A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-29 / 18. szám

Fogadtatás a kőin—bonni repülőtéren. Gustáv Husák és Walter Scheel ellép a felsorakozott diszszázad előtt Találkozás az ünnepi ebéd előtt. Balról jobbra: Willy Brandt, az SPD elnöke, Walter Scheel nyugatnémet és Gustáv Husák csehszlovák államfő ► TÖRTÉNELMI LÁTOGATÁS Cél: a jószomszédi kapcsolatok további bővítése és elmélyítése Az NSZK és más nyugati országok tömegtájékoztatási eszközei egyönte­tűen történelmi eseményként értékelik Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének a Német Szö­vetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatását, megjegyezve, hogy cseh­szlovák államfőnek ez volt az első hivatalos látogatása az NSZK-ban. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti normalizált kapcsolatok története aránylag rövid: gyakorlatilag a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatainak rendezéséről szóló szerződésnek 1973 decemberében Prágában történt aláírásával kezdődik. Ez a dokumentum jogilag igazolta a müncheni diktátum semmiségét és le­rakta a két ország közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok és együttműködés reális alapjait. E szer­ződés határozatainak megvalósításával lehetővé vált az NSZK és a szocialista országok közötti viszony rendezése, amely megfelel nemcsak az említett országok népei érdekeinek, de egész Európa népei számára is hasznosak. Az európai béke és biztonság érde­kei megkívánják, hogy azok az államok és népek, amelyek közös határral ren­delkeznek, valóban jószomszédi viszony­ban éljenek egymással. Az 1973-ban megkötött csehszlovák-nyugatnémet szerződés óta ez a viszony politikai, államközi szinten határozottan pozitív fejlődést mutat, annak ellenére, hogy mindkét ország más-más politikai és gazdasági rendszerhez, katonai tömb­höz tartozik. Ez nyilvánvalóan annak eredménye, hogy egyre inkább érvény­re jutnak a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének lenini elvei, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatokban való érvé­nyesítéséért oly fáradhatatlanul és ki­tartóan küzd a Szovjetunió és a többi szocialista ország. E politika érvényre juttatásának eddigi legnagyobb ered­ménye az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet megtartása és 35 ország állam-, illetve kormányfői részé­ről a helsinki záróokmány aláírása volt. Az értekezlet tető alá hozásában kétségtelenül meghatározó szerepel játszottak a Német Szövetségi Köztár­saság és a Szovjetunió, valamint az európai szocialista államok között meg­kötött szerződések és a Nyugat-Berlin­­re vonatkozó négyhatalmi megállapo­dás. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatainak fejlődésében fontos szerepet játszanak a különböző testületek, szervezetek s az állampolgá­rok kölcsönös kapcsolatai, amelyek hozzájárulnak egymás jobb megisme­réséhez, megértéséhez. Hagyományosan jók, gazdagok és sokrétűek a kulturális kapcsolatok, a kulturális értékek cse­réje a két ország között, bár a fejlesz­tés lehetősége ezen a területen is fennáll, aminek bizonyítéka a látogatás alkalmából öt évre megkötött kormány­közi kulturális együttműködési egyez­mény. A gazdasági kapcsolatok általában kielégítően fejlődnek - az NSZK Cseh­szlovákiának legnagyobb nyugati ke­reskedelmi partnere, ennek ellenére még sok a kihasználatban lehetőség ezen a területen, így például ami a kölcsönös árucsere-forgalom fejlődését gátló akadályok eltávolítását, valamint a gazdasági együttműködés haladó formáinak szélesebb körű alkalmazó sát, mindenekelőtt a termelési koope­ráció kiszélesítését illeti. A gazdasági együttműködés kérdé­seinek megítélésénél abból a tényből indulunk ki, hogy Csehszlovákia és az NSZK más-más gazdasági tömörülés tagja. Ez azonban nem lenne szabad, hogy akadálya legyen az egyenjogú, kölcsönösen előnyös és bármiféle diszkriminációtól mentes együttműködés fejlesztésének. A két ország jószomszédi kapcsola­tainak fejlődésében is meghatározó jelentőségű az enyhülési politika követ­kezetes továbbvitele. E területen igen jelentős előrehaladás mutatkozik, vi­szont tagadhatatlanul vannak erők, amelyek mindenképpen gátolni igye­keznek a feszültség enyhülésének tér­hódítását, akadályokat gördítve a két ország jószomszédi együttműködésének útjába. Annál örvendetesebb, hogy a csehszlovák-nyugatnémet kormányközi tárgyalásokon mindkét fél egyöntetűen kifejezést adott annak a meggyőződé­sének, hogy a feszültség enyhülésével szemben nincs semmiféle más, értel­mes, elfogadható alternatíva, és ezt a közös nyilatkozatban is rögzítették. A tárgyaló felek ugyancsak hangsú­lyozták annak szükségességét, hogy a feszültség enyhülésének politikai terü­letről katonai területre is át kell ter­jednie. ödvözlik az ENSZ Közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának 1978 májusára történt összehívását, s kijelentik: készek konstruktívan hozzá­járulni a rendkívüli leszerelési ülésszak előkészítéséhez és sikeres lebonyolítá­sához. A jószomszédi kapcsolatok fejleszté­sének őszinte szándéka a közös nyilat­kozatnak abban a részében is kifeje­zésre jut, amely megállapítja: „A felek kifejezik szándékukat, hogy tovább kívánják folytatni különböző szinteken a politikai párbeszédet, valamint a megbeszéléseket bilaterális és a mind­két fél érdeklődésére számot tartó nemzetközi kérdésekben. Igen konstruk­tívnak tartják a két ország külügymi­niszterei közötti eddigi véleménycseré­ket, és úgy döntöttek, a jövőben szá­molnak évente legalább egyszer a külügyminiszterek találkozójával Prágá­ban vagy Bonnban." Kétségtelen tény, hogy a csehszlovák államfő bonni látogatásának eredmé­nyei megfelelnek a várakozásoknak és további jelentős lépést jelentenek a két ország jószomszédi kapcsolatainak fejlesztése útján, hozzájárulva ezzel a nemzetközi feszültség további enyhülé­séhez és az általánosan kedvező légkör megteremtéséhez Európában. A tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozatot Gustáv Husák és Helmut Schmidt szövetségi kan­cellár írták alá. Az álló sorban jobbról balra: Hans-Dieter Gen­scher nyugatnémet, Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügy­miniszter és Vóclav Hűla cseh­szlovák miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke A két ország kulturális együtt­működéséről megkötött egyez­ményt a két külügyminiszter: Bohuslav Chnoupek (balról) és Hans-Dieter Genscher irta alá (Képtávirón érkezett: CSTK) 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom