A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-01 / 39. szám
A párt- és kormányküldöttség élén hazánkban járt kiváló laoszi vezetőt virágcsokorral köszöntik az úttörők Rizsarató laók a Muong-Sam-i járásban ÁZSIAI ORSZÁGOK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁN Vietnam, Kambodzsa, Thaiföld, Burma és Kína között terül el Hátsó-lndiában. Területre nagy, lélekszámát tekintve kis ország. A sziamo-kínai népcsoporthoz tartozó laók száma körülbelül kétmillió. Az ország legnagyobb folyója a Mekong. Középső szakaszánál már a XII. században feudális fejedelemségek alakultak ki. A XVII. század végéig megerősödött a feudális anarchia. Lan Xangban nagy parasztfelkelés tört ki. Franciaország az 1860-as évektől kezdte Indokínót gyarmatosítani. Vientiane területének nagy részét is bekebelezte. 1893-ban protektorátust létesített Luang Prabáng felett. Ezek a területek Francia Laosz néven lettek részei a gyarmatbirodalomnak. 1945 márciusában a japánok vonták fennhatóságuk alá Laoszt. A megszállók ellen felkelt a nép, megalakult az ideiglenes ellenállási kormány, amely kihirdette Patet Lao függetlenségét. Az önállóság azonban csupán „tiszavirág” életű volt. 1946 elején Franciaország újból megszállta az országot. A hős laoszi népet, a laókat azonban nem lehetett térdre kényszeríteni. A nemzeti felszabadító mozgalom partizánháborúvá változott. Megalakult Patet Lao felszabadító hadserege, s 1950-ben megkezdte működését Patet Lao ellenállásának új kormánya. Franciaország nem tudta letörni a laoszi nép ellenállását, kénytelen volt engedményeket tenni. 1947 májusában az országot francia védnökség alatt alkotmányos monarchiává nyilvánították. Később Franciaország elismerte Laosz függetlenségét. Csapatait kivonta a távoli, hátsó-indiai országból. 1955-ben Laosz az ENSZ tagja lett. Kilépett a Francia Unióból. Fegyverszünet jött létre a laoszi kormány és Patet Lao között. A tárgyalások is megkezdődtek a királyi kormány és Patet Lao vezetői között. Ennek eredményeként 1957 novemberében megalakult nemzeti egység kormánya, amelynek a Patet Lao képviselői is tagjai voltak. A külföldi imperialista körök nem nyugodtak bele a fejleményekbe, befolyásukra 1958 augusztