A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-06 / 19. szám
ÁLLOTT! JK iiMni Arruií zatosan tehetetlenül vergődő játékszerré válik a könyörtelen maffia kezében. Vetítés közben, a feszültséget iróniával oldó képsorok láttán több esetben mosolyra húzódik ugyan a szánk, ám a következő pillanatban a sanyarú társadalmi viszonyok és a maffia gyűrűjének szorítása láttán - Zampa szándékának megfelelően - ajkunkra fagy a mosoly. Még annak a megnyugtató érzésnek a tudatában is, hogy Szicília messze van. Azért, mert Luigi Zampa s a színészek közül Jennifer O'Neill, James Mason, Franco Nero és társaik őszinte játéka révén — emberileg — valahogy mégis közelebb kerül hozzánk. M. P. FILM Tisztes honpolgárok A mai olasz filmművészet egyik legjelentősebb egyénisége Luigi Zampa. Rendezőként és forgatókönyvíróként egyaránt. Szépítgetés nélkül, nyíltan, olykor keserű iróniával ábrázolja Olaszország jelenlegi, különösen a délvidéki tengerpart mentén és Szicíliában uralkodó fullasztó társadalmi viszonyait. A nagy életismerettel bíró Zampa minden kertelés nélkül, egyenesen mutat rá arra, hogy az itt élő emberek tudatában milyen lélekromboló, destruktív szerepet játszanak a több évszázados társadalmi konvenciók; hogy milyen bénító rettegésben tart mindenkit a maffia. A Tisztes honpolgárok főszereplője egy fiatal tanítónő (a csinos Jennifer O'Neill alakítja hitelesen és sodró drámai erővel), aki új állomáshelyére: egy szicíliai kisvárosba kerülve a helyi maffia célpontjává válik. Tulajdonképpen megjelenésének első napjától gyilkosságokkal „fűszerezett" akadályok tornyosulnak előtte. A kisváros lakói közül csupán ketten, egy fiatal tanító és egy idős, jómódú ügyvéd állnak a tanácstalan tanítónő pártjára. Persze, ez kevés ahhoz, hogy a helyi társadalmi viszonyokban és a maffia üzelmeiben járatlan fiatal teremtés megnyugodjon. Különösen azután, hogy fura gyilkosságok gyanújába keveredik és a rejtélyesen viselkedő ügyvéd is feltárja előtte családi tragédiájának s különcködő életmódjának néhány titkát ... Az elképzeléseiből, már-már az életből is kiábrándult tanítónő foko-FOLYÓIRAT Téglamúzeum nyílt Becsben Ki hinné, hogy az emberiség kultúrtörténetében már több mint hatezer éves múltra tekint vissza az agyag téglává formálásának és égetésének ismerete. Babilonban, több mint négyezer évvel időszámításunk előtt a különféle építkezéseken már milliószámra alkalmazták a szárított és az égetett agyagtéglát. A „Volkstimme'', az Osztrák Kommunista Párt napilapja nemrégiben hirt adott arról, hogy az osztrák főváros Penzing városnegyedében megnyitották a Bécsi Téglamúzeumot, amely európai viszonylatban is egyedülálló létesítmény. Az ezernél jóval több, zömében pecséttel is ellátott téglából álló gyűjteményt számos fénykép, diapozitív és tervrajz egészíti ki. Mindez Anton Schirmböck múzeumigazgató harmincévi kutatómunkájának eredménye. A gyűjteménybe többek között sok rómaikori, továbbá középkori és 16-18. századi pecsétes tégla került. A tégla korát és eredetét rendszerint a beleégetett pecsétlenyomat igazolja. Kár, hogy ezt az ősi szokást mai korszerű gyárainkban már nem alkalmazzák. A penzigi Hickelgasse 5 szám alatti Bécsi Téglamúzeumot sok látogató keresi lel, különösen a hónap első és harmadik szombatján, 10-12 óra közötti időben, amikor a belépés díjtalan. KUCSERA SZILARD Orosz farm Skóciában Jellegzetes skót vidék: ritkás növényzettel, bokrokkal, cserjékkel benőtt dombok között futó autópálya, a községek, falvak