A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-25 / 13. szám

Kővetkező számunk tartalmából: Miklósi Péter: BRATISLAVA JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL Mács József: A TUDÁS MŰHELYÉBEN Lacza Tihamér: ALBRECHT DÜRER, A HUMANISTA Fogarassy László: ISKOLÁIM, TANÁRAIM Címlapunkon V. Pribyl, a 24. oldalon Prandl Sándoi felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, ‘őszerkesztó-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Szer­kesztőség : 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48'VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­­zünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szóm: SOTI 6/46. ____________________________ A város egykori pecsétjén a „Si­­gillum hospitum de Helmecz" la­tin nyelvű felirat olvasható. Ez a szöveg, amelyet 1561-ben véstek a körpecsétbe, magyarul azt jelenti, hogy „a vendégszeretet jele — Helmecröl." Hogy egykor milyen volt Kráľovský Chl­­mec (Kirólyhelmec) vendégszeretete, s hogy annak „jelét“ mi módon mutat­ták ki az itt élő emberek, nem tudom. Ellenben a mai királyhelmeci vendég­szeretetet jól ismerem, többször ta­pasztaltam hívását és marasztalását is az elmúlt évtized során. Rigóország fő­városa — mert így is nevezték egykor Királyhelmecet — ma is vendégszerető város. A Csonkavár alatt azonban nem­csak a vendégszeretet megtartására és gyakorlására gondolnak, de a város gyarapítására is. Nem egészen két éve annak, hogy a választások előtt éppen ezekről a kérdésekről beszélgettem Lac­kó József hnb-elnökkel. A minap pe­dig ismét vele találkoztam, hogy afelől érdeklődjem: mi történt azóta a város­ban, mi valósult meg a választási programból, s hogy mit hoznak az el­következő hónapok. Közismert tény, hogy az 1960-os te­rületi átrendezés után sok volt járási székhely, kisváros fejlődésében visz­­szaesés, stagnálás állt be. Ez érthető is, hiszen mindenhol az új járási szék­helyek fejlesztésére fordították a meg­lévő eszközöket. Jó tíz évnek kellett el­telnie ahhoz, hogy felismerjék: ezek a kisvárosok, az egykori járási székhe­lyek jobb sorsra érdemesek. Azóta több ilyen kisváros vált fontos ipari központ­tá. Példának — ha már itt vagyunk az ország keleti részében — elég, ha Veľké Kapušonyt (Nagykapost) emlí­tem, amely a vajáni hőerőmű, a toran­­zit gáz- és kőolajvezeték felépítésével immár a tízezres városok sorába ke­rült Kirólyhelmec is azon az úton van, hogy ipari és mezőgazdasági téren is utolérje — önmagát. Az idén megkez­di a próbaüzemelést az új bútorgyár, amely az előzetes tervek szerint több mint hatszáz dolgozónak ad majd munkát. A dolgozóknak több mint a fele — mintegy 55—60 százaléka — a nő lesz, ami lényegesen hozzájárul a város és környéke asszonyainak, lá­nyainak foglalkoztatásához. Az ilyen létesítmény természetesen nemcsak a foglalkoztatottság biztosítására van ki­hatással, hanem a város egészének fejlődésére is. Kirólyhelmec esetében elsősorban a lakásépítés meggyorsítá­sára. A lakásépítési terv szerint ebben • •• Idestova már hétszáz éves múlt­ra tekinthet vissza Kráľovský Chlmec (Királyhelmec), ez a bodrogközi város, de csak huszonöt éve van nyilvános városi könyvtára. Furcsa, de így van. Korábban a mostani úttörőotthon épületében volt egy 3200 kötetes könyvtár. A közigazgatási-területi át­szervezés, vagyis 1960 óta ez működik városi könyvtárként, s 1966-ban költö­zött át a Városi Kultúrotthon épületébe. Jelentős volt a könyvtár fejlődése az elmúlt 25 esztendő alatt: ma már 31 368 kötettel rendelkezik. Ez kereken tízszerese annak, amennyivel az indu­láskor rendelkezett. A könyvállomány 58 százaléka magyar nyelvű kiadvány. Jelentős volt a könyvtár fejlődése az elmúlt 25 esztendő alatt: ma már 