A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-31 / 52. szám
nr OGYESSZA ISZTAMBUL A Boszporusz Ilid a Beylerbéyi városnegyed lelöl A Top-kapi múzeum egyik remeke. Nadir sah trónja A vizipipa-szivó. A kis szobor indiai igazgyöngyökből készült A hires 86 karátos ,,Kasikcsi" gyémánt. Eredeti nagyság a szorost. (Egyébként o monda azt is tudni véli, Hogy miután a lány visszanyerte emberi alakját, Zeusnak mégiscsak sikerült meghódítania, s lo fiat is szült neki. . .) A Boszporusz csodálatosan szép két partja között halad hajónk. Csupa sziklameredély és kisebb-nagyobb öböl, pompás kertekkel s nyaralókkal, palotákkal, mecsetekkel és karcsú minaretekkel. Áthaladunk a modern technika csodája, az Európát és Ázsiát összekötő, 1074 méter hosszú, merész ivelésü híd alatt s kisvártatva kibontakozik előttünk a ritka szépségű Aranyszarvöböl. A kikötőben már várt ránk idegenvezetőnk, Szibilli, a török főiskolás lány. Kitűnően beszélt németül, bár mint elmesélte, sohasem járt Törökország határain túl. Autóbuszba ültünk, hogy megtekintsük Istambult, Kelet és Nyugat furcsa keveréket. A Kék mecset még „üzemel" mielőtt beléptünk, mohamedán szokás szerint le kellett venni a cipőnket, a világhírű Aja Szófiában azonban nem, mert ez már régebben múzeum. Nem messze tőle van, a Márvány-tenger partján, a Top-kapi szeráj, egy hatalmas park a szultánok egykori palotáival és mesés értékű gyűjteményeivel. Ma valamennyi múzeum. Különösen az itteni porcelángyűjtemény híres; láttam a Louvre, a British Museum, a sévres-i, a meisseni és a drezdai múzeumok gyűjteményeit, de mondhatom, az isztambuli mindegyikkel vetekszik. Az ún. arany szoba kincsei is felmérhetetlen értékűek. Mindjárt a bejáratnál két, egyenként másfél méteres, 48 kilós arany gyertyatartó fogadja az ámuldozó látogatót. S mindegyiken 6660 gyémánt, mert ennyi vers van a Koránban. Az egyik sarokból sejtelmes zöld fény sziporkázott: a vitrin üvegfala mögött óriási, pompás csiszolt smaragd, súlya állítólag 3 kilogramm. Ugyancsak megcsodálták a turisták — különösen a nők — a másik vitrinben kiállított 86 karátos gyémántot, nemkülönben Nadir sah arany trónusát, amelyet Mohamed szultánnak ajándékozott. Láttunk egy ülő fiqurát csupa indiai igazgyöngyből, s ki tudná még felsorolni a sok csodálatosabbnál csodálatosabb arany használati és dísztárgyat. A legtöbb turista alig-alig akarta elhagyni ezt a termet. A hárem maga külön kis város. A török birodalom fénykorában hatszáz asszony is élt a háremben. Persze nem mind volt a szultán felesége vagyodaliszkja, többségük a kiszolgáló személyzethez tartozott. Maga a város is rengeteg szépsé get, érdekességet tartogatott. A Nagy bazár a maga labirintusával, a soksok kis aranyműves bolttal, szőnyegüzlettel és kézműves műhellyel a város sugárútjai, terei, parkjai, mecsetei és Az egykori hárem egyik szobája, a Kék szalon dzsámijai, bizánci templomai és zsinagógái, a kaotikus gépkocsiforgalom, a karavánszerájok s a Jediküle, a szomorú emlékű Héttorony, ahol annyi magyar vitéz szenvedett fogságot a hódoltság idején. Isztambulnak azonban nemcsak múltja, jelene is van. Az érem másik oldala. . . Az Aranyszarv-öböl felett átívelő hídon állva gyönyörű kilátás nyílt az új Európa—Ázsia-hídra, s olyan közelinek látszott. Elhatároztam hát, hogy elsétálok odáig. Persze, rosszul ítéltem meg a távolságot, s bizony vagy tíz kilométert kellett mennem, amíg a Karakai-rakparttól elértem odáig. Közben át kellett haladnom a négymilliós metropolis egyik külvárosán. Hát igen, itt egészen más látvány fogadott, mint a városközpontban, a ragyogó bulvárokon. Szűk sikátorok, szegényes kunyhók, mindenütt szegénység, bűz és piszok. S mint mondják, nemcsak a nagyváros nyomornegyedeiben élnek így az emberek, hanem Anatólia falvaiban is. Olyan nyomorban, ami számunkra szinte teljesen elképzelhetetlen. Ez már nem a turisták szemének való. .. MARTON VÖLGYI LÁSZLÓ