neveit fehér táblák jelzik. Az egyiken ez a név olvasható: Moscow, vagyis Moszkva. Ennek a skóciai Moszkvának kb. száz lakosa van, többségükben farmerek s családtagjaik. A falun keresztül csordogáló kis patak neve: Volga. Az egyik közeli farmot Orosz-farmnak hívják. Hogyan kerültek ezek a helységnevek Skóciába? Ezt igyekezett kinyomozni a moszkvai Nyegyelja riportere (O. Vasziljev). Coldwel asszony kezdeményezésére a helybeli nők szabad idejükben megírták a skóciai Moszkva krónikáját. E szerint I. Péter cár több helybéli lakos ősét fogadta fel oroszországi munkára, s mikor ezek hazatértek, falujukat a híres fővárosról nevezték el. Ez azonban csak az egyik változat, más források szerint ezt a nevet a krími háború egyik skót résztvevője adta falujának. Ám még egy sereg más változata is van a helységnév eredetének. Pl. a normann eredetű Mossgow (ami fekete földű síkságot jelent) egyszerű eltorzítása. Mindenesetre az Orosz-farm gazdája Alec Laudon büszke faluja nevére, noha a Szovjetunióról és annak fővárosáról nem sokat tud.- Szívesen ellátogatnék országukba — mondotta a szovjet riporternek — megnézném a maguk Moszkváját, de főleg saját szememmel szeretnék már látni egy kolhozt, gép- és traktorállomást. Hasonlóképpen nyilatkozott a Volgapatak partján élő többi farmer is.- zs -KÖNYV Sugár András: A távolságot, mint üveggolyót... „Bőröndömben a távolság üveggolyója. Előveszem, belenézek - és amit látok, tisztelettel és szeretettel nyújtom át tízmillió nézőnek." Ezzel a két mondattal lejezi be Sugár András a Világjárók sorozatban megjelent könyvét. S milyen ez az „üveggolyó"? Akik rendszeresen nézik a Magyar Televízió A HÉT című vasárnap esti adásait azok tudják: kicsi és szinpompás, gondosan megmunkált és csábitó, teli a távolság kecsegtető színeivel. Azért ilyen, mert o Magyar Televízió Rózsa Ferenc-dijas lömunkatársa nem öncélúan hordozza, színesíti világjáró utazásai során, hanem a filmjeit néző milliók örömére. A közelmúltban megjelent könyvét gyermekkora leírásával kezdi: hol és hogyan élte meg a leiszabadulást, hogyan lett egyik kisiskolás dolgozatából - szigorú tanára szerint - ügyesen kerekített, lapba illő riport, hogyan kezdte meg a nyelvtanulást, hogyan készített kamaszlejjel interjút a Magyar Köztársaság elnökével, Tildy Zoltánnal... A továbbiakban arról ir, hogyan lett az MTI moszkvai majd londoni tudósitója, később a tévé utazó tudósitója. Szép sorjában kapunk képet a tapasztalatokat, tudást gyűjtögető Sugár Andrásról, s egyben a háború utáni kül- és belpolitikai helyzetről, a világban lejátszódó események kulisszatitkairól, a tudósitó magánéletéről. S ami számomra a könyvben szembetűnik - a gondosan szerkesztett fejezetek szép nyelvezetén kívül - az az, hogy Sugár sohasem hivalkodóan, kacérkodva meséli el utazásának élményeit, sehol sem érzem a világjáró ember dicsekvését. Mindig riportalanyait, a látottakat, állítja előtérbe. — zolczer -A képünkön látható mamát bizonyára minden olvasónk felismeri; Ludmila Pahomovova, férjével, Alekszandr Gorskovval tíz esztendeig képviselte jégtáncban a Szovjetuniót. A család legifjabb tagja öt hónapos és Julának hívják. A moszkvai játékgyár több mint száz fajta játékállatot állít elő. Havonta 80-85 ezer kutyát, macskát, oroszlánt stb. szállít a játékboltoknak. Felvételünkön a gyár legújabb termékei láthatók. A bajorországi Brendell család kenyere távoli vidékekről is csábítja a vásárlókat. Az ízletes kenyeret eredeti, fával fütött kemencében sütik. 8
