A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-27 / 22. szám
SZÍNHÁZ 100 óra a sötétedésig Mennyi idő is száz óra? Pontosan négy nap és négy óra. A hét többi hatvannyolc óráját Elsa, Inge, Liesel és Helga elegáns, jó modorú, de elsősorban derék s fajtiszta német tisztek társaságában vidám, fesztelen szórakozással töltik — hogy a nemzéstől eltelt kilenc hónap múlva majd épp ilyen fajtiszta „übermenscheket" szüljenek a német birodalom számára. A gyógyintézetnek álcázott Lebensbornba (ez volt a fasiszták tébolyodott fajelméletét szolgáló rémintézetek hivatalos neve) újoncként érkezett ijedt szemű, riadt arcú, de a fajelmélet eszméivel már megfertőzött Hildát is ez a „fennkölt és nemes küldetés” várja, hacsak . . . Hacsak péntek délutánig, az übermenscheket nemzeni hivatott tisztek érkezéséig hátralévő száz órában Liesel meg nem győzi Hildát arról, hogy próbáljon elmenekülni az intézetből betegség vagy egyéb elfogadható érv segítségével; próbálja megmenteni a tisztaságát, női méltóságát és talán az életét! De Hildára nemcsak Liesel van befolyással, hanem Inge, a zsarnok szobaparancsnok és a zaklatott természetű, ábrándos Elsa is. Riasztó, füllesztő légkört áraszt Jana Kákoiová: 100 óra a sötétedésig című drámája, melyet a bratislavai Kis Színpad tűzött műsorára. Egy ismert és rengeteg irodalmi alkotásban feldolgozott téma: a második világháború és a fasizmus barbár kegyetlenségének egy kevésbé ismert, meghökkentő, már-már morbid mozzanatát a szerző arra használja fel, hogy feltárja a „gyógyintézet" egy szobájába zárt fiatal nők lelki világát, hogy a gondolkozásmódjuk és szándékaik háttere után kutasson. Nem vitás, a témafölvetés eredetisége mindenképpen meglepő, maga az előadás azonban a fiatal, első drámájukkal jelentkező szerzők hibáinak több jegyét viseli magán. J. Kákošová kétségtelenül ismeri a drámaszerkezet szabályait, mégis, párbeszédei sok helyütt „papírízűek”, színpadi szituációi helyenként mesterkéltek, elnagyoltak és vontatottak. Pavol Haspra, az előadás rendezője minden igyekezetét ezért a „gyógyintézet" hiteles atmoszférájának megteremtésére s a színészvezetésre összpontosította. Ezért nyilvánvaló szándékkal kiváló szereposztásban játszatja a drámát Soňa Valentovával (Elsa), Emília Vášáryová-Horskával (Inge), Zdena Grúberovával (Liesel) és Zuzana Kocúrikovával (Hilda) a négy főszerepben. Képünkön Inge és Hilda vitájának egy mozzanata. (J. Vavro (elv.) — miklósi — KÖNYV Mi a hídszerep? A Fábry Zoltán által olyan gyakran hangoztatott hid-szerep a legszebb küldetés, melyet egy nemzetiség megvalósítani feladatul kaphat. „A hid a megértés, a kultúrák közeledésének útja" — nyilatkozta számtalanszor a jeles stószi gondolkodó, s mondogatjuk utána mi is, az eszme örökösei. Sok könyv megfordult a kezemben, ez a legutóbbi azonban kettős örömöt szerzett az olvasáskor. A hid-szerep eddigi legfrappánsabb „konkrét" megvalósulását látom-tapintom általa, okvetlen ide kell hát Írnom a tirázs szinte minden egyes sorát. A televízióból jól ismert és kedvelt Rumcajsz-kalandok (Csirizár és Csipisz) újabb kötetéről van szó. A könyvet cseh eredetiből Dukáné Sidó Ágnes fordította magyarra. A fordító közülünk való, hazai magyar szakember, a nyitrai Pedagógiai Főiskola első végzettéinek egyike. Az illusztrátor — csakúgy, mint az eredeti, Albatros-kiadásánál — a prágai Radek Pilar. A fedélterv és az elrendezés René Murat munkája, a felelős szerkesztő Hideghéty Erzsébet. A Rumcajsz-könyv az egyik prágai nyomdában készült. És most, jól fogódzkodj meg, kedves olvasó: az összpéldányszám 57 100, ebből 52 100 darab a budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó részére készült. Kiadta a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó. Mi hát a mi hídszerepünk a könyvkiadásban? Elmondja a Csirizár és Csipisz: cseh (vagy szlovák) szerző müvének csehszlovákiai magyarok által lefordított alkotását felkínálni a szomszédos Magyarországnak. Ha a termék megállja a szinvonalpróbát, az eredmény pompázatos. Mindennél ékesebben bizonyítja ezt