31 368 kötettel rendelkezik. Ez kereken tízszerese annak, amennyivel az indu­láskor rendelkezett. A könyvállomány 58 százaléka magyar nyelvű kiadvány. A csaknem 32 000 kötetnek egyhar­­madát teszik ki a politikai és a tudo­mányos művek. E tekintetben állandó a megbízatási időszakban 144 lakás­egységet kell felépíteni. Tavaly már át­adtak 72 lakást, s az idén ugyanennyi iakásba költözhetnek be a lakók. Eb­ből nem nehéz kiszámítani, hogy az egész megbízatási időszakra tervezett mind a 144 lakást még 1978-ban átad­ják, sőt az idén további 24 lakás épí­tését is megkezdik. Ugyancsak az idén — s ez nem is szerepelt a választási programban — egy központi kazánház építéséhez is hozzálátnak. Ugyanis a felépülő lakások fűtését, meleg vízel­látását biztosítani kell. Nem kis gondot jelent a városi nemzeti bizottságnak, hogy ezek az új lakások viszonylag szétszórtan épülnek a város egész te­rületén, ezért a járulékos beruházások, lakótelepi szolgáltató üzemek építése nagyon körülményes. Ez legfőképpen a bölcsődékre s az óvodákra vonatkozik. A város vezetősége ezen átmenetileg úgy segített, hogy vásárolt két családi házat, s az egyiket 21 férőhelyes böl­csődévé, a másikat 30 férőhelyes óvo­dává alakították át önerőből, a város­­fejlesztési és- szépítési akció kereté­ben. ,,Ez ideiglenes megoldás — mondta Lackó József vnb-elnök —, de megol­dás. Elértük azt, hogy néhány kivétel­től eltekintve, minden ötéves gyerek óvodába jár." „Mindehhez még azt is hozzá kell LÁTOGATÁS EGY fejlődés mutatkozik, mivel az általános és a középiskolások, valamint a párt­­oktatás résztvevői egyre több ilyen könyvet kölcsönöznek ki. A könyvtárat tavaly mintegy 1500 személy látogatta rendszeresen. Ez elég szép szám, ha meggondoljuk, hogy e kisváros lakóinak száma nem több hatezernél, s a legtöbb család otthon is tart jó néhány könyvet. Egyébként a helmeciek tavaly 39 255 kötetet, vala­mint 2250 újságot és folyóiratot köl­csönöztek ki. A szlovák és a magyar lapok száma és példányszáma is nagy­jából azonos. A magyar szépirodalmat a legtöbb könyvvel á magyar klasszikusok közül Jókai, Mikszáth, Móricz, Móra, Vörös­mai ly, Petőfi, Ady, József Attila, Kosz­tolányi, míg a maikat zömmel Berkesi, Szilvássy, Szabó Magda, Illyés Gyula képviselik. A szlovákiai magyar írók GÁL SÁNDOR 1. Az épülő bútorgyár 2. Új toronyházak 3. Egyre többen építenek családi házat 4. A főutca tenni, hogy az idén a bútorgyár egy 60 férőhelyes óvoda építését kezdi meg. Ezek a beruházások az üzem és a vá­ros szükségleteit egyaránt szolgálják majd. A lakásépítés szorgalmazását az is segíti, hogy a vnb házhely kiutalá­sával lehetőséget biztosít az érdeklő­dök Számára családi házak építéséhez. A választási programnak megfelelőn a kórház közelében parcelláznak s az idén és jövőre 140 házhelyet utalunk ki az igénylőknek. Már ötven telket ki­mértek, s kijelölték az utat is. Ahogy KÖNYVTÁRBAN közül Fábry Zoltán, Egri Viktor, Dávid Teréz, valamint Gyimesi György művei találhatók meg a legnagyobb példány­számban a könyvtárban. ■— Természetesen minden Madách­­kiadványt, ha csak lehet, beszerzőnk - mondja a könyvtár vezetője. Egy-egy író legkeresettebb könyveiből átlag 10—15, a kevésbé olvasottakéból 3—5 példányt tartunk. A városi művelődési otthonban tart­ja meg a CSEMADOK is kulturális rendezvényeit, író-olvasó találkozóit. A forradalmi hagyományok szobájában fényképek és egyéb dokumentumok emlékeztetnek a párt és a munkás­mozgalom bodrogközi harcaira. A kul­­túrház falán emléktábla hirdeti, hogy 1847-ben itt járt Petőfi, amikor — mint maga mondja - „Széphalomtól becsa­varodtam a Bodrogközbe". Külön em­léktábla emlékeztet a spanyol polgár-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom