­kultak körök, amelyek komoly segítsé­get nyújtanak állami ünnepekkel, évfor­dulókkal kapcsolatos műsorok összeál­lításához. A néptánc-mozgalom továbbfejlődé­séhez elengedhetetlenül szükséges a vezetők rendszeres szakamai képzése. Éppen ezért a járási bizottság kétna­pos tanfolyamot rendezett azok részé­re, akik néptánc-csoportot vezetnek. A járás folklór csoportjai sikeresen sze­repelnek a dal- és táncünnepélyen, va­lamint a Zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválon. Énekkarok is szép számban tevékenykednek a járás­ban. Kardosné Fafrák Éva vezetésével a rozsnyói Munkásdalárda, Máté László vezetésével a Sajóvölgye Énekkar, Kó­­rintus László vezetésével a dernői ének­kar, valamint a járási székhelyen tevé­kenykedő Veterán Énekkar. Itt kell meg­jegyeznünk, hogy a Munkásdalárda és a Sajóvölgye Énekkar ezüstkoszorús lett az országos minősítési versenyen. To­vábbi kórusok működnek még az isko­lákban, s a tanítók járási énekkara is szép munkát végez. A járási bizottság azt szeretné, ha az idén a CSEMADOK hosszúszói (Dlhá Ves) helyi szervezeté­Az amatőr művészi tevékenység leg­népszerűbb és egyben legeredménye­sebb területe a színjátszás. Sajnos, a helyi szervezetek színjátszó csoportjai tavaly csupán hat alkalommal tanultak be színdarabot. A fejlődés képzett ren­dezők nélkül elképzelhetetlen. A Kerü­leti Népművelési Központtal karöltve az idén kétéves tanfolyam indult, amely­re a járási bizottság hét színjátszócso­port vezetőjét küldte el. A meglevő csoportok közül a rozsnyói a legered­ményesebb. Nehéz feladat elé állítja a járási bizottságot az amatőr szín­játszók járási versenyének évenkénti megszervezése. Tavaly például csupán egy színjátszó csoport jutott el a já­rási minősítő versenyre. Ezért a bár­kaiakat (Borka) illeti a dicséret. Nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az amatőr színjátszók idei járási versenye sikeresebb legyen az előzőeknél. Nép­szerűek az esztrádműsorok. Tavaly a helyi szervezetek 25 ilyen műsort állítot­tak össze. Minden év május utolsó he­tének szombatján, vasárnapján járási dal- és táncünnepélyt rendeznek Krasz­­nahorkaváralján (Krásnohorské Podhra­die). Évről évre a járás legjobb folklór és tánccsoportjai, versmondói és nép­­művészeti együttesei szórakoztatják a 6—7 ezer fős közönséget. Számos folk­lór csoport mutatta be műsorát tavaly a Zselizi Országos Népművészeti Fesz­tiválon. Jelentős eseménynek számít a Forradalmi Dalok Járási Fesztiválja és a Magyar Munkásénekkarok Országos Fesztiválja. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom