A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-06 / 19. szám
ÚJ CÉLOKÉRT Megkértem Molnár István pedagógust, a CSEMADOK bácsi helyi szervezetének elnökét, beszéljen a szervezet munkájáról, A sokrétű munkából, amelyet a lelkes csoport végzett, csak néhányat emelt ki. Ilyen volt a helyi SZISZ szervezettel közösen rendezett „Vidáman-frissen" cimű összeállítás, a „Bácsi lakodalmas" bemutatása és a népművészeti csoportok fellépése. A bácsiak csoportja a legjobbak közé tartozik a járásban. Lankadatlan szorgalommal végzik munkájukat, melynek fő irányítója a Szobi házaspár. A helyi szervezet fontos feladatának tartja a népi hagyományok ápolását, lassan feledésbe kerülő szokások felelevenítését. Ennek érdekében átdolgozták a már említett lakodalmast. Nehezményezik, hogy mindeddig nincs rá megfelelő „fórum", ahol bemutathatnák, illetve összemérnék erejüket más hasonló összeállítással. Jó lenne, ha a CSEMADOK KB megteremtené a lehetőségét, hogy az ilyen tematikájú alkotásokat Zselizen vagy más hasonló án. magasabb „helyen" is bemutathatnák. Félő, ha soha nem kerülhetnek nagyobb közönség elé, a tagokban a lelkesedés alábbhagy, az összegyűjtött „kincs" pedig feledésbe merül. A helyi szervezet keretén belül az elmált évben is jól működött az éneklőcsoport és a citeraegyüttes. A citerások, mint a járási verseny győztesei, részt vettek Brezová pod Bradlou-ban a kerületi versenyen, ahol harmadik helyet „citeráztak ki" maguknak. A baráti kapcsolatokat is szívesen ápolják a helyi szervezet tagjai. így került sor a nyárasdi népművészeti csoport (dunaszerdahelyi járás) és a csengersimai vendégegyüttes (Magyarország) fogadására. A helyi szervezet tagjai kétszer voltak színházban Budapesten, de helyben is fogadtak több együttest. A tervekről szólva a búcsiak fontos feladatuknak tartják a HÉT terjesztését. Tíz új előfizető szervezését vállalták. A tagtoborzást állandó feladatuknak tartják. Ebben az évben harminc új taggal akarják növelni a létszámot. Az eltelt időszakban végzett rendszeres munkájuk alapul szolgál arra, hogy terveik ne csak papíron, de a valóságban is létrejöjjenek. KURUCZ NÁNDORNÉ RÖVIDEN A CSEMADOK losonci (Lucenec) járási bizottsága a Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok keretében az idén is megrendezte - immár hatodízben - Füleken (Fil'akovo) az irodalmi színpadok járási fesztiválját. A Kovosmalt üzemi klubjának színháztermében lefolyt vetélkedőn kilenc irodalmi színpad versenyzett két kategóriában. Az első kategóriában a losonci általános iskola Láng irodalmi színpada lett a győztes. A második helyen a nagydaróci általános iskola Béke irodalmi színpada végzett, a harmadik helyre a zsűri egyforma pontszámmal a füleki Kikelet és a losonci Harsona irodalmi színpadot juttatta. A második kategóriában a füleki gimnázium Radnóti Miklós irodalmi színpada vitte el a pálmát a Veres János által összeállított Világos törvény című műsorral. A legjobb rendezésért és műsorválasztásért járó díjat a zsűri Lőrincz Albertnénak, illetve Urbancsok Amáliának ítélte oda. Harmadik helyezett a CSEMADOK (ragyolci) „Petőfi" irodalmi színpada lett. A zsűri a legjobb műsorösszeállítási díjat Lőrincz Albertnénak ítélte. A felnőtteknél a legjobb rendezői és a legjobb műsorválasztási díjat Urbancsok Amália nyerte el. SÓLYOM LÁSZLÓ Bár egyes helyi