A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-25 / 9. szám
ÁLLÓITOK LVASTIJK ÄTTIJK ■■■■■■■■■■ Gyermeki szempár M. K. vegyészmérnök életének harmincadik évében öngyilkosságot követett el. Megdöbbentő. Miért, vajon miért tehette? A munkahelyén szerették, megbecsülték. Kiegyensúlyozott családi életet élt. Anyagi gondjai nem voltak. Szövetkezeti lakására a vidéken élő szülei fizettek be, az autójára is ők adták a pénzt, a felesége szülei pedig a bútorra. Valami azonban még hiányzott a lakásba, a nappali szobába, még pedig az ülő-garnitúra. Nem akarták elkapkodni a dolgot Nem sokkal a döbbenetes esemény előtt, teljesülhetett az óhajuk, a vágyuk Megvásárolták a finn bútordarabokat, a csodálatosat, meggypiros bőrhuzattal. Elégedettek és boldogok voltak. Aztán történt egyszer, hogy a négyéves kisfiúk, a szelídtekintetű, de eleven és igen mozgékony, a bogárfekete hajú és nagyokat kacagó, egy óvatlan pillanatban ollóval a kezében, nekilátott a meggypiros bőrhuzatnak: szurkálta, szabdalgatta. Mire észrevették, mar késő volt. A fiatal mérnök embert elöntötte a harag, alaposan rávert a gyerek kezére. Felesége, a lobbanékony természetű asszony azonban nem elégedett meg a büntetéssel, kapta a fakanalat s szinte őrjöngve püfölte a gyerek kezefejét. Két nap múlva a kisfiút kórházba kellett vinni, újabb két nap múlva — más mentség nem lévén — amputálni kellett a jobbkezét, csuklóban. Az apa meglátogatta őt a kórházban. Az ágya szélére ült. Hosszan fürkészte a kisfia arcát, de alig-alig mert belenézni a két kerek szemébe. Rettenetes érzések hasogatták. És akkor megszólalt a kisfiú': — Ne legyél szomorú, apuka . . . Semmi az. . . Tudod, majd ha nagy leszek ... és a kezem is kinő, dolgozni fogok és sok pénzt keresek, veszek nektek új bútort, jó? Jó, apuka? . . . Mosolyogjál, apuka, tudod úgy, mint mikor mesélni szoktál nekem . . . Ugye már nem haragszol rám, apuka? . . . És az apuka kitámolygott a kórházból. Aki meglátta és utána nézett, azt hitte — részeg . . .- Ib -TELEVÍZIÓ Egy, kettő, három Egy egzaltált milliomoslány belészeret egy koldusszegény taxisofőrbe, de mi lesz akkor, ha ezt milliomosék megtudlak. Nincs más kiút: a zsenge, ,,öntudatos" proletárból villámgyorson kapitalistát kell csinálni. Ez az ötlet a lány nagybácsijáé, a telihatalmú bankigazgatóé, s ötletét természetesen ő maga valósit/a meg. Méghozzá tökéletesen, ezt meg kell hagvni. Egyetlenegy óra leforgása alatt. Ez a meséje annak a darabnak, amellyel a Magyar Televízió Molnár Ferenc születésének századik évfordulóiáról megemlékezett. Mint a legtöbb Molnái-darab, ez is túlexponált (még vigiátéknak is!), nagyon naiv és kissé avatag. Ennek ellenére, Molnár Ferenc utolérhetetlen szinpadi művészete, nagyszerű dialógusai és különösen a pompás alakításra lehetőséget adó főszerep következtében: az előadás remekbe sikerült. Márkus László kétségtelenül a legnagyobb magyar színészek egyike. Ezt a közhelyes kinyilatkoztatást szeretném pontosabbá tenni: ma legfeljebb három színész helyezhető Márkus mellé, eléje egy se! Mivel ez színházi közvetités volt mérhetetlenül sajnáltam a súgót. Először, mert úgy véltem, nincs neki semmi dolga, tehát unatkozni kénytelen, szegény Később rájöttem: ha feladatát becsületesen akarja teljesíteni (azaz a szöveget a színésszel együtt követni, ha kell kisegíteni őt), akkor belészakadhat igyekezetében. Utolérni Márkust, ha ö elemében van, nem emberi teljesítmény. Az egész Molnár-darab egyetlen mono lóg — és a művész mindvégig birja erővel, játékos kedvvel, komédiázással. Egyszóval: a száz éves Molnár Ferenc is örül (ne) ennek az előadásnak! — zsélyi — FILM Félelem a város felett Számtalanszor megfogadtam már, hogy iöbbé nem nézek meg Nyugatról importált filmeket, s lám, a mozi előtt gyülekező óriási tömeg, no meg Belmondo rejtélyes mosolya ezúttal is hatott ram. Mert alapjában véve befolyásolható emoer vagyok. így hát — mint már sokszor most is megszegtem fogadalmamat és jegyet váltottam a Félelem a város felett című francia filmre. S be kell ismernem, hogy a moziban eltöltött két és fel óra nem is volt éppen időpccsékolás Legalább rájöttem, miért van annyi bűnöző nyugaton. A filmből ugyanis kiaerült, hogy a francia bűnügyi rendőrség — legalábbis a Belmondo alakította komisszárius meg a tarsa — afféle felkegyelmu táisaság; igaz viszont, hogy annal ügyesebb, mert a háztetőkön és a levegőben is kifogástalanul, magabiztosan mozog Hogy miből következtettem erre a felkegyelműségre? Abból, hogy a rendorkomlszszárius és az ot kísérő nyomozó is szemtől szembe került az uvegszemu gyilkossal (a komisszárius a háztetőn, táisa pedig még előbb, a lépcsoházban), de mikor a gyilkos maga keres te fel őket a rendőrségen, egyikük sem ismerte fel. Hogy miért, nem tudom pontosan, bár gyanítom: tálán azért, hogy hosszabb legyen a film, folytathassák a nyomozást, s a főszereplő mir,él több veszélyes helyzetbe kelülhessen. Hogy mit szól ehhez a közönség? Ügy látszik, a film alkotóit ez nem is igen érdekelte. A közönség — szerintük — bármilyen maszlagot „bevesz". A Félelem a város felett című „filmművészeti" alkotás alapján csak erre az „ars poeticára" következtethetünk . . . VARGA ERZSÉBET KÖNYV Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek Az első magyar_ világi Urai költeménynek. a Siralmas énnéköm kezdetű éneknek, valamint a Magyar Elektrának a szerzo/e, Bornemissza Peter a mi vidékeinken paposkodott: sokáig Semptén volt evangélikus lelkész, de mégfordult Nagyszombatban, Mácsédon, Tardoskedden és más helyeken is. Számunkra már ezért is különös kuriózum a magyar irodalomnak egy, a műfaját tekintve máig egyedülálló remekműve, az Ördögi kísértetekről, avagy röttenetes utálatosságáról ez megfertéztetett vi lágnak. Bornemisza könyvében ugyanis a kiszerkesztett emberi kalandokról, csa ládokról, papokról, uralkodókról való elmélkedése során nagybecsű művelő déstörteneti dokumentumokat is rögzített, többek között a lardoskeddi Szerencse Benedekné varázslatainak nagy nepraßi fontosságú szöveget. Bornemisza reneszánsz ember volt, Luther Márton, Cellini, Pieter Brueghel, Hieronymus Bosch kortársa, fölvilágosult és pallérozott elme világosan látta, hogy korának elnyomott milliói lelki válságban és nyomorban gyötrődnek, de azt is látta, hogy legfőbb oko zói e jelenségnek az uralkodó rétegek es a feudális nagyurak bűnei, a rossz lelkiismerettől gyötört uralkodók, akiknek, ha másként is, beteges a lelkiviláguk. Ezért szánta rá magát, hogy a ,, ki sirtet-szenvedőknek enyhítésekre" megirja ezt a páratlan bátorságú könyvet — és saját nyomdájában ki is nyomtassa. Magatartása a forradalmáré: tudta, hogy tettéért börtön várja, mégis cselekedett — uralkodókat, földesurakat, förendbeli papokat állított pellengérre, nem titkolva, hogy az elnyomottak pártján áll — szive feléjük ha/ol; hogy szivének vérébe mártja a hatlyútoll kihegyezett végét. írása legalább kétélű tehát; egyik oldalon a reneszánsz emberének lelkét gyötrő és kisértő, számára is csak jobb szó hi/án ördöggel való viaskodás, ami tulajdonképpen a reneszánsz-kori ember úi lelki kapcsolatainak keresése az ui élettel, a másik oldalon a tragédiáktól agyongyötört Magyarország megidézése, a „sátán hálójában vergődő haza" féltésé melyet uraiknak szörnyű bűnei miatt az apokalipszis lángjai fognak elnyelni. Bornemisza hangja a nemzet lelkiismeretének hangja volt, a XVI. századi Magyarország elnyomottjainak, ínségét szenvedő pórnépek ezreinek vád szava — ezért is kellett élete végéig buidokolnia. Külön kell szólni Bornemisza nyelvéről is. mely képszerüségével, Ízes fordulóiéival, lemekbe szabott mondatainak lényességevel ékeskedik, az eleven pro za vaióságidezó hatalmával, máig sugárzó erejével hitelesíti mondanivalóiát. KULCSÁR FERENC Nálunk sincs ugyan hideg tél, de Görögországban nyári hőmérsékletek uralkodnak. Felvételünk erről a jól megőrzött, üzemképes szélmalomról húsz fokos melegben, ragyogó napsütésben készült. ■ V. Masson archeológus véleménye szerint a sakk, amely az egész világon népszerű, 8000 éves. A fenti megállapításra a Türkménia déli részén feltárt, időszámításunk előtti VI. évezredből származó település közelében talált leletek alapján jutott. Az ásatások során előkerült sakk a neolit korból szárma-Az angliai Dudley Zoo kénytelen becsukni kapuit. Anyagi okokból, persze. Mintegy ezerötszáz „lakóját” kell más állatkertekben és a divatos szafári-parkok valamelyikében elhelyezni. Költözködés vár a Flanaghan nevű jókora gyíkra is, aki nagyon megbarátkozott Graham Chilton állatgondozóval. Nehéz lesz számára a búcsú. 8