az átvett 52 100 példány! (batta) RÁDIÓ Vándortarisznya „Idős emberek ülnek az ablakoknál, néznek ki az utcára és egyszer csak meghalnak.” A párkányi kerékpározó Géza bácsi mondotta ezt Dusík Eva mikrofonjába. A hetvenhárom éves „virgonc” öreg megkapóan beszél az öregkorról, pontosabban arról, hogyan tud a hetedik „X”-en túl is fiatalos maradni, tele életkedvvel, pajkossággal, önbizalommal. Kerékpáron járja szőkébb hazájának országutait, be-betér egy kocsmába, presszóba, ahol verseket szaval az embereknek: „a férfiaknak is másat, a nőknek is másat". Mint a hajdani lantosok: még egy mai népművelő is példát vehetne róla. Mindezt a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának Vándortarisznya című műsorában hallottam, vasárnap délután. A szépen, ügyesen szerkesztett műsor az éledő természet és az ember kapcsolatát tükrözte. Azt mutatta be nagyon hitelesen, hogy egy beteg, rokkant vagy idős ember is megnyugvást, értelmes foglalatoskodást talál a virágtermesztésben, a természetben. Bitter Ferenc, a rokkant tanító mondotta az adásban: „Tovább kell folytatni az életet, ha az ember beteg is!” Következtetésképpen mondom a műsor készítőinek, hogy a Vándortarisznya adásait is érdemes — hasonló felkészültséggel — folytatni, gyakrabban, nagyobb rendszerességgel. örömmel hallgattam a jó zenévél komponált beszélgetéseket a vasárnap délutáni lezserségben. Szórakoztam és eltöprengtem a hallottakon. Ennyi érdem mellett igazán megérdemli a Vándortarisznya, hogy az elkövetkezőkben is várakozással kapcsoljam be az adás meghallgatására a rádiót. — zolczer — HANGLEMEZ Pepper Box (Aleš Sigmund nagylemeze) Peter Arpadys „Pepper Box” („Borstartó") című jóritmusú szerzeménye a címadója a 13 kitűnő számot tartalmazó új PÁNTON nagylemeznek. A lemez tulajdonképpen Aleš Sigmund profil-lemeze is, hiszen a fiatal cseh zeneszerző és gitárművész igen sokoldalúan mutatkozik be az új lemezen. Ha darabnak ő maga a szerzője, s e szerzemények mindegyike, de különösen az „Evening at the Pier” („Este a mólón"), az „Over Aegean Sea” („Az égéi tenger felett") és a „Hot Line” („Forró vonal”) igen figyelemreméltóak jó ritmusuk, újszerűségük és dallamosságuk miatt. A lemez valamennyi számát ugyancsak Aleš Sigmund hangszerelte (igen hatásosan és újszerűén), ezenkívül nyolchúros gitáron, stylophonon, citerán és az elektronic percussion nevű hangszeren is játszik. Aleš Sigmund, aki a gitárművészek közül Les Pault és Duan Eddyt tekinti mestereinek és a Shadows, a Johny and the Hurricanes és a Spotnicks együttesek művészetét is követésre méltónak tartja, ezzel a lemezével a szórakoztató zene kedvelőinek nyújt át egy csokornyi fülbemászó dallamot, modern számokat és néhány örökzöld melódiát, mint amilyen pl. Rudolf Friml „Indián szerelmi dal" című szerzeménye, amely Aleš Sigmund remek hangszerelésében valóban újszerűin hat. Aleš Sigmund profil-lemeze kellemes meglepetés. Az ötletgazdag, fantázipdús hangszerelés, a jóritmusú és melodikus saját szerzemények arra engednek következtetni, hogy a sokoldalú fiatal cseh művésznek még sok minden van alkotói tarsolyában. Érdeklődéssel várjuk a folytatást! Sági Tóth Tibor Nyugaton ismét hódit a „tigris-divat”. 1978 nyarára legalábbis a képünkön látható modelleket propagálják. .WILfcOöUET M1RE1UE MATllIEt A legnépszerűbb francia dalénekesnö, Mireille Mathieu állt modellt frigiai sapkában Alain Aslan szobrásznak, aki róla mintázta meg a Köztársaságot jelképező új mellszobrot. Marianne, ahogy a franciák hazájuk jelképét nevezni szokták, a hatvanas években Brigitte Bardot volt. Ez az ósdi távcső a múlt század elején készült, s pontos mása annak, amelylyel William Herschel 1781-ben felfedezte az Uranus bolygót. Húsz éve egy amatőr csillagász potom 15 fontért vette egy régiségkereskedésben: most 4000 fontért kelt el egy árverésen. # Az Antarktiszon most született először gyermek. A kisfiú egy argentin katonai támaszponton jött a világra. Az argentin kormány néhány hónapja több fiatal családnak engedélyezte, hogy letelepedjék a támaszponton. 8