szervezetek, elsősorban a zselizi (Zeliezovce) és az ipolysági (Sahy) már a múltban is igyekeztek klubtevékenységet kifejteni, működésük nem volt rendszeres és folyamatos, elsősorban előre kidolgozott munkaterv hiányában. A célszerűbb klubtevékenység érdekében a két szervezet vezetősége már megteremtette annak feltételét, hogy a tagság ezirányú érdeklődését felkeltse, s a klubtevékenységet tervszerűvé és állandóvá tegye. A járásból négyen, az ipolysági, a lévai, a zselizi és az ipolyviski (Vyskovce) helyi szervezetek képviselői részt vettek a CSEMADOK KB által a közelmúltban Érsekújvárott (Nővé Zámky) a klubvezetők országos szemináriumán, s értékes tapasztalatokkal tértek vissza szervezeteikbe. ÁBEL GABOR A CSEMADOK ipolyvarbói (Vrbovka) helyi szervezetének munkájában rendszeressé vált a különböző témájú előadások és irodalmi emlékműsorok megszervezése. Ugyancsak elismerő szavakkal kell szólni a folklórcsoport tevékenységéről. Az elmúlt év végén a szervezet irodalmi színpada Ady-összeállítással mutatkozott be a közönségnek. A szervezet Mikszáth Kálmán nevét viselő színjátszó csoportja a februári győzelem 30. évfordulójának tiszteletére nagy sikerrel mutatta be Végh Antal: Kápolnavirág cimű színművét. A képen a darab egyik jelenete. Kép és szöveg: BODZSÁR GYULA Hidegkút (Studená) lakosai ünnepélyes keretek közt emlékeztek meg a februári győzelem 30. évfordulójáról. Mag Gyula méltatta az évforduló jelentőségét. A kulturális műsorban fellépett a már sok más rendezvényen is jól és eredményesen szereplő női, illetve férfi éneklőcsoport, valamint a citeraegyüttes. Továbbá szavalatok hangzottak el cseh és szlovák költők műveiből. A kisiskolások is tarka műsorral járultak hozzá a jelentős évforduló megünnepléséhez. VIRÁG BERTALAN Valóban nem csalódtak azok, akik két órára elmentek a nagyfödémesi (Vefké Ül'any) kultúrházba meghallgatni a CSEMADOK feketenyéki (Cierna Voda) helyi szervezete dalos kedvű tagjainak Nótacsokor cimű műsorát. Minden énekes három népdalt, illetve magyar nótát adott elő. Az énekeseket a nagyfödémesi Lakatos Károly és népi zenekara kísérte. A műsort Fodor Rudolf rendezte és vezette, aki külön elismerést érdemel. A csoport úgy tervezi, hogy a közeljövőben műsorával több környékbeli faluban fellép, sőt talán Szolnokra is eljutnak vele. SZÁRAZ PÁL Az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium 1958. augusztus 9-én kelt 132. számú rendelete a hangverseny- és más zenei tevékenység, valamint az esztrádok és artistarendezvények és a színházi tevékenység körébe eső szolgáltatások díjáról. Az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium az árak tervezésére és megállapítására vonatkozó hatáskörről szóló az 58/1954. számú kormányrendelet 14. szakaszának d/ pontja alapján az érdekelt központi hivatalokkal egyetértésben a következőket rendeli el: 1. § (1) A hangversen,- és más zenei tevékenységről szóló 81/1957. számú törvény 3. és 4. szakasza és az esztrádműsorokról, artistamutatványokról és a népi szórakoztatásról szóló 82/1957. számú törvény 2. és 4. szakasza alapján létesített szervezeteknek (a továbbiakban csak „közvetítő szervezeteknek") a nyilvános előadásokon szereplő személyek fellépésének közvetítéséért e személyek brutto fellépési díjának 10 százaléka jár. Ha azonban művelődéspolitikai érdekek megkívánják, vagy ha a rendezők vagy a szereplők lényegesen hozzájárultak a féllépés lekötéséhez, a közvetítő szervezet a közvetítési díjat ötven százalékig terjedően mérsékelheti. (2) A közvetítési díj fele-fele arányban a nyilvános előadás rendezőjét (a továbbiakban csak „rendező") és a közreműködő művészt (a továbbiakban csak „művészt") terheli. Ha a közvetítő szervezet mérsékeli a közvetítési díjat, egyúttal azt is meghatározza, hogy kit illet ez a kedvezmény. 2. § (1) A közvetítő szervezetnek a hivatásos zenészek munkaviszonyának közvetítéséért a nyilvános zenei előadások rendezőivel szemben - hangversenyrendezvények kivételével — a hivatásos zenészek brutto fizetéséből számított 4 százalékos közvetítési díjra van igénye, amennyiben a munkaviszony 1958. január 1-e után keletkezett vagy e nap után még fennállt. (2) Olyan hivatásos zenészek fellépésének közvetítéséért, akik a közvetítő szervezetnél alkalmazotti viszonyban vannak, ezt a szervezetet szintén megilleti a hivatásos zenészek brutto fizetéséből számított 4 százalékos közvetítési díj. (3) Ha a közvetített munkaviszony vagy fellépés megszakítás nélkül kilenc hónapnál tovább tart, a közvetítő szervezet a közvetítési díjat megfelelően mérsékelheti. (4) Az egész közvetítési díj a rendezőt terheli. 3. § Az 1. szakasz rendelkezései is akkor érvényesek, ha a közvetítő szervezetek olyan színművészek vendégszereplésének közvetítésében vesznek részt, akik a színház üzemén kívül rendezett színielőadásokon és műkedvelő színielőadásokon vagy olyan előadásokon lépnek fel, amelyeket más színház rendez, mint amelyiknek az alkalmazottai. 4. § (1) Csehszlovák előadóművészek külföldi szereplésének közvetítéséért a közvetítő szervezetet a szereplő brutto tiszteletdíjának 5 százaléka, más művészek külföldi fellépésének közvetítéséért 10 százaléka illeti meg. Indokolt esetekben a közvetítő szervezet a közvetítési díjat mérsékelheti vagy felemelheti, a felemelt összeg azonban nem haladhatja meg a brutto tiszteletdíj 15 százalékát. (2) A közvetítési díj a művészeket terheli. 5. § Nyilvános rendezvények műsorának szerkesztéséért, összeállításáért és elhelyezéséért, beleértve a szereplők fellépését is, valamint egyéb hasonló tevékenységért, amennyiben erre a jelen hirdetmény rendelkezései nem vonatkoznak, a közvetítő szervezetet átalányösszeg illeti meg, ennek nagyságát a rendezővel egyetértésben állapítja meg, tekintetbe véve az előadás megrendezéséhez fűződő eszmei és kulturális érdekeket, valamint azt a kívánalmat is, hogy a kulturális élet az adott körzetben egyenletesen fejlődjék. 6. § Ha a szereplők fellépésének közvetítésében több közvetítő szervezet vesz részt, akkor a közvetítési díjat a résztvevő szervezetek közös megállapodással ténylegesen végzett munkájuk arányában osztják meg. 7. § A prágai Zenei és Artista Rendező Központ (Hudební a artistická ústredna) által az előadóművészek, hivatásos zenészek és artisták fellépésének közvetítéséért kivethető illetékek díjszabására vonatkozó 1446/1948. Ü. I. I. (Szlovákiában az ennek megfelelő 109/1951. Ú. V. I.) számú rendelet hatályát veszti; továbbra is érvényben marad azonban a népzenészek közvetítési díjának tekintetében. (Ezt a rendelkezést a 112/1960. sz. rendelet szintén hatálytalanította.) 8. § Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. 7
