A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-05 / 44. szám

Sokszor és sokan elmondták már, hogy Magyarország a felszabadulás előtt hárommillió koldus országa volt. Számtalan szegény ember hagyta el hazáját. Idegenbe menekült a reménytelen koldussors elől. Nem véletlenül írta József Attila, a nagy magyar proletárköltő, hogy „Sok urunk nem volt rest, se kába / Birtokát óvni ellenünk, / S kitántorgott Amerikába / Másfél millió emberünk”. A második világháború még csak tetézte a nyomort, hiszen a nemzeti vagyon negyven százaléka elpusztult, Budapest lakóházainak, középületeinek körülbelül hetven százaléka s az ország vasúthálózatának negyven százaléka megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Hidak, gyárak pusztultak el.

Amikor megkondultak a békét hirdető harangok, már sokan tudták az országban, hogy megkezdődik az úri Magyarország temetése. Megjelent a földreform-rendelet, véget ért a föld nélküli parasztmilliók, zsellérek ezeréves pőre: azé lett a föld, aki megművelte. Az ország szántóterületének 35 százalékát osztották szét 642 ezer család között. S a kommunisták vezetésével a korábban mezőgazdasági jellegű országból ipari-agrár ország lett. A keresőképes dolgozóknak a fele ma már munkás. A társadalom vezető osztálya termeli a nemzeti jövedelem nagyobb részét. A munkáshatalom első napjától napjainkig több mint 300 ezer munkás került vezető helyekre.

A másik legnagyobb osztály, a parasztság szerkezetében és életformájában is hatalmas változások történtek. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával létrejött az egységes szövetkezeti paraszti osztály. A nagyüzemi mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazzák az új technikát, a tudomány vívmányait. A népi hatalom nagy gondot fordított arra, hogy a felsőbb iskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken minél nagyobb számban tanuljanak a nép fiai, leányai. Ma már ezekben az intézményekben 41 százalék a munkás és a paraszt származású fiatalok aránya. Az egészségügyi viszonyokban szintén gyökeres változás következett be. Ingyenes a gyógykezelés és gyógyászati ellátás. Sikerült leküzdeni egész sor népbetegséget (tuberkolózis, járványos gyermekbénulás stb.). A szociális helyzet általános javulása, a lakáskörülmények kedvező megváltozása és a jó táplálkozás jelentősen hozzájárult a betegségek sikeres leküzdéséhez. Az új Magyarországon a régi nyomortanyák felszámolása után a komfort nélküli régi lakások fokozatos eltüntetéséért folyik a küzdelem. Évente 80—90 ezer lakás épül. Az ezer lakosra jutó új lakások számával a Magyar Népköztársaság több fejlett kapitalista országot megelőzött.

Állandóan emelkedik az egy lakosra jutó reáljövedelem, s ezzel arányosan a lakosság fogyasztása. Ami a szociális intézkedések egész sorát illeti, azokból csupán néhányat ragadunk ki. A gyermekgondozási segélyről tíz évvel ezelőtt megjelent kormányrendelet eredEURÓPAI ORSZÁGOK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁN

A hajópark fokozottabb fejlesztése a III. ötéves népgazdasági terv utolsó éveiben kezdődött el

A svéd Volvo céggel kooperációban gyártott Ikarus autóbusz

ményes volt. Állandóan tovább növekedik a két- és többgyermekes családok száma. Azóta az állam 70—80 ezerrel több gyermek után fizet családi pótlékot. Az elmúlt tíz esztendőben a kismamák 33 milliárd forintot kaptak az államtól. A nyugdíjasok szintén sokoldalú támogatásban részesülnek. Ezek közül csak a jelentéktelennek látszó évenként egyszer igénybe vehető kedvezményes utazásukat említjük meg. A nyersanyagokban, energiaforrásokban viszonylag szegény országnak sok

lakost kell eltartania. Vannak természeti kincseik (bauxit), világhírű ipari ágazatai (gyógyszeripar, híradástechnikai ipar, autóbuszgyártás stb.), de mindezek nem elégségesek a jövő biztos megalapozásához. A fejlődés szinte elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése, állandó bővítése nélkül. A Magyar Népköztársaság elsősorban a testvéri szocialista országokkal fejleszti gazdasági kapcsolatait. Külkereskedelmi forgalmának körülbelül kétharmadát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítja le.

Ami a szállítások értékét illeti, Csehszlovákia a harmadik helyet foglalja el a KGST-partnerek sorában. A kölcsönös áruszállítások ebben az évben tíz százalékkal emelkednek, és értékben meghaladják a 800 millió rubelt. A csehszlovák kivitel legdinamikusabban fejlődő elemei a gépipari termékek. A tavalyihoz képest az idén tovább növekedik a szerszámgépek, az építő- és építőanyagipari gépek, a különböző szállítóberendezések, a mezőgazdasági gépek, a teher- és személygépkocsik,

Magyarország szőlőtermesztése igen jelentős

motorkerékpárok Magyarországra szállítása. Csehszlovák részvétellel folytatódik a Tiszai Hőerőmű építése és a magyar vasút villamosítása. A két ország közötti kooperáció keretében a csehszlovák ipar hidromechanikus automata sebességváltó fokozott szállításával segíti a magyar tömegközlekedés fejlesztését. Az 1976—1980. évekre megkötött hosszúlejáratú kereskedelmi egyezménynek megfelelően országunk folytatja a szén, a koksz, a fa és fatermékek és egyéb alapanyagok szállítását Magyarországra. Bővül a magyar piacon kelendő fogyasztási cikkeink exportja is. 1977-ben például 10 ezer Skoda személygépkocsit és 700 ezer hektoliter sört szállítunk a Magyar Népköztársaságba.

Említettük már, hogy világhírű ipari ágazatnak számít a magyar autóbuszgyártás. Az IKARUS Karosszéria és Járműgyár termékeit világszerte ismerik. A gyár összeszerelő szalagairól tíz percenként gördül le egy-egy új autóbusz. Az üzem vezetői jelenleg az IKARUS 200-as autóbuszcsalád kifejlesztésére összpontosítják erőiket. Ennek az autóbuszcsaládnak 13 alaptípusa ismert. Ebben az évben kezdik meg az IK— 282-es típusú csuklós városi autóbusz sorozatgyártását. Külön figyelmet ér-8