A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-15 / 16. szám
A leninizmus korunk marxizmusa Az egész haladó világ kegyelettel emlékezik ezekben a napokban, 108. születési évfordulóján, Vlagyimir lljics Leninre, a forradalom lánglelkű vezérére, a világ első szocialista államának megalapítójára. Lenin ott állt az emberiség újkori történelmének bölcsőjénél. Ez az új történelmi korszak hatvanegy évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött. Az egykori orosz birodalom elmaradt, fejletlen agrárállam volt, a területén megalakult Szovjetunió hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező modern ipari állammá fejlődött. Az elmúlt hat évtized folyamán felbomlott az imperializmus gyarmati világa, alapjaiban rendült meg a tőkés rendszer, a világ egyre több országa, népe a szocializmus felé halad előre. Ezek a mélyre 'ható politikai, gazdasági, kulturális és szociális változások a marxizmus—leninizmus eszméinek hatására mentek végbe, s ezeket az eszméket a kommunista és munkáspártok képviselik s valósítják meg a gyakorlatban. A lenini eszmék tovább élnek és hatnak a világméretű forradalmi folyamatban, s újabb és újabb milliók teszik, őket magukévá, lerázva a tőke igáját. Lenin az új történelmi viszonyok között az imperializmus, a proletárforradalmak, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakában tovább fejlesztette a marxizmust, kidolgozta a forradalom új elméletét. Elméleti tevékenysége mellett azonban politikus és aktív forradalmár is volt, megalapította a munkásosztály új típusú pártját s megteremtette a világ első szocialista államát. A leninizmus korunk marxizmusa. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Lenin 100. születési évfordulóján hangsúlyozta, hogy „a marxizmus—leninizmus egységes internacionalista tanítás, elmélet, amely valamennyi forradalmár és kommunista számára a cselekvés vezérfonala." un A leninizmus abból indul ki, hogy Marx és Engels társadalmi elméletükben a jövő fejlődésnek csupán legáltalánosabb és legalapvetőbb irányát körvonalazták, biztosak lévén abban, hogy nem tudják megjósolni a jövő társadalmi fejlődés feltételeinek sokrétűségét. Számoltak azzal, hogy tanaikat a kommunisták elkövetkező generációi tovább fejlesztik és megvalósítják a gyakorlatban. A munkásmozgalom az egész világon Marx, Engels és Lenin tanításából merít erőt a kizsákmányolás ellen vívott küzdelméhez és a megvalósult szocializmus országaiban a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Az Októberi Forradalomban győzött a Lenin vezette bolsevik párt, létrehozva a világ első szocialista államát, ugyanakkor megindult egy világméretű lavina, amely számos országban a kizsákmányolt proletárok és a gyarmati népek felszabadulásához vezetett. Az oroszországi proletariátus győzelme után sorra alakultak a marxista-leninista elmélettel és az oroszországi bolsevikok tapasztalataival felvértezett kommunista pártok, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a világ legerősebb politikai mozgalmává lett. Korunk legreakciósabb erői, az antikommunisták és opportunisták jobbról és balról állandó és dühödt támadásokat folytatnak Lenin halhatatlan tanítása ellen. Támadják azt az alapvető lenini tételt, hogy a proletárdiktatúrára feltétlenül szüksége van a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában a munkásosztály hatalma megtartásának és megerősítésének szempontjából. Lenin a proletárdiktatúra szükségességének következtetését az Októberi Forradalomban szerzett tapasztalatokból vonta le, hangsúlyozva, hogy a politikai hatalom csak úgy tartható és szilárdítható meg, ha a munkásosztály élcsapata, szoros szövetségben a dolgozók széles rétegeivel, felszámolja a régi államapparátust és erősíti saját osztályhatalmát. Lenin a proletárdiktatúra feltétlen szükségességét hirdette az opportunistákkal szemben és bebizonyította, hogy a szocialista forradalom jegyei a fejlett ipari országokban is hasonlók lesznek, mint annak idején az elmaradott Oroszországban. Lenin a szocialista forradalom általános törvényszerűségeinek érvénye mellett egyben figyelmeztette a kommunistákat, hogy egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük a nemzeti sajátosságokról. Óva intett az Októberi Forradalom kopírozásától, annak konkrét megismétlésétől, figyelmeztetve, hogy a munkásosztálynak a szocializmus megteremtéséért vívott harcában az illető ország és népe nemzeti, gazdasági, politikai és kulturális sajátosságaiból, feltételeiből kell kiindulnia. A szocializmus győzelme a második világiháború után több európai és ázsiai országban, a szocialista tábor kialakulása, valamint a végbement forradalmi változások a leninizmus nemzetközi érvényességét igazolják. Csehszlovákia munkásosztálya a CSKP vezetésével a szocializmusért folytatott harcában a leninizmus kincsestárából és az oroszországi bolsevikok tapasztalataiból merített. Értelmetlen és naiv lenne azt állítani, mintha pártunk mechanikusan kopírozta volna az oroszországi proletariátus által megtett utat. Csehszlovákia munkásosztálya eltérő nemzetközi és belső feltételek között vívta harcát. Elkeseredett osztályharcok közepette verte vissza a burzsoázia támadásait, reakciós kísérleteit s lépésről lépésre biztosította a nemzeti demokratikus forradalom átnövését a szocialista forradalomba. 1948 februárjában az ország dolgozó népe véglegesen eldöntötte a politikai hatalom kérdését a munkásosztály javára, saját kezébe véve sorsának irányítását. Nincs két olyan szocialista ország, amely ugyanazt az utat járta volna meg a szocialista forradalmi változások végrehajtásában. Az általuk megtett út, természetesen, sok azonos vagy hasonló vonást mutat fel. Érvényesítették a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt vezető szerepét. Kihasználták a nemzetközi helyzet nyújtotta kedvező feltételeket. Főként egy dolog volt közös valamennyi szocialista ország számára: összekapcsolták sajátos nemzeti feltételeiket a marxizmus—leninizmus általánosan érvényes alapelveivel a társadalom forradalmi megváltoztatásának folyamatában. A marxizmus—leninizmus ellenfelei, az antiszocialista és antikommunista erők mindent elkövetnek, hogy gátat vessenek a szocializmus világméretű előretörésének. Polgári ideológusok azt hangoztatják, hogy a leninizmus „elavult", „kiöregedett", hogy a huszadik század utolsó negyedében a fejlett tőkésállamok viszonyai között elvesztette történelmi küldetését. A világban végbemenő történések ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Egyre vonzóbb a világ elnyomott népei számára a megvalósult szocializmus országainak példája, a gyarmati sorból felszabadult egyre több ország választja a szocialista fejlődés útját. PÉK VENDEL KfiPES KRÓNIKA Viliam Salgovic, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke a bratislavai várban fogadta az idei pedagógusnap alkalmából kitüntetett pedagógusok 50 tagú küldöttségét. A prágai Karolinumban a pedagógusnap alkalmából megtartott ünnepi ülésen kitüntetéseket adtak át kiváló pedagógusoknak és oktatási dolgozóknak Ülésezett a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság V. kongresszusa A tanácskozáson részt vett a CSKP KB, a Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége. (Felvételek: CSTK) lozet Lenárt, a CSKP KB Elnökségének k tagja, az SZLKP első titkára, Peter Colot- ' ka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és Viliam Salgovic, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke március 28-án tájékozódott Bratislavában a Szakszervezetek Háza építése II. szakaszának előrehaladásáról. Az épülő otthonban jelentős politikai és kulturális rendezvények megtartására alkalmas, 1200 férőhelyes nagyterem, panorámalilmek vetítésére alkalmas mozi, számos klubhelyiség és étterem lesz. A létesítményhez iljúsági otthon is tartozik, amelyben klubhelyiségek, játszó- és olvasótermek és egy 200 férőhelyes bábszin ház kapnak helyet. 5
