A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-25 / 13. szám
PROGRAM KÖZÜGY tisztító rendszer túlterhelt. Ha elkészül oz új tisztító állomás, akkor a meg levő csatornahálózatot arra kapcsolják majd rá. A lakosság s főleg az asszonyok munkáját hivatott könnyebbé tenni a több mint hárommillió koronás költséggel épülő mosoda és vegytisztító. „Az építkezés megkezdődött — mondta a vnb elnök —, de a járási építőipari vállalat nem teljesítette a tavalyi beruházási tervet. A legutóbb, ellenőrzés alkalmával azonban úgy ia lékoztattak, hogy az idén befejezik az építkezést." A választások óta eltelt egy év ered ményeit vizsgálva őzt mondhatjuk, hogy Kirólyhelmecen elfogadható ütemben halad a választási program teljesítése. Sőt, akad olyan beruházás, amely e programban nem is szerepelt. Ezek egyike például a vágóhídnak az idén megvalósuló rekonstrukciója. A kisebb beruházások közül meg kell említeni a szabadtéri mozit, amelyet a Csonkavár melletti szabadtéri színpadon létesítenek, s amely, ha minden jól megy — s miért ne menne jól? — a nyáron sokak örömére már üzemelni fog. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a volt „kuglizót" a múlt évben amolyan ifjúsági házzá alakították át, otthoni teremtve a hasznos szórakozásnak A választási program — közügy A az idő engedi, 1 millió koronás ráfordítással hozzálátnak az útépítéshez és a közművesítéshez is. Lackó József azt is elmondta, hogy az érdeklődés nagy, ezért a legnagyobb jóakarat mellett sem tudnak minden kérelmezőnek telket juttatni. A hatodik ötéves terv egyik legnagyobb helyi beruházási tétele az Állami Gazdaság feljesztését szolgálja. A 70 millió koronát meghaladó beruházási összegnek több mint égyharmodát egy korszerű tehénfarm létesítésére fordítják. Építése már megkezdődött, s a terveknek megfelelően halad. A városfejlesztés szempontjából további fontos feladat a közművesítés kérdésének végleges megoldása. Szerepel is a választási programban. Jelenleg azonban még csak a tervek előkészítésénél tartanak. Ezek a tervek minden valószínűség szerint jövőre készülnek el, s azután 1980-ban 24,3 milliós ráfordítással megkezdődhet a szennyvíztisztító állomás építése. Erre azért van szükség, mert a meglevő közösség ügye minden városban, községben. A királyhelmeciek a maguk módján, főleg a tömegszervezetek által szervezetett társadalmi munkával nagyban hozzájárulnak a város fejlesztéséhez, rendezéséhez. A Nagy Oktáberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltak s ezeket becsülettel teljesítették: csaknem hat és fél millió értékű társadalmi munkával járultak hozzá a választási program teljesítéséhez. háború királyhelmeci hősi halottáira: Szajkóra, Jakabra, Tutkocsra, Kazsimirre és Klainmaňnra. Szép, jól felszerelt ez a közkönyvtár, lényegében megfelel a követelményeknek, de azért van némi „szépséghibája": nincsen olvasóterme. Legfeljebb abban a helyiségben olvashat folyóiiratot vagy tanulmányozhatja a kivenni szándékozott könyveket az olvasó, ahol maga a kölcsönzés folyik. Ez a helyiség pedig erre a célra kicsi. Érdekességképpen még megemlítem, hogy a művelődési otthon, illetve a városi könyvtár helyén nem is olyan régen, harminc évvel ezelőtt még Hajdú Pista bácsi kovácsműhélye állt, Pista bácsi valamelyik kovácsmester őse vagy előde alighanem itt patkolta meg Petőfi gyorskocsijának lovait 1847-ben. Királyhelmecnek, az akkori nagyközségnek mint járási székhelynek járási főszolgabírói hivatala meg járásbírósága vglt, de - könyvtára nem. DEMJÉN FERENC Molnár János felvétele Az általános iskola elvégzése után a pályaválasztás a fiatalok életének egyik legfontosabb eseménye. Érthető ez, hiszen egy egész életre megszabja az ember tevékenységének irányát. A szakma, a pálya megválasztásának fontosságát húzza alá az a tény. hogy a kérdés eldöntésében a legtöbbször részt vesz az egész esalád, vagy legalábbis a papa és a mama. Mert elvégre nem lehel egészen a még lényegében éretlen gyerekre meg a tanítókra bíznia pályaválasztást, a gyereknek a szülői tanácsra is szüksége van. Méghozzá jó tanácsra, olyanra, amely a fiú vagy a lány tényleges képességeiből indul ki. De nines szükség olyanra, amikor a szülők, túllévő magukat a minden realitásokon, megpróbálják a gyermek érdeklődését a képességeit meghaladó valamely szakma leié terelni. Ilyenkor aztán szinte személyes sértésnek veszik, ha a pedagógus a fiú vagy a leány előmenetele alapján azt ajánlja, hogy a gyerek iparitanulóiskolába jelentkezzék, ahol esetleg később le is érettségizhet. A szülő felháborodik, hogy is meri valaki ennyire lebecsülni az ő csemetéjét. Hogy a szakmunkás pálya miért számít lebecsülésnek, azt aztán igazán nem lehet megérteni. A szülő azonban nem enged, lót-fut, összeköttetéseket, protekciót keres és gyakrak talán is. Hogy miért? Hát lehet, azért, mert a papa meg a mama már csemetéjük megszületésekor eldöntötte, hogy az mérnök, orvos vagy jogász lesz. vagy talán azért mert a szomszédék gyerekét felvették a gimibe. s ha az övét ..csak“ iparitanuló-iskolába, ezt egyszerűen nem bírná túlélni. Tegyük fel. hogy összeköttetései révén a szülő eléri. hogy csemetéjét felveszik a gimnáziumba. a gyerek ezt — ha nehezen is elvégzi — és hurrá, irány a főiskola. Igen ám. de olt is felvételizni kell. és könnyen megtörténhet, hogy a szépreményű csemetét nem veszik fel s az egész kálvária kezdődik elölről. A szülő átkozza a vizsgáztatókat, és jönnek az érvek. Az ő gyereke tudta a vizsgakérdéseket, csak éppen lámpaláza volt... (Melyiknek nincs?!) A tragédia olt van, hogy mindenre gondol a szülő, vsak arra nem. hogy mégis talán valahol a csemete tudásában van a baj. Ö azonban a legtöbb esetben ismét nem enged, megint összeköttetéseket keres és a legtöbb esetben talál is. Kiharcolja a főiskolai felvételt, a gyerek, ha nehezen is. de megszerzi a mérnöki, orvosi, jogász-diplomát, mindegy, fő az, hogy megvan. Lehet, hogy lesz belőle egy középszerű vagy netán rossz mérnök, orvos vagy jogász. Viszont, ha szakmát tanul, már régen kiváló szakember lehetett volna. Hogy melyikből van több haszna a társadalomnak ez — úgy érzem — nem kétséges. Remélem, sőt tudom is. hogy már egyre kevesebb az ilyen szülő, és a pályaválasztásnál egyre jobban a tanuló rátermettsége, tehetsége, konkrét tudása és nem utolsósorban a pedagógus jó tanácsa dominál. Bizony az lenne a helyes, ha a pályaválasztásnál mindig azoknak a szava esne latba, akik objektiven fel tudják mérni, hogy melyik az a foglalkozás — életpálya, amely mind az ifjú embernek, mind a társadalomnak a legtöbbet fog kamatozni. Az ilyen objektivitás rsakis a pedagógusoktól várható el. akik kilenc éven keresztül figyelemmel kísérték a gyermek szellemi fejlődését. Mert a helyes ralyaválasztás az valahol a társadalom életében mint kvalitás jelentkezik, a gazdasági, kulturális és politikai irányítás szintjén. VARGA JÁNOS 3