A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-23 / 29. szám

Következő számunk tartalmából: Ozsvald Árpád: ALBERT ÉS A GŐZEKÉK Varga Erzsébet: LÁNGOKBAN SZÜLETETT SZÉPSÉG Fister Magda: 112 KILOMÉTER SZÖVŐSZÉKEN SZTÁRPARÁDÉ A Hét versenye: A NAGY OKTÓBER ÉS A VILÁG Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor (elvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­ció tlace, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p„ Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­zőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Hatvan évvel ezelőtt az oroszor­szági munkásság és parasztság a bolsevikok pártjának vezeté­sével egyszer s mindenkorra le­rázta magáról a kizsákmányolás bilin­cseit és hozzáfogott a legemberibb és leghumánusabb társadalmi rendjének, a szocializmusnak az építéséhez. Ä hat­van év alatt a világ első szocialista ál­lama szüntelenül harcolni volt kényte­len a nemzetközi reakcióval, az impe­rialistáknak a létét fenyegető legsöté­tebb kísérleteivel. A Szovjetunió leküzdve a nehézsége­ket, áthidalva a cárizmustól örökölt év­százados lemaradást, felépítve a fejlett szocialista társadalmat, jogos büszke­séggel kezdett hozzá az emberiség ál­mának, a kommunizmusnak az építésé­hez. A szovjet nép, lenini pártja veze­tésével, teljesítve az SZKP XXV. kong­resszusának határozatait, jelentős si­kereket mutat fel a kommunista társa­dalom építésében, ami nemcsak a szov­jet népet, de az egész világ haladó emberiségét büszkeséggel tölti el. A Szovjetunió új alkotmányának ter­vezetét, amelyet pár héttel ezelőtt hoz­tak nyilvánosságra, a haladó világ nagy megelégedéssel fogadta. Újabb elemibb emberi jogoktól is megfosztja polgárait. Sehogy sem tudtak belenyu­godni abba, hogy a proletárdiktatúra, mely megfosztotta hatalmától egyszer­smind a dolgozó tömegek számára az éleskörű demokráciát biztosít. A prole­tariátus diktatúrája, teljesítve történel­mi küldetését, ma átadja helyét az össznépi államnak, amelyben létrejött a munkásosztály a kolhozparasztság és az új szovjet értelmiség eszmei egysé­ge. A proletárdiktatúra megteremtette a Szovjetunió népeinek internaciona­lista egységét, a kölcsönös közeledés jegyében eltűnnek a legkisebb súrló­dások is. A proletárdiktatúra az elmúlt hatvan év alatt megteremtette az össz­népi állam, a legszélesebb demokrá­cia megvalósításának feltételeit. Nem várhatjuk, hogy az imperialis­ták propagandagépezete dicshimnuszo­kat zengjen a szovjet rendszerről, hogy elismerje a szocialista demokrácia fö­lényét a burzsoá demokráciával szem­ben. Hisz a szocialista demokrácia nem felel meg az ő szájuk ízének. Minden bizonnyal most is, mint a múltban, igénybe veszik a rágalmazás, a befek­tetés minden lehetséges fegyverét, hogy a nyugati közvélemény előtt csökkent­sék az új alkotmány tervezetének buz­mentek végbe a Szovjetunióban, a szov­jet társadalomban. A Szovjetunióban felépült a fejlett, érett szocialista tár­sadalom. A hatalmas, elvi jelentőségű változások — a kommunista párt irá­nyításával végzett szocialista építőmun­ka sikereinek eredményeként — a tár­sadalom életének minden területét. ,,A szovjet társadalom egyre homo­génebbé válik. Még szilárdabb lett a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szö­vetsége. Fokozatosan elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életvitelüket tekintve egy­re közelebb kerülnek egymáshoz orszá­gunk népei és nemzetiségei. Létrejött az emberek új történelmi közössége: a szovjet nép. A fejlett szocializmus fel­építésével s azzal, hogy a lakosság va­lamennyi rétege áttért a munkásosztály eszmei-politikai álláspontjára, proletár­­diktatúraként kialakult államunk össz­népi állammá vált." ,,Az új alkotmányban foglaltok vég­rehajtásának minőségileg új színvonal­ra kell emelnie egész állami és gazda­sági tevékenységünket, hatalmi és irá­nyító szerveink munkáját. Lehetővé fog­ja tenni a szovjet emberek millióinak, A LEGHUMÁNUSABB ALKOTMÁNY bizonyítékát nyújtotta a szocializmus életerejének. Az elmúlt hónapokban és napjainkban is az imperializmus propa­gandahadjárata azzal vádolta és vá­dolja a Szovjetuniót és a szocialista tá­bor országait, hogy szűk teret biztosí­tanak az egyéni szabadság kibontako­zásához. Erre válaszolt L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, amikor az alkotmánytervezettel kapcsolatosan kijelentette, hogy „Az állampolgárok szabadságjogait nem le­het és nem szabad felhasználni tár­sadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekei ellen.” Napjainkban tanúi vagyunk annak, a Szovjetunióban a dolgozók legszéle­sebb tömegei elé bocsátott alkotmány­­tervezet széles visszhangra talált az egész világon. Addig, amíg a szovjet nép újabb munkakezdeményezéssel fo­­gádta az alkotmánytervezetet, mint a fejlett szocialista társadalom újabb győ­zelmét, addig a nyugati féltekén azon fáradoznak, hogy csökkentsék ennek a dolgozókra gyakorolt hatását. Igyeksze­nek kisebbíteni jelentőségét, nem is be­szélve arról, hogy nem teszik lehető­vé, hogy a dolgozók megismerkedjenek ennek tartalmával. Az új alkotmány kidolgozása a Szov­jetunióban történelmi szükségszerűség. Attól kezdve, hogy 1936-ban jóváhagy­ták a még napjainkban érvényben levő alkotmányt, 40 év telt el. Ez alatt az idő alatt óriási változások mentek vég­be a szovjet állam életében, gazdasá­gi és társadalmi téren, s ezeket alkot­mányjogilag is rögzíteni kellett. Ez alatt az idő alatt átalakult a szovjet társa­dalom arculata. Minőségileg átalakult a negyven évvel azelőtti munkásosztály, amely a szocialista forradalom döntő ereje volt. A mai munkásosztályra jel­lemző, hogy műszakilag fejlett, politi­kailag érett, s a társadalom többi réte­gével együtt kész nemcsak a kommu­nista társadalom építésére, de az al­kotmánytervezet által kimondott össz­népi társadalom irányítására és vezeté­sére is. Az elmúlt hatvan év alatt a szovjet rendszer ellenségei nem egy alkalom­mal ijesztgették az embereket a prole­tárdiktatúrával, amely szerintük meg­fosztja az embereket az egyéni szabad­ságtól. Hányszor ecsetelték a világ köz­véleménye előtt a legrútabb színekben az „orosz bolsevizmust”, amely a leg­ditó hatását. Az igazságot azonban nem lehet lakat alá zárni. A nyugati országok polgárai azonban így is meg­találják a módját, hogy összehasonlít­sák a kétféle alkotmányt. Hiszen nem egy tőkés állam alkotmánya számos ha­tározatot tartalmaz az emberi jogokról, ez azonban csak porhintés, csupán csak arra jó, hogy elleplezze az embernek ember által való kizsákmányolását, amit a burzsoá diktatúra jelent. Erről na­gyon is kézzelfoghatóan győződnek meg a kapitalista országok dolgozói ma, amikor milliók és milliók vannak mun­ka nélkül, mert ott az alkotmány nem biztosítja a polgárok számára a mun­kához való jogot. A burzsoá alkotmányokkal szemben a Szovjetunió új alkotmányának ter­vezete nemcsak deklarálja az emberi jogokat, de garantálja is ezek megtar­tását. A Szovjetunió eddigi alkotmányai és az új alkotmány között teljes mérték­ben biztosított a fokozatosság elve. Szovjet-Oroszország 1918-ban jóváha­gyott első alkotmánya rögzítette szocia­lista forradalom vívmányait és megha­tározta a dolgozó nép osztályhatalmá­nak alapjait. A Szovjetunió 1923-ban jóváhagyott első alkotmánya megha­tározta az 1922-ben létrehozott állam­­szövetség alapelveit. Az 1936-ban jó­váhagyott alkotmány pedig már tük­rözte a szocializmus győzelmét a Szov­jetunióban. Az új alkotmány tervezete törvényesí­ti a fejlett szocialista társadalom je­lenlegi helyzetét és a kommunizmust tekinti a társadalmi fejlődés legmaga­sabb céljának a Szovjetunióban. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának május 24-i ple­náris ülésén Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az alkotmánybizottság el­nöke előadói beszédében ismertette, mi tette szükségessé a Szovjetunió új al­kotmányának kidolgozását. Megállapí­totta, hogy a jelenlegi, érvényben levő alkotmány elfogadása óta eltelt négy évtized alatt mélyreható változások hogy még aktívabban bekapcsolódja­nak a gazdaság irányításába, az ál­lamapparátus munkájának ellenőrzésé­ben. Új alkotmányunk gazdagította a vi­lágszocializmus tapasztalatainak közös kincsestárát, és lelkesítő példaként szol­gál más országok dolgozóinak felsza­badító harcához" — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az új alkotmány, mint már mondot­tuk, rögzíti a polgárjogokat és minden feltételt biztosít ezek megtartásához. E jogok között vannak olyanok is, mint a lakáshoz és egészségvédelemhez va­ló jog, amely az 1936-os alkotmányban nem szerepeltek. Természetes, hogy a polgárok széles körű jogait csakis olyan politikai rendszer biztosíthatja, amely már rég szélesre nyitotta a kaput az állampolgárok millióinak kezdeménye­zése előtt a társadalom életének min­den területén. A Szovjetunió fennállá­sának kezdete óta hirdeti, hogy minden hatalom egyedüli forrása a nép; ezen alapul a Szovjetunió politikai rend­szere. Egy-egy kapitalista ország alkotmá­nya is kimondja ugyan, hogy minden hatalom egyedüli forrása a nép, de a valóságban csakis a kizsákmányoló osz­tályoknak biztosítja a hatalom gyakor­lását, ezeknek a kezében összpontosul minden hatalom s ezt a legbrutálisabb eszközökkel alkalmazzák is, ha osztály­uralmuk megőrzéséről van szó. Mindaz, ami a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának évében történik, azt iga­zolja, hogy a szocializmus az emberi­ség előtt megnyitotta a valóban szabad fejlődés távlatait, hogy lehetséges olyan világot felépíteni, ahol beteljesül az emberiség évezredes szabadságvágya, ahol biztosítva van az embernek s munkájának teljes megbecsülése. Az össznépi állam minden ember számára biztosítja ezt az igazi demokráciát. PÉK VENDEL 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom