A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-05 / 44. szám

demlő terméke az üzemnek az IK—280/T típusú csuklós trolibusz, amelynek az előnye, hogy vonalszakadás esetén a járműbe épített önálló villamos egység biztosítja a hajtómotor működését; és 140 utas befogadására képes. A ma­gyar autóbuszgyártó ipar az utóbbi tíz esztendőben hírnevet szerzett magának a nemzetközi piacokon. A IV. ötéves tervidőszakban (1971 —1975) Magyar­­ország csaknem 36 ezer autóbuszt ex­portált. A Szovjetunió és a KGST többi tagállamai a legjelentősebb megren­delők, de a tőkés, illetve a fejlődő ál­lamokba is körülbelül 2700 autóbuszt szállítottak. Az IKARUS Karosszéria és Járműgyár a következő években össz­termelésének 85 százalékát exportálja Az új kenyér ünnepén népviseletben elsősorban a KGST-tagállamokba, és egyre több járművet értékesít majd a fejlődő országokban és a fejlett nyu­gati államokban is. Tudjuk, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja. Ennek ellenére korszerű tengeri kereskedelmi flottával rendel­kezik. Jelenleg 16 hajó járja a tenge­reket magyar lobogó alatt, s ezek együt­tes hordképessége 67 ezer tonna. A Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) a következő években tovább bővíti tengeri hajóparkját. Ez annyit je­lent, hogy az V. ötéves népgazdasági tervidőszakban (1976—1980) több mint másfélszeresére nő a kereskedelmi flot­ta szállítási kapacitása. A hajópark ti­zenhetediktagját, a 11 500 tonnás „Cso­konai" nevű áruszállítót tavaly szep­temberben Szczecinben bocsátották víz­re. A 11 500 tonnás mélytengeri hajók élelmiszert, gyümölcsöt és húst, továb­bá hengerelt és bőrárut szállítanak a dél-amerikai és távol-keleti kikötőkbe. A kisebb teherszállító hajók a Vörös­tengeren közlekednek majd. A Magyar Népköztársaság az V. ötéves tervben összesen egymilliárd forintot fordít a kereskedelmi flotta bővítésére. A hajópark fokozottabb fejlesztése a III. ötéves népgazdasági terv utolsó éveiben kezdődött el. A MAHART a hatvanas évek végén két 6250 tonnás Modern lakótelepek ékesítik a magyar óceónjáró teherhajót vásárolt a bolgár hajóipartól. A „Budapest" és a „Hun­gária" Rotterdam és Antwerpen kikötői­ből Dél-Amerikába szállítanak árut. A kereskedelmi flotta 1972—1973-ban két új szovjet gyártmányú 13 600 tonnás óceánjáróval bővült. A MAHART leg­nagyobb egységei az „Ady" és „Pe­tőfi”, amelyek Szingapúrt és Bangkokot érintve a távol-keleti országokba szál­lítanak darabárut. Ezt a vonaljáratot városokat 1975-ben Japán térségéig meghosszab­bították. Jelenleg még további három 4800 és hat 1600 tonnás hajó bonyo­lít kétirányú forgalmat az adriai és a közel-keleti kikötők között. Pireusz, La­­takia, Beirut és Alexandria a főbb ál­lomások. Ezek a hajók havonta egyszer Algír, Barcelona, Valencia, Casablanca kikötőibe is eljutnak. A magyar ten­gerjárók 1975-ben az öt évvel korábbi mennyiségnek majdnem kétszeresét szál­lították. A magyar tengerentúli külke­reskedelmi forgalomnak tíz százalékát bonyolította. A Magyar Népköztársaságban a fo­lyami kikötőket is fejlesztették. Felújí­tották a ferencvárosi és a csepeli kikö­tőt. A Csepeli Szabadkikötőnek a nem­zetközi folyami áruszállításban jelentős szerepe van. A vámmentesség — a ten­geri szabadkikötőkhöz hasonlóan — számtalan előnyös lehetőséget kínál a hajósoknak és a kereskedelmi társa­ságoknak a kelet-nyugati tranzitforga­lomban. 1969-ben itt adták át rendel­tetésének Magyarország első konténer­­kikötőjét is, amely korlátozás nélkül tud­ja fogadni és továbbítani a konténere­ket. A szakemberek véleménye szerint az 1985-ig megépülő Duna—Majna— Rajna-csatorna tovább növeli a Csepeli Szabadkikötő jelentőségét, és fellendí­ti a hajózást a Duna magyar szaka­szán. A szakértők már foglalkoznak a Duna és a Tisza közötti két legnagyobb víziút építésének a terveivel is. Igen értékes nyersanyaga Magyar­­országnak a bauxit. A timföldgyártás gyorsabb ütemű fejlődése 1950-ben kezdődött. Akkor helyezték üzembe az Almásfüzitői Timföldgyárat. Egész évi kapacitása az átadáskor 60 ezer ton­na volt, napjainkban 300 ezer tonna. A Magyar Népköztársaság a nagy tim­földgyártó országok között a 12. helyet foglalja el. A régebbi timföldgyárak termelése jelentősen megnövekedett. A magyar alumíniumipar központi fej­lesztési programja értelmében a tim­földgyártást fokozatosan egymillió ton­nára növelik. E célnak megfelelően kor­szerűsítik a timföldgyárak technoló giáját, és bővítik az üzemeket. 1980- ban már 330 ezer tonna timföld szál­lítását tervezik a Szovjetunióba, cseré­ben 165 ezer tonna kohósított alumí­niumért. A szovjet kohók 1980-ig 1,5 millió tonna magyar timföldet dolgoz­nak fel, és az V. ötéves tervidőszakban 750 ezer tonna kész alumínium érkezik vissza Magyarországra. Magyarországnak a Szovjetunióval és a többi KGST-tagállammal kialakított gazdasági kapcsolatait a tervszerűség, a stabilitás jellemzi. És ezek az új tí­pusú kapcsolatok tükröződnek az elért eredményekben, s biztosítják a további fejlődést. KÉRDÉSEK: 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének neve. 2. Nevezzen meg hármat Magyarország ismert gyógyfürdői közül. 3. Alföldi város. Egyebek között nyári szabadtéri játékairól is híres. Neve?

Next

/
Oldalképek
Tartalom