A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-01 / 39. szám

gész volt, ő kezdte a várhelyi ásatáso­kat, ahonnan Sopron első lakóinak, az időszámítás előtti hatodik században ránk maradt földvárát, temetkezési he­lyét tárta fel. Bors László 1919-es forradalmi új­ságíró; Csík Ferenc olimpiai bajnok az 1945. március 28-i bombatámadás al­kalmával az uszoda környékén halt meg, éppen ott, ahol az első sportsikereit aratta; Entzbruder Dezső 19-es katonai szervező; Faludi Ferenc író, Ferenci Já­nos 19-es mártír volt. Gyóni Géza költő és újságíró Sopronban élt. Akár Kell­ner Sándor nyomdász, Nyugat-Magyar­­ország 19-es kormánybiztosa, akit a Kőhida felé vezető úton végeztek ki. Kis János költő alapította Sopronban a Magyar Irodalmi Társaságot. Kitai­­bel Pál itt járt iskolába, Lehár Ferenc gyerekkorát töltötte a Lövérek alji vá­rosban. Lackner Kristóf Sppron nagy tu­dású, alkotó polgármestere volt; Man­­ninger Vilmos orvos a tüdőbeteg gyer­mekek számára hozott létre erdei isko­lát. Sopron szülötte Pap Károly, a kon­centrációs táborban mártírhalált halt költő. Vándor Sándort a közeli Sopron­­bánfalván kínozták halálra a nyilasok. i Az élőknek éppoly becsületük van, mint az ismert nagy elődöknek, 1970- ben alapították, azóta négy alkalom­mal adományozták a Pro Űrbe Sopron címet. Közöttük a szeretett városért so­kat fáradozó munkások nevét is olvas­hatjuk: Pék Emil, Pálfi István, Király Fe­renc, Király Béla, Patzner Nándor, Bog­­ná' Dezső. Április 4-én nyújtották át a Sopron díszpolgára kitüntető diplo­mákat. A város nagy nevei mellé — Széchenyi István, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc — most két munkás, Zárai Ká­roly, Király Béla, és két ismert kutató, dr. Tárczy Hornoch Antal állami és Kos­­suth-díjas bányamérnök, főiskolai tanár, a Magyar és a Francia Tudományos Akadémia levelező tagja, a bécsi és grazi műszaki egyetem, a freibergi bá­nyászati főiskola díszdoktora, valamint a nemrég elhunyt dr. Csatkai Endre muzeológustörténész került. A ma 50 000 lakosú Sopron a mű­emlék városaként él a köztudatban, hi­szen 5300 lakóépületéből 360 műemlék vagy műemlékjeílegű. (A Műemlékvé­delmi Európa-díj kuratóriuma elsőként jutalmazta aranyéremmel Sopron Város Tanácsát az európai építészeti örökség megőrzésében végzett példamutató munkájáért.) Am ugyanígy elmondható, hogy Sopron a múzeumok (nyolc ilyen intézménye van) és a magángyűjtemé­nyek városa (ötből három közismert, rendszeresen látogatott). Megint más oldalról: iskolaváros, hiszen két felső­fokú intézménye, egészségügyi szakisko­lája, 11 általános és 8 középiskolája van. Ha úgy tetszik; üdülőváros: két­hetes váltásokban egyszerre 1200-an élvezhetik Sopron vendégszeretetét. (Szanatóriumai szintén közismert gyógy­helyek.) Idegenforgalma egyre nagyobb. A második világháború előtti, 1937-es abszolút rekordot — 108 ezer ember — már ötszörösen túlszárnyalták. Anyagi alapjait tekintve elsősorban és meghatározóan iparváros. Dr. Erdélyi Sándor tanácselnök mond­ja: — Sopron feladatait a munkás hét­köznapok fogalmazzák meg. Gondosan kell gazdálkodnunk. Ebben az eszten­dőben a tanács 257 milliót költhet fej­lesztésre, ami nem kevés. Természete­sen ennél jóval több pénznek is volna helye. Igen sok a tennivaló: lakásokat építünk, évente 60—70 milliót fordí­tunk a műemlékek helyreállítására, fej­lesztjük a közműveket, a kereskedelmi hálózatot, felüljáró építését tervezzük a várost átszelő vasút felett. A régmúltban keveset törődtek azzal, hogy hova építsék a gyárakat, ezért bármennyire meglepő, Sopron levegő­je — a hatalmas erdőkoszorú ellenére — erőse í szennyezett. A környezetvédelemről szóló pártha­tározat szellemében meghatározták, hogy a Lövérekben meddig húzódik a családi házak építésének határa, met­­től meddig terjed a hétvégi terület. Ez­után nem utalnak ki újabb parcellá­kat a soproniak kedvelt vízi telepén, a Fertő-tó rákosi partjain. Pihenőhelyek, csónakházak építésére elsősorban a vál­lalatoknak adnak helyet azzal a felté­tellel, hogy a természetnek háborítha­­latlannak kell maradnia. Soprontól búcsúzva mindenki tesz egy sétát az erdőkben. A várost öve­ző 3245 hektárnyi parkerdő újabb szép­ségeket kínál. Páratlan a panoráma a Dalos-hegy oldaláról — télen szánkó­zó- és sípálya van itt —, a Károly-ma­­gaslatról, a Bécsi-dombról, a Várhelyi kilátóból vagy a Tómalom feletti Kecs­ke-hegyről. A parkerdőben mindenütt a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság dol­gozóinak gondoskodásával találkozunk: kilátók, pihenőpadok, erdei tornapálya, esőbeálló, szalonnasütők, kulcsosházak várják az erdő csendjét, szépségét ked­velőket, akiket a Barangolások a sop­roni erdőkben című, fekete-fehér és színes képekkel illusztrált útikalauz se­gít a tájékozódásban. SZABÓ ZSIGMOND

Next

/
Oldalképek
Tartalom