A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-23 / 29. szám
Következő számunk tartalmából: Ozsvald Árpád: ALBERT ÉS A GŐZEKÉK Varga Erzsébet: LÁNGOKBAN SZÜLETETT SZÉPSÉG Fister Magda: 112 KILOMÉTER SZÖVŐSZÉKEN SZTÁRPARÁDÉ A Hét versenye: A NAGY OKTÓBER ÉS A VILÁG Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor (elvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p„ Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Hatvan évvel ezelőtt az oroszországi munkásság és parasztság a bolsevikok pártjának vezetésével egyszer s mindenkorra lerázta magáról a kizsákmányolás bilincseit és hozzáfogott a legemberibb és leghumánusabb társadalmi rendjének, a szocializmusnak az építéséhez. Ä hatvan év alatt a világ első szocialista állama szüntelenül harcolni volt kénytelen a nemzetközi reakcióval, az imperialistáknak a létét fenyegető legsötétebb kísérleteivel. A Szovjetunió leküzdve a nehézségeket, áthidalva a cárizmustól örökölt évszázados lemaradást, felépítve a fejlett szocialista társadalmat, jogos büszkeséggel kezdett hozzá az emberiség álmának, a kommunizmusnak az építéséhez. A szovjet nép, lenini pártja vezetésével, teljesítve az SZKP XXV. kongresszusának határozatait, jelentős sikereket mutat fel a kommunista társadalom építésében, ami nemcsak a szovjet népet, de az egész világ haladó emberiségét büszkeséggel tölti el. A Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amelyet pár héttel ezelőtt hoztak nyilvánosságra, a haladó világ nagy megelégedéssel fogadta. Újabb elemibb emberi jogoktól is megfosztja polgárait. Sehogy sem tudtak belenyugodni abba, hogy a proletárdiktatúra, mely megfosztotta hatalmától egyszersmind a dolgozó tömegek számára az éleskörű demokráciát biztosít. A proletariátus diktatúrája, teljesítve történelmi küldetését, ma átadja helyét az össznépi államnak, amelyben létrejött a munkásosztály a kolhozparasztság és az új szovjet értelmiség eszmei egysége. A proletárdiktatúra megteremtette a Szovjetunió népeinek internacionalista egységét, a kölcsönös közeledés jegyében eltűnnek a legkisebb súrlódások is. A proletárdiktatúra az elmúlt hatvan év alatt megteremtette az össznépi állam, a legszélesebb demokrácia megvalósításának feltételeit. Nem várhatjuk, hogy az imperialisták propagandagépezete dicshimnuszokat zengjen a szovjet rendszerről, hogy elismerje a szocialista demokrácia fölényét a burzsoá demokráciával szemben. Hisz a szocialista demokrácia nem felel meg az ő szájuk ízének. Minden bizonnyal most is, mint a múltban, igénybe veszik a rágalmazás, a befektetés minden lehetséges fegyverét, hogy a nyugati közvélemény előtt csökkentsék az új alkotmány tervezetének buzmentek végbe a Szovjetunióban, a szovjet társadalomban. A Szovjetunióban felépült a fejlett, érett szocialista társadalom. A hatalmas, elvi jelentőségű változások — a kommunista párt irányításával végzett szocialista építőmunka sikereinek eredményeként — a társadalom életének minden területét. ,,A szovjet társadalom egyre homogénebbé válik. Még szilárdabb lett a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. Fokozatosan elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életvitelüket tekintve egyre közelebb kerülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létrejött az emberek új történelmi közössége: a szovjet nép. A fejlett szocializmus felépítésével s azzal, hogy a lakosság valamennyi rétege áttért a munkásosztály eszmei-politikai álláspontjára, proletárdiktatúraként kialakult államunk össznépi állammá vált." ,,Az új alkotmányban foglaltok végrehajtásának minőségileg új színvonalra kell emelnie egész állami és gazdasági tevékenységünket, hatalmi és irányító szerveink munkáját. Lehetővé fogja tenni a szovjet emberek millióinak, A LEGHUMÁNUSABB ALKOTMÁNY bizonyítékát nyújtotta a szocializmus életerejének. Az elmúlt hónapokban és napjainkban is az imperializmus propagandahadjárata azzal vádolta és vádolja a Szovjetuniót és a szocialista tábor országait, hogy szűk teret biztosítanak az egyéni szabadság kibontakozásához. Erre válaszolt L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, amikor az alkotmánytervezettel kapcsolatosan kijelentette, hogy „Az állampolgárok szabadságjogait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekei ellen.” Napjainkban tanúi vagyunk annak, a Szovjetunióban a dolgozók legszélesebb tömegei elé bocsátott alkotmánytervezet széles visszhangra talált az egész világon. Addig, amíg a szovjet nép újabb munkakezdeményezéssel fogádta az alkotmánytervezetet, mint a fejlett szocialista társadalom újabb győzelmét, addig a nyugati féltekén azon fáradoznak, hogy csökkentsék ennek a dolgozókra gyakorolt hatását. Igyekszenek kisebbíteni jelentőségét, nem is beszélve arról, hogy nem teszik lehetővé, hogy a dolgozók megismerkedjenek ennek tartalmával. Az új alkotmány kidolgozása a Szovjetunióban történelmi szükségszerűség. Attól kezdve, hogy 1936-ban jóváhagyták a még napjainkban érvényben levő alkotmányt, 40 év telt el. Ez alatt az idő alatt óriási változások mentek végbe a szovjet állam életében, gazdasági és társadalmi téren, s ezeket alkotmányjogilag is rögzíteni kellett. Ez alatt az idő alatt átalakult a szovjet társadalom arculata. Minőségileg átalakult a negyven évvel azelőtti munkásosztály, amely a szocialista forradalom döntő ereje volt. A mai munkásosztályra jellemző, hogy műszakilag fejlett, politikailag érett, s a társadalom többi rétegével együtt kész nemcsak a kommunista társadalom építésére, de az alkotmánytervezet által kimondott össznépi társadalom irányítására és vezetésére is. Az elmúlt hatvan év alatt a szovjet rendszer ellenségei nem egy alkalommal ijesztgették az embereket a proletárdiktatúrával, amely szerintük megfosztja az embereket az egyéni szabadságtól. Hányszor ecsetelték a világ közvéleménye előtt a legrútabb színekben az „orosz bolsevizmust”, amely a legditó hatását. Az igazságot azonban nem lehet lakat alá zárni. A nyugati országok polgárai azonban így is megtalálják a módját, hogy összehasonlítsák a kétféle alkotmányt. Hiszen nem egy tőkés állam alkotmánya számos határozatot tartalmaz az emberi jogokról, ez azonban csak porhintés, csupán csak arra jó, hogy elleplezze az embernek ember által való kizsákmányolását, amit a burzsoá diktatúra jelent. Erről nagyon is kézzelfoghatóan győződnek meg a kapitalista országok dolgozói ma, amikor milliók és milliók vannak munka nélkül, mert ott az alkotmány nem biztosítja a polgárok számára a munkához való jogot. A burzsoá alkotmányokkal szemben a Szovjetunió új alkotmányának tervezete nemcsak deklarálja az emberi jogokat, de garantálja is ezek megtartását. A Szovjetunió eddigi alkotmányai és az új alkotmány között teljes mértékben biztosított a fokozatosság elve. Szovjet-Oroszország 1918-ban jóváhagyott első alkotmánya rögzítette szocialista forradalom vívmányait és meghatározta a dolgozó nép osztályhatalmának alapjait. A Szovjetunió 1923-ban jóváhagyott első alkotmánya meghatározta az 1922-ben létrehozott államszövetség alapelveit. Az 1936-ban jóváhagyott alkotmány pedig már tükrözte a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. Az új alkotmány tervezete törvényesíti a fejlett szocialista társadalom jelenlegi helyzetét és a kommunizmust tekinti a társadalmi fejlődés legmagasabb céljának a Szovjetunióban. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának május 24-i plenáris ülésén Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az alkotmánybizottság elnöke előadói beszédében ismertette, mi tette szükségessé a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozását. Megállapította, hogy a jelenlegi, érvényben levő alkotmány elfogadása óta eltelt négy évtized alatt mélyreható változások hogy még aktívabban bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába, az államapparátus munkájának ellenőrzésében. Új alkotmányunk gazdagította a világszocializmus tapasztalatainak közös kincsestárát, és lelkesítő példaként szolgál más országok dolgozóinak felszabadító harcához" — mondotta Leonyid Brezsnyev. Az új alkotmány, mint már mondottuk, rögzíti a polgárjogokat és minden feltételt biztosít ezek megtartásához. E jogok között vannak olyanok is, mint a lakáshoz és egészségvédelemhez való jog, amely az 1936-os alkotmányban nem szerepeltek. Természetes, hogy a polgárok széles körű jogait csakis olyan politikai rendszer biztosíthatja, amely már rég szélesre nyitotta a kaput az állampolgárok millióinak kezdeményezése előtt a társadalom életének minden területén. A Szovjetunió fennállásának kezdete óta hirdeti, hogy minden hatalom egyedüli forrása a nép; ezen alapul a Szovjetunió politikai rendszere. Egy-egy kapitalista ország alkotmánya is kimondja ugyan, hogy minden hatalom egyedüli forrása a nép, de a valóságban csakis a kizsákmányoló osztályoknak biztosítja a hatalom gyakorlását, ezeknek a kezében összpontosul minden hatalom s ezt a legbrutálisabb eszközökkel alkalmazzák is, ha osztályuralmuk megőrzéséről van szó. Mindaz, ami a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében történik, azt igazolja, hogy a szocializmus az emberiség előtt megnyitotta a valóban szabad fejlődés távlatait, hogy lehetséges olyan világot felépíteni, ahol beteljesül az emberiség évezredes szabadságvágya, ahol biztosítva van az embernek s munkájának teljes megbecsülése. Az össznépi állam minden ember számára biztosítja ezt az igazi demokráciát. PÉK VENDEL 2
