A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-11 / 7. szám
Következő számunk tartalmából: Dr. Mózsi Ferenc: A JÉGTÖRŐ FEBRUÁR ÉS AZ OKTATÁSINEVELÉSI RENDSZER Varga Erzsébet: FOGORVOSNÁL Dénes György: ORDÓDY KATALIN KÖSZÖNTÉSE Borsai M. Péter: KEMÉNYEN, ELSZÁNTAN . .. (A Praga üzem munkásai között) J. Oškvarek: A HINDUKUS MEGHÓDÍTÁSA III. A címoldalon riportkép a Szlovákiai magyar népviseletekhez A címoldalon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A Csallóköz szíve. így emlegetik Dunajská Stredát (Dunaszerdahelyt) helybéliek és idegenek egyaránt. S valóban olyan ez a város mint egy lüktető szív. Motorja, mozgatója ennek a tájnak; itt találkoznak a Csallóköz útjai; ide jönnek bevásárolni, ügyesbajos dolgaikat intézni a ,,vidékiek"; s szinte valamennyi újszülött a járásban Dunaszerdahelyen látja meg a napvilágot. Gyurcsik József, a városi nemzeti bizottság elnöke tréfásan meg is jegyezte: — Ha ez így megy tovább, a helyi nemzeti bizottságok a járásban akár be is csukhatják a boltot. A város ipari központja is a vidéknek, szivattyú módjára szívja a munkaerőt a környező falvakból. Gyurcsik József szerint jelenleg nyolcszáz ember számára volna munkahely a városban, s idővel ez a szám csak növekedni fog. A fejlődés ritmusa felgyorsult; a hajdan — a negyvenes évek végén — ötezer lakosú városkának ma több mint tizenötezer lakosa van, s az elképzelések szerint 1980-ban a lakosság szá-Gyurcsik József A Társadalmi Ház A Kék Duna áruház ► ma megközelíti a húszezret. A 6. ötéves tervidőszakban közel kétezer lakást adnak át. Valamikor, ha valaki elkiáltotla magát a város egyik szélén, a hangját a túloldalon is meghallották, ma már fél óra sem elegendő hozzá, hogy a város valamelyik új lakótelepéről gyalogszerrel bejussunk a központba. Az új lakótelepeken egyébként csupa fiatal lakik. Rengeteg itt a gyerek, bölcsődére, óvodára van szükség; becsülettel épülnek is (a városban működő üzemek hathatós közreműködésével), de mire elkészülnek, már szűknek bizonyulnak. A város egyelőre a „helyén marad”. Ez azt jelenti, hogy jelenlegi határain túl nem terjeszkedik tovább, ehelyett az óvárosi rozzant házikók helyére épülnek modern, többemeletes házak; végleg eltűnnek a nyomorúságos múlt utolsó emlékei, csak az idősebbek emlékezete őrzi majd ezentúl a Szamártelep nevét, s esetleg egy-két sárguló fotográfia a hajdani formáját. Híres épületek, utcák szűnnek meg létezni, de akad-e szerdahelyi, aki emiatt túlságosan búslakodna? A nyomort, a szegénységet, a régi rossz időket jobb mihamarabb elfeledni. Gyurcsik József — aki 1961-től „polgármester” — nyíltan bevallja: ő lokálpatrióta. Nem szégyelli ezt a jelzőt, mert szerinte a jó értelemben vett, egészséges lokálpatriotizmus nélkül aligha élhet bárki is nyugodt lelkiismerettel a szülővárosában. Igaz, ezzel felvértezve sem mindig. Hiszen, hogyan legyen nyugodt az ember, amikor szeretett városában annyi a tennivaló, a megoldásra váró probléma, a mindenfajta gond. Az új lakótelepeken például üzletekre van szükség. Épülnek igaz, de a tempó lehetne gyorsabb is. A városban alig akad park, zöldövezet. De talán két év múlva elkészül az a több mint négy és fél hektáros, „sokstílusú” park, amely Dunaszerdahely egyik büszkesége lesz. Gyurcsik Józsefnek van egy álma. Virágokkal szeretné telehinteni az egész várost. Az új lakótelepeket virágokról neveznék el (ma még csak „északinak”, „délinek" vagy „keletinek” hívják őket), s olyan virág pompázna ott, amelyről a nevüket kapták. Térjünk vissza azonban a jelenbe. Már ma sem csupán a tervekről, álmokról lehet beszélni; sok minden meg is valósult. Említettem már: Dunaszerdahely kereskedelmi gócpontja is a Csallóköznek. Csehszlovákiában a szerdahelyi járás mezőgazdasága dicsekedhet talán a legkiválóbb eredményekkel. Az emberek anyagi helyzete az utóbbi esztendőkben rohamosan javult. Megnőttek az igények; új házak épülnek a falvakban. A fiatalok, de az idősebbek is már modern bútorokat keresnek a lakásukba; ízlésesen szeretnek öltözködni, s a szórakozás is beletartozik mindennapi életükbe. Dunaszerdahely üzlethálózata egyre nehezebben bírta a fokozódó túlterhelést. Új üzletekre 2
