A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-01 / 39. szám
N ézem a félelmetesen magas hegyeket, az ébredező svájci kisvárost; Kissnacht am Rigi, a neve s a sísport kedvelőinek látogatott téli üdülőhelye. Hajnal óta nem alszom, mert az ablakom alatt húzódik az út Európa egyik legmagasabb hágója felé, és óriási a gépkocsiforgalom. Azonkívül a tejbolt előtt üvegekkel csörömpölnek, a zöldséges pedig most rakja ki a parikát, paradicsomot, szőlőt. Megkéri az árát. Gyors átszámítást végzek; kiderül, hogy nálunk otthon a fele annyiba sem kerül. Mellettem a francia turisták is csak fejcsóválva nézegetik az árakat, aztán inkább fényképezik az alpesi faberakásos házakat. Gyümölcsöt majd délután eszünk Olaszországban. Svájc amilyen gazdag, olyan drága ország. A népgazdaság egyik legjelentősebb ága az idegenforgalom, évről évre több a külföldi vendég, s az idegenforgalom növekedésével egyenes arányban emelkednek az árak . . . A téren olasz nyelvű felirat az iránymutató táblán ST. „GOTTARDO". Tovább haladva a kékvizű tó teljesen a hegyoldalnak szorítja az utat. Az üdezöld rétről a legelésző tehenek 0 2 ok kolompja hallik, a fenyvesek illata árad a kocsiba. Teli Vilmos földjén járok. Talán itt az útkanyarban ütött rajta társaival Gessleren, a népet sanyargató gyűlölt helytartón. Persze akkor még nem ilyen út vezetett erre és vonat sem sípolt valahol a fák között. De nincs idő az elmélázásra. Az egyik gépkocsi vezetője mindenáron előzni akar a kanyarban, bekapcsolja a villogófényt, esztelenül dudál, aztán egyszerre csak átvág a bal forgalmi sávba. Ügy látszik azonban, rosszul számította ki az előzéshez szükséges távolságot, mert egyszerre csak élesen megcsikordulnak a fékjei, s a kocsi hirtelen megáll. A szembe jövő autó hajszál híján lesöpörte a tóba, persze velem együtt. Amíg amazok alaposan lehordják egymást, én a közeli kisvárosban, Göschenenben jutok újból lélegzethez. Itt megritkul a kocsiáradat a hágó felé. A zöme nem kockáztatja a hóvihar, a lavinaomlás, a felhőszakadás vagy az út eljegesedésének veszélyét, ezek miatt akármikor lezárhatják a hágót, amely csak a nyári hónapokban járható. A fő közlekedési út az alagúton át reamr^sv—raa
