A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-08 / 40. szám
Az imperialista világháború meggazdagította az amerikai burzsoázia egy nagy csoportját. Ugyanakkor súlyos terheket rótt a néptömegekre. Az elszegényedett, nyomorgó százezrek óriási lelkesedéssel fogadták az októberi forradalom hírét. A gyűléseken ! ‘fejezték rokonszenvüket Szovjet-Oroszország iránt. Több helyen tanácsokat alakítottak, ezek azonban csak külsőleg hasonlítottak az oroszországi szovjetekhez, a proletárdiktatúra szerveihez. A reformista vezérek szovjetellenes politikát folytattak, az amerikai munkások viszont az „El a kezekkel Oroszországtól!" jelszót "támogatták. Lelkesen síkraszálltak a fiatal szovjetköztársaság mellett. A munkásosztály helyzete közben egyre rosszabbodott, a hadsereg leszerelése után megnövekedett a munkanélküliség, a vállalkozók tervszerű támadásokat indítottak a munkások jogai ellen. A világ első szocialista köztársaságának eredményeiről érkezett hírek harcosabbá tették az amerikai proletariátust. 1919- ben több mint négymillió munkás részvételével 3630 sztrájk zajlott le az országban. Ezek közül az acélipari munkások sztrájkja volt a legnagyobb. A munkások harcát Wiliam Foster vezette. A szocialista párt balszárnyának országos konferenciáján a küldöttek szolidaritást vállaltak a Kommunista Internacionálé elveivel, de csak később, 1919. augusztus 31-én alakították meg MUNKÁSMOZGALOM AZ AMERIKAI FÖLDRÉSZEN mi és nemzeti felszabadító mozguimak a latinamerikai országokban is. Megnövekedett a munkásosztály aktivitása. A külföldi tőkések (elsősorban az Egyesült Államok) kizsákmányolták a latinamerikai parasztok millióit. Súlyos gazdasági válság nehezedett ezekre az országokra. Argentínában a nagy húsipari vállalatok csukták be kapuikat, Mexikóban az olajkutak, Chilében a salétrom- és rézbányák, Kubában a cukorgyárak szüntették meg vagy csökkentették a termelést. Mindezek következtében elmélyültek a társadalmi ellentétek, kiéleződött az osztályharc. Az ipari proletariátus szervezetileg és politikailag megerősödött. A latinamerikai országok dolgozói lelkesen üdvözölték az oroszországi proletárforradalom győzelmét. Elítélték az antanthatalmak intervencióját, támogatták a lenini békepolitikát, a szovjet kormánynak a dolgozók javát szolgáló építő munkáját. A munkáspártokban és munkásszervezetekben megerősödtek a baloldali szocialisták pozíciói. A proletariátus és a forradalmi értelmiség fegöntudatosabb része magáévá tette a marxizmus-leninizmus eszméit. A kizsákmányolás és a külföldi imperialista uralom ellen kibontakozó forradalmi harc különösen Argentínában, Brazíliában, Chilében, Peruban, Mexikóban és Kubában volt jelentős. Argentína Kommunista Pártja 1920 decemberében alakult meg. Ezt megelőzően mór jelentős sztrájkharcok folytak az országban. 1919 elején például az egyik Buenos Aires-i angol kohászati üzem dolgozói léptek sztrájkba. A nyolcórás munkanap bevezetését és a munkafeltételek megjavítását követelték. A munkáltatók szer. Sztrájkoló acélöntők Pennsylvania államban Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának első kongresszusa Perui bányászok hatalmas sztrájkja Amerika Kommunista Munkáspártját. Ez év szeptemberében főként nem amerikai származású munkások is megalakították Amerika Kommunista Pártját. Mindkét kommunista párt elfogadta a Kommunista Internacionálé elveit és platformját. A két párt 1920 májusában az Egyesült Kommunista Párt nevet vette fel. A burzsoázia ingerülten reagált a kommunista párt megalakulására, erélyesen és kegyetlenül lépett fel a munkások követeléseivel szemben. A párt illegalitásban dolgozott, és csupán 1922 —1923 fordulóján fejtett ki legális tevékenységet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására megerősödtek a forradalvezete által felbérelt fegyveres bandák tüzet nyitottak arra a gyűlésre, amelyen a munkások a sztrájktörők alkalmazása ellen tiltakoztak. Több munkást megöltek vagy megsebesítettek. A főváros munkásai általános sztrájkba léptek. A meggyilkolt munkások temetésén több mint 200 ezren vettek részt. A gyászmenetre is tüzet nyitottak, amire a munkások úgy válaszoltak, hogy fegyvert szereztek, és felvették a harcot a katonasággal és a rendőrséggel. A tengerészek, a vas- és fémmunkások, a nyomdászok, a tixtilipari és élelmiszeripari munkások 1920 májusi sztrájkja szintén jelentős volt. Sztrájkharcok dúltak Pata. góniában is. Itt a mezőgazdasági munkások léptek föl a tűrhetetlen viszonyok ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Brazíliának, ennek a hatalmas latin-amerikai országnak öntudatos munkásait és leghaladóbb értelmiségiéit is aktivizálta. 1919. május 1-én országszerte tömegtüntetésekre került sor. A felvonulók a nyolcórás munkanap bevezetését, a bérek emelését követelték. A nagyobb ipari városokban szakszervezetek alakultak. Egész Brazíliában erősödött a Szovjet-Oroszország iránti szolidaritási mozgalom. Az 1920-ban kezdődő gazdasági válság még jobban kiélezte a helyzetet. Jelentősen csökkent a kávéültetvények, a bányászat és a feldolgozó ipar termelése. A nagyarányú munkanélküliség és a drágaság újabb sztrájkhullámot indított el. Az uralkodó osztályok azonban most már nem védekeztek, a gazdasági válságot kihasználva támadásba lendültek. Számos szakszervezetet feloszlattak, a sztrájkokat betiltották stb. Egyre nyilvánvalóbbá vált egy marxista-leninista proletárpárt megalakításának a szükségessége. Brazíliában ekkor már jó néhány kommunista csoport működött. E csoportok képviselői 1922 márciusában megalakították Brazília Kommunista Pártját. Luis Carlos Prestes, a brazil kommunisták vezetője erről a következőket írta: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására, a forradalmi harc füzében született Brazília Kommunista Pártja, amely a nép szabadságának, a haza függetlenségének, a kommunizmus ügyének legrettenthetetlenebb, legálhatatosabb forradalmi harcosait vonzotta soraiba." A rettenthetetlen ellenfél je-CONTRA EL FASCISM 7 EL I Kolumbia fővárosában, Bogotában a dolgozók ezrei tüntetnek a chilei katonai junta terrorja ellen KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. Ki az Amerikai Kommunista Párt főtitkára ? Mikor alakult meg Argentina Kommunista Pártjai Milyen magas állami tisztséget töltött be Chilében Salvadoré Allende? 8