A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-23 / 29. szám
Állnak esek a falvak egymás mellett, alig egy kőhajításnyi távolságban, házaik, utcáik is hasonlítanak egymásra, akár egyik tojás a másikra. De azért, mert hasonlítanak egymásra, ez még nem jelenti azt, hogy egyformák. Mert nézzük csak: Debrőd inkább volt iparos-falu, mint mezőgazdasági. Sok kőműves élt benne. De foglalkoztak mászégetéssel is. Különben — ahogy mondják — a mezőgazdaságból éltek . . . Somodiban is az iparosok voltak többségben: ácsok, kőművesek. A gazdák inkább az erdőre jártak, fuvarozni. A mezőgazdaság amolyan „melléküzemágként" szerepelt. Jánokon volt egy-két „urasági”, azaz nagybirtok, de a termelési feltételek nehézsége miatt a földeket ugaroltatták. Az egyik agronómus szavával élve „Jánokon nehéz parti fődek voltak”, nehezen művelhetők. Ezért inkább ezeket a területeket legeltetésre használták. Főleg szarvasmarhát és juhot tenyésztettek. Féderen azelőtt is, akárcsak ma, a mezőgazdaságból éltek az emberek, részben a saját földjeiket művelték — a kis- és középparasztok —, a zsellérek pedig a „nagyobb” birtokokra jártak dolgozni. Bodoló alig különbözött Pédertől ilyen tekintetben. És Makrancról sem lehet ennél többet mondani. Ami még az egykori gazdálkodással kapcsolatos, hadd mondjam el, hogy ugyanazokat a növényféléket termelték ezekben a községekben is, mint bárhol másutt. Tehát a gabonafélék közül a búzát, a rozsot, az árpát stb. Semmi olyan különleges növényt nem termesztettek, ami máshol is ne lett volna. A magángazdálkodás idején ezekben a falvakban — az itteni szóhasználattal élve — egy „köblös kiadott 5—6 magot". Egy köblös földnek nevezték azt a — rendszerint egy magyar holdnyi — területet, melybe egy köböl magot volt szokás vetni. Az egy mag pedig egy mázsát jelent. Ha nyolc „magot" adott egy „köblös", az mór nagyon szép hozamnak számított. — Annak a gazdának már volt a fejibe — mondja az egyik ember, aki nyolc „magot" takarított be. Mert másnál az 5—6 mag is jó termést jelentett. Mai mértékkel mérve s arra átszámolva, ezekből a számokból az derül ki, hogy az akkori hektárhozamok az említett falvakban 14—18 mázsa között mozogtak. Természetesen a termelési feltételek is mások voltak ezelőtt harminc-negyven évvel ezen a vidéken, mint manapság. Az egész Bódva-völgyben mélyek, nedvesek voltak a talajok. A Bódva, a Kanyopta, az Ida- és a Csécsipatak a maga kénye-kedve szerint áradt, semmi gát nem akadályozta, ha területszerző kedve támadt tavaszi olvadások idején, vagy ősszel, ha megjöttek az őszi esők . . . Ezek a természeti adottságok az ötvenes évek elejéig megvoltak. Akkor, a szövetkezetesítés kezdetén láttak hozzá a Bódva s a többi kisebb patak szabályozásához, a talajvíz lecsapolásához s egyes helyeken a talaj termőképességének javításához. Ez a munka még ma is folyik, s eltart jó pár esztendeig, amíg pontot lehet tenni a végére. A hat faluban, amelyről szó van, 1952 óta folyik szövetkezeti gazdálkodás. Kivétel Jánok, ahol a szövetkezet már 1949-ben megalakult. 1972-ig mindegyik falu külön gazdálkodott, öt évvel ezelőtt öt falu szövetkezete egyesült, makranci pedig 1975-ben csatlakozott a társuláshoz. Vagyis most, július else-Bodnár Ferenc, a szövetkezet főmérnöke Id. Molnár László kertész — A Bódva és a többi patak szabályozása, a talajvíz lecsapolása s az eddig elvégzett talajjavítási munkálatok mennyiben járultak hozzá a termelési eredmények növekedéséhez? — Sokat segítettek ezek a munkálatok. Az ötvenes évek átlageredményeihez viszonyítva a hektárhozamok megkétszereződtek. Tavaly nagyon rossz évünk volt, de még így is elértük búzából a 33 mázsás átlaghozamot. De például 1975-ben ennél öt mázsával takarítottunk be többet hektáronként. — Mi várható az idén? — A búza nagyon szép. Ha valami nagyobb baj nem éri a vetést, megítélésem szerint az idén rekordtermésünk lesz. Azt hiszem, elérjük a 45—50 mázsás átlaghozamot. De, mondom, ehhez Makranci utcarészlet A szövetkezet 71 hektáron termel zöldségféléket. Felvételünkön a kertészeti dolgozók egyik csoportja látható jén ünnepük az első „kisjubileumot”, az egyesítés ötödik évfordulóját. Az öt év alatt a hat falu egy közösség lett-e? A gazdaságok egyesítésével sikerült-e az öt év alatt hat faluból egy emberi közösséget létrehozni? Mert a kezdet kezdetén nem nagyon lábzott, hogy ez egykönnyen végbemegy. Voltak súrlódások, ellentétek, nézetkülönbségek . . . Ezeket a kérdéseket teregetem a szövetkezet főmérnöke, Bodnár Ferenc elé, aki ezen az esős, inkább októberre, mintsem május végére emlékeztető időben néhány órát nekem szánt az idejéből. — Bizony voltak nézeteltérések az egyesítés idején — mondja —, de ez természetes is. Az lett volna a baj, ha csak bólogattak volna az emberek. A mondott szóból lehet csak érteni, a kimondatlanból semmi haszon nem származik. Amit viszont kimondták, arra válaszolni lehetett. Szóval és tettel egyaránt. S az utóbbi volt a meggyőzőbb erejű. Ma már nincsenek olyan vitáink, mint öt évvel ezelőtt. Az egyesített szövetkezetben a gazdálkodás korszerűbbé vált, a terméseredmények is kedvezőbbek, s így természetesen a tagság jövedelme is emelkedett. — Mi a fő termelési irányelv irányzata a szövetkezetben? — A központi irányelv szabja meg. El kell érni országos viszonylatban, hogy gabonafélékből önellátók legyünk. Számunkra is ez a cél szabja meg a fő termelési irányt. Mintegy 6500 hektáron gazdálkodunk. Ebből csaknem 4000 hektár szántó. A nagyobbik felén, több mint 3300 hektáron gabonaféléket és kukoricát termelünk. végig kedvező időjárásra volna szükségünk. — A növénytermesztés fejlesztése szempontjából melyek azok a feladatok, amelyeket hosszabb távon meg kell oldaniuk? — Sok a savanyú talaj itt a szövetkezetben. Vannak olyanok is, amelyeknek 4,5—5 a ph értéke. Az ilyen savanyú talaj kultúrnövények termesztésére szinte alkalmatlan. Nos, ezeket a talajokat mindenképpen fel kell javítani. Tavaly 750 hektárt meszeztünk, az idén is végzünk hasonló talajjavítási munkát, mégpedig 800 hektáron. Fontos az altalajlazítás is, mivel a földek nagyobbik felén az altalaj agyagos szerkezetű, nem ereszti át a vizet: ennek következményei világosak. Ugyanezeken a talajokon növelni kell a humusztartalmat is, hogy a talajszerkezet kedvezőbbé váljék. Röviden, ezek azok a feladatok, amelyeket meg kell oldanunk, ha a terméshozamokat növelni akarjuk. Természetesen ezen kívül is van még tennivaló. A későbbiek során meg kell teremtenünk az öntözéses gazdálkodás feltételeit. Felmérések szerint mintegy 2000 hektár jöhet számításba ilyen szempontból. A bodolói egyesített egységes földművesszövetkezet az egyesítés óta eltelt öt év alatt lerakta az iparszerű nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Nagy részben sikerült megvalósítaniuk azokat a beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a jövőben az eredményesebb gazdálkodást, a szakosítást. Az ilyen jellegű alapozás sok munkát, jó szervezést és sok odaadást igényel. Ma a szövetkezetnek 800 tagja van. Ez a nyolcszáz ember az elmúlt öt esztendő alatt megtanulta, hogy egy közösségben kell gondolkodnia és élnie, ha azokat a feladatokat, amelyeket az egyesített szövetkezetben maguk elé tűztek, meg akarják valósítani. GÁL SÁNDOR 3
