A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-01 / 39. szám

gész volt, ő kezdte a várhelyi ásatásokat, ahonnan Sopron első lakóinak, az időszámítás előtti hatodik században ránk maradt földvárát, temetkezési helyét tárta fel.

Bors László 1919-es forradalmi újságíró; Csík Ferenc olimpiai bajnok az 1945. március 28-i bombatámadás alkalmával az uszoda környékén halt meg, éppen ott, ahol az első sportsikereit aratta; Entzbruder Dezső 19-es katonai szervező; Faludi Ferenc író, Ferenci János 19-es mártír volt. Gyóni Géza költő és újságíró Sopronban élt. Akár Kellner Sándor nyomdász, Nyugat-Magyarország 19-es kormánybiztosa, akit a Kőhida felé vezető úton végeztek ki. Kis János költő alapította Sopronban a Magyar Irodalmi Társaságot. Kitaibel Pál itt járt iskolába, Lehár Ferenc gyerekkorát töltötte a Lövérek alji városban. Lackner Kristóf Sppron nagy tudású, alkotó polgármestere volt; Manninger Vilmos orvos a tüdőbeteg gyermekek számára hozott létre erdei iskolát. Sopron szülötte Pap Károly, a koncentrációs táborban mártírhalált halt költő. Vándor Sándort a közeli Sopronbánfalván kínozták halálra a nyilasok.

i

Az élőknek éppoly becsületük van, mint az ismert nagy elődöknek, 1970- ben alapították, azóta négy alkalommal adományozták a Pro Űrbe Sopron címet. Közöttük a szeretett városért sokat fáradozó munkások nevét is olvashatjuk: Pék Emil, Pálfi István, Király Ferenc, Király Béla, Patzner Nándor, Bogná' Dezső. Április 4-én nyújtották át a Sopron díszpolgára kitüntető diplomákat. A város nagy nevei mellé — Széchenyi István, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc — most két munkás, Zárai Károly, Király Béla, és két ismert kutató, dr. Tárczy Hornoch Antal állami és Kossuth-díjas bányamérnök, főiskolai tanár, a Magyar és a Francia Tudományos Akadémia levelező tagja, a bécsi és grazi műszaki egyetem, a freibergi bányászati főiskola díszdoktora, valamint a nemrég elhunyt dr. Csatkai Endre muzeológustörténész került.

A ma 50 000 lakosú Sopron a műemlék városaként él a köztudatban, hiszen 5300 lakóépületéből 360 műemlék vagy műemlékjeílegű. (A Műemlékvédelmi Európa-díj kuratóriuma elsőként jutalmazta aranyéremmel Sopron Város Tanácsát az európai építészeti örökség megőrzésében végzett példamutató munkájáért.) Am ugyanígy elmondható, hogy Sopron a múzeumok (nyolc ilyen intézménye van) és a magángyűjtemények városa (ötből három közismert, rendszeresen látogatott). Megint más oldalról: iskolaváros, hiszen két felsőfokú intézménye, egészségügyi szakiskolája, 11 általános és 8 középiskolája van. Ha úgy tetszik; üdülőváros: kéthetes váltásokban egyszerre 1200-an élvezhetik Sopron vendégszeretetét. (Szanatóriumai szintén közismert gyógyhelyek.) Idegenforgalma egyre nagyobb. A második világháború előtti, 1937-es abszolút rekordot — 108 ezer ember

— már ötszörösen túlszárnyalták.

Anyagi alapjait tekintve elsősorban

és meghatározóan iparváros.

Dr. Erdélyi Sándor tanácselnök mondja:

— Sopron feladatait a munkás hétköznapok fogalmazzák meg. Gondosan kell gazdálkodnunk. Ebben az esztendőben a tanács 257 milliót költhet fejlesztésre, ami nem kevés. Természetesen ennél jóval több pénznek is volna helye. Igen sok a tennivaló: lakásokat építünk, évente 60—70 milliót fordítunk a műemlékek helyreállítására, fejlesztjük a közműveket, a kereskedelmi hálózatot, felüljáró építését tervezzük a várost átszelő vasút felett.

A régmúltban keveset törődtek azzal, hogy hova építsék a gyárakat, ezért bármennyire meglepő, Sopron levegője — a hatalmas erdőkoszorú ellenére

— erőse í szennyezett.

A környezetvédelemről szóló párthatározat szellemében meghatározták, hogy a Lövérekben meddig húzódik a családi házak építésének határa, mettől meddig terjed a hétvégi terület. Ezután nem utalnak ki újabb parcellákat a soproniak kedvelt vízi telepén, a Fertő-tó rákosi partjain. Pihenőhelyek, csónakházak építésére elsősorban a vállalatoknak adnak helyet azzal a feltétellel, hogy a természetnek háboríthalatlannak kell maradnia.

Soprontól búcsúzva mindenki tesz egy sétát az erdőkben. A várost övező 3245 hektárnyi parkerdő újabb szépségeket kínál. Páratlan a panoráma a Dalos-hegy oldaláról — télen szánkózó- és sípálya van itt —, a Károly-magaslatról, a Bécsi-dombról, a Várhelyi kilátóból vagy a Tómalom feletti Kecske-hegyről. A parkerdőben mindenütt a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság dolgozóinak gondoskodásával találkozunk: kilátók, pihenőpadok, erdei tornapálya, esőbeálló, szalonnasütők, kulcsosházak várják az erdő csendjét, szépségét kedvelőket, akiket a Barangolások a soproni erdőkben című, fekete-fehér és színes képekkel illusztrált útikalauz segít a tájékozódásban.

SZABÓ ZSIGMOND