A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-08 / 40. szám
William Foster Salvador Allende a Nemzeti Stadionban az 1973 márciusi választás idején lentkezését a burzsoázia mindjárt tudatosította, s már a párt megalakulása esztendejében illegalitásba szorította a kommunistákat, akik a nehéz körülmények között is folytatták harcukat, lapot jelentettek meg, marxista könyveket, brosúrákat és röplapokat adtak ki. Chilében ideológiailag is, szervezetileg is megerősödött a munkásosztály. 1919- ben az egész országban tiltakozó mozgalom indult a kormánykörök politikája ellen, amely nélkülözésbe és nyomorba taszította a népet. A sztrájkmozgalom a salétrom-, a réz- és a szénbányákra terjedt ki elsősorban. A munkások harcának szervezőjére, a Szocialista Munkáspártra nagy hatással volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely megerősítette Chilében a forradalmi ÜDVÖZLÜNK, LIPECK! irányzatot, és a párt elsőrendű feladatává tette a tömegek mozgósítását. Az osztályharc izzó légkörében 1922. január másodikán a Szocialista Munkáspárt Kommunista Párttá alakult át. Az oroszországi események nem maradtak visszhangtalanul Peruban sem. Elszánt küzdelem indult az éhínség ellen. Limában, a Callaóban és további városokban sztrájkba léptek a munkások. Követelték a nyolcórás munkanapot, a munkabér felemelését és a munkavédelmi törvények életbe léptetését. Az 1919-es május elsejei tüntetésen összetűzésekre került sor a rendőrséggel és a csendőrséggel. Május 27-én általános sztrájk tört ki Peruban. A tüntetők elkeseredetten tiltakoztak az éhínség és a drágaság ellen. Pardo elnök ostromállapotot rendelt el. Lima és néhány más város utcáit tüntetők vére festette pirosra. A burzsóá-földesúri körök államcsínyt hajtottak végre. így akarták letörni a forradalmi mozgalmat. Kuba az oroszországi események idején csupán formailag volt független köztársaság. Az amerikai monopoltőkések kaparintották kezükbe a legfontosabb gazdasági ágazatok (cukoripar) kulcspozícióit. Ez a helyzet a dolgozókat sújtotta legérzékenyebben. Az imperialistáktól való függés a nemzeti burzsoázia érdekeinek sem felelt meg. A nemzeti burzsoázia céljait követő Liberális Párt felvette a harcot az amerikai monopóliumok érdekeit szolgáló Konzervatív Párttal. Az 1921-ben kitört gazdasági válság kiélezte a politikai harcot. A liberálisok nem törődve az Egyesült Államok csapatainak jelenlétével ismét felkelésre készülődtek. Az Egyesült Államok durva beavatkozása felháborodást váltott ki a népből, az ipari és mezőgazdasági munkások sztrájkoltak, a diákok tüntettek, s nagy méretet öltött a parasztok megmozdulása is. A sztrájkmozgalmak a világválság éveiben még csak fokozódtak. A népmozgalom élén ekkor már a kom. munista párt és az Országos Munkásszövetség állt. A munkások cukrogyárakat, kikötőket, vasútállomásokat foglaltak el. Földosztó bizottságok alakultak, amelyek felosztották a földet a nincstelenek között. Kispolgári elemek, a diákság és a hadsereg Batista őrmester vezetésével megdöntötte a kormányt, amely demokratikus programot hirdetett. Az amerikai imperialisták később a maguk oldalára állították Batistát, és megdöntötték a demokratikus programot hirdető kormányt. Mexikóban a kommunista mozgalom közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után tette első lépéseit. A szocialisták legforradalmibb csoportja fokozatosan magáévá tette a marxizmus-leninizmus eszméit. 1919 szeptemberében összeült a marxista tanulókörök, a kommunista és szocialista csoportok képviselőinek a kongresszusa, és megalakult a Mexikói Kommunista Párt, amely aztán a marxista-leninista eszmék terjesztésében nagy szerepet játszott. Megalakulása első napjaitól internacionalista álláspontot foglalt el a nemzetközi forradalmi mozgalom kérdéseiben. 1920. november 7-én a mexikói Hidalgo színházban több mint négyezer munkás jelenlétében emlékezett meg az októberi forradalom évfordulójáról. 1920 őszén és 1921 nyarán néhány városban és államban (Coahuila, Michoaca) fellendült a forradalmi harc, munkás- és paraszttanácsok alakultak. Ezek a tanácsok még nem lehettek a proletárdiktatúra szervei, keletkezésük ténye azonban azt mutatta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi népszerűek a tömegek körében, s arra ösztönöznek, hogy a dolgozók olyan hatalmat teremtsenek maguknak, amely a földet a parasztok, a gyárat a munkások kezébe adja, és megszünteti a kizsákmányolást. Az államcsíny révén még 1920. december 1-én hatalomra került Obregón kormánya szembefordult a forradalmi mozgalommal, és hajszát indított a Kommunista Párt ellen. Lipeck Moszkvától 500 kilométernyire délkeletre fekszik. 327 ezres lakosságának zöme orosz Lipeckben a július és az augusztus a legkellemesebb. Az ég áttetszőén kék, a nap kellemesen melegít. A látóhatár kékes ködbe vész, a Iák szinte roskadoznak az érett gyümölcsök alatt. A levegő erői" hársfaillattól terhes. Hiven a város nevéhez — parkjaiban, utcáin és terein —, mindenütt hársfák pompáznak. Lipeck a Voronyezs völgyében terül el, ott, ahol a folyó szeszélyesen kanyarogva, hol öblökké szélesül, hol gázlókká zsugorodik, miközben játékos kedvvel tavakat és szigeteket alkot. Bárhonnan közelítünk is a városhoz, mindenütt gyárkéményerdök és toronydaruk égbetörő rajzolata ötlik szemünkbe. A XVIII. század elején — I. Péter kezdeményezésére — ide telepítették a vasüzemeket. Ezek látták el az orosz hadsereget és a flottát fegyverekkel, s nyersvasolvasztásban a második helyen álltak Oroszországban. Később csökkent a város jelentősége, és csak a szovjethatalom éveiben vált ismét ipari centrummá. Napjainkban pedig az egész Szovjetunióban — sőt, külföldön is — jól ismertek a lipecki termékek: fémáruk, traktorok, szerszámgépek, a különböző rendeltetésű csövek, műtrágyafajták. A városban sok üzem található, de ha bármelyik lipeckitől megkérdi az arra járó idegen, hogy mi a város legnagyobb büszkesége, mind Így felel: a mi Kohónk. A novolipecki Kohóműről van szó. Az üzemet 1934-ben alapították, s azóta egyfolytában terjeszkedik. Méretei még a külföldi kohászokat is elképesztik. Az itt összpontositott legfejlettebb technika segítségével az acélgyártás legmerészebb elképzelései is megvalósíthatók. Jogosan nevezik tehát a vaskohászat kísérleti bázisának. Hires, hatalmas, eddig nem látott kapacitású nagykohóiról; hengersora csaknem két méter széles lemezek kibocsátására képes másodpercenkénti 20 méteres, vagyis óránkénti 72 kilométeres sebességgel — még a vonatok némelyike sem dicsekedhet ilyen tempóval! A Volga menti Togliattiban, részben lipecki vaslemezekből készítik a népszerű Zsiguli karosszériákat. A gyár legújabb szenzációja — a 2. számú oxigénkonverteres üzemrész. Tulajdonképpen ez már nem is üzemrész, hanem egy egész gyár, gyár a gyárban — ahogy mondani szokás. Az új létesítmény területe 40 négyzetkilométer, és 70 órás műhelyből, s különböző szolgáltató egységekből áll. A lipecki olvasztárok képesek voltak egyetlen, folyamatos ciklusba sűríteni a gyártást, kiszűrve a közbeeső, hosszan tartó és munkaigényes folyamatokat. Ez már az automatika és az elektronika világa. Gépek végzik a nehéz és fárasztó munkát, nagy pontosságú precíziós műszerek és számítógépek ellenőrzik az egész termelési folyamatot. A 2. számú oxigénkonverteres üzemrész évi 4 millió tonna acélt bocsát ki. De ez csak a kezdet. Később megduplázza termelését. Most azonban az óriás még „csecsemőkorát” éli; erőt gyűjt, izmosodik, s az előzetes számítások szerint az üzemrész 1985-re éri el virágkorát. Egykor az orosz cár — /. Péter — Belgiumból, Hollandiából, Németországból hozta Lipeckbe az öntőmestereket, ma lipecki kohászokhoz igyekeznek tapasztalatcserére a belga, a holland, a német szakemberek. Lipeck azonban nemcsak acélváros, hanem az ország egyik legpatinásabb üdülővárosa. Több tucat forrás van a közelében, gazdag vastartalmú és jó gyógyhatású vízzel. Ezek a források már rég ismertek országszerte. Évente több mint tízezren utaznak ide gyógyulást keresve az ideg- és mozgásszervi, valamint a különböző női betegségekben szenvedők. Az üdülőt most felújítják és kibővítik. Érdemes, mert a szakértői vélemény szerint: több száz évre elegendő még a lipecki gyógyviztartalék. 9
