A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
( Olvassa, figyelemmel kíséri a Hét nagy képes rejtvényversenyét ? Rendszeresen megfejti, beküldi a kérdéseket? Versenyfeltételek a Hét 19-20. számában! AKIK A KÉRDÉSEK 60 SZÁZALÉKÁT HELYESEN MEGVÁLASZOLJÁK, AZOK KÖZÖTT ÉRTÉKES díjakat sorsolunk ki NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYÜNK DÍJAI: 1. Kéthetes utazás a Szovjetunióba, két személy részére (1978-ban) 2. Színes tévékészülék 3. Automata mosógép TOVÁBBI TÍZ DÍJ ÖSSZESEN 10.000 KORONA ÉRTÉKBEN KÜLDJE BE IDŐBEN A MEGFEJTÉSEKET! SZÁMONKÉNTI BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ HÁROM HÉT! A gyarmati hódítások a 15—16. századi nagy földrajzi felfedezések idejére esnek. A gyarmatosítók politikája kezdetben abban nyilvánult meg, hogy a meghódított területen élő lakosságot kíméletlenül leigázták és az országot teljesen kifosztották. Nagy múltú népeket irtottak ki, illetve tizedeltek meg, az afrikai négereket százával és ezrével hurcolták Amerikába, ahol embertelen körülmények között, rabszolgaként dolgoztatták őket. A gyarmati hódítás kezdeti időszakában a feudális Portugália és Spanyolország játszotta a vezető szerepet. A portugálok felfedezték az Indiába vezető tengeri utat, később meghódították Brazíliát, a spanyolok pedig a nyugat-indiai szigeteket vették birtokukba, majd a 16. században fokozatosan egész Latin-Amerikát. A történelemből ismert, hogy a 17. század elején már Hollandia is élenjáró gyarmati hatalom. Ugyanennek a századnak a közepén viszont Anglia veszi át a vezető szerepet. Anglia és Franciaország később verseng, háborúkat visel a gyarmatokért; gyarmati, tengeri és kereskedelmi egyeduralomra törekszik. Ebből a küzdelemből Anglia kerül ki győztesen. Kanada, India, Fokföld, Ausztrália és Üj-Zéland meghódításával vezető gyarmati nagyhatalom és megalakítja a valamennyi világrészre kiterjedő brit birodalmat. A 19. században Németország, a cári Oroszország, Olaszország, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Belgium stb. révén új gyarmatosítók jelennek meg, s elkeseredett küzdelem indul meg köztük azért, hogy a még szabad afrikai és ázsiai területeket birtokolják. Századunk legelejéig, az imperializmus kialakulásáig befejeződött a világ felosztása. Míg korábban az volt legalapvetőbb jellemzője a gyarmatosításnak, hogy a gyarmatosítók az országot minden kincsétől megfosztották s népét kegyetlenül kizsákmányolták, az imperializmus korában már lényegesen megváltozott ez a helyzet. A fokozott tőkekivitel lett a gyarmatosítók politikájának új vonása. A meghódított népek persze nem nyugodtak bele rabságukba, kegyetlen kizsákmányolásukba, harcot indítottak elnyomóik ellen, az ország függetlenségének a kivívásáért. A gyarmati népeknek ezt a harcát segítette, erősítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, amely új elszánt, megalkuvást nem ismerő harcra ösztönözte a gyarmati sorban élő népeket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egész földünkre kiható győzelme után állapította meg az egyik marxista teoretikus, hogy régebben szokás volt azt hinni, hogy az elnyomott nemzetek felszabadításának egyedüli módszere a polgári nacionalizmus módszere, a nemzetek egymástól való Delhiben elégetik az angol ruhákat elszakadásának módszere, különválásuk módszere. Nos, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének egyik legfontosabb eredménye az a tény, hogy halálos csapást mért erre a legendára, és megmutatta az elnyomott népeknek, hogy lehetséges, sőt célszerű a munkásoknak és a parasztoknak az önkéntesség és az internacionalizmus elvei alapján kötött testvéri szövetsége. Kétségtelen, hogy az októberi forradalom ilyen és hasonló eredményei nem voltak hatás nélkül a gyarmatok és a függő országok forradalmi mozgalmára. 1918 után már az egész gyarmati rendszer megrendült. És ennek több oka is volt. Első helyen említjük, hogy a világ első szocialista országa, a Szovjetunió példát mutatott az elnyomott népeknek arra, hogy a nemzeti kérdést meg lehet oldani. Rendkívül nagy hatása volt és az egész gyarmati mozgalmat további harcokra ösztönözte, hogy a szovjet kormány 1917. december 3-i nyilatkozatában valamennyi, nem egyenjogúságon alapuló szerződésből származó előnyről és előjogról lemondott. A gyarmati népek e nemes példán felbuzdulva fegyvert ragadtak, és tömegméreteket öltő nemzeti mozgalom bontakozott ki Kínában, Indiában, Iránban, Egyiptomban, Szíriában, Észak-Afrikában, Koreában, Nagygyűlés Sanghajban 1919 májusában 8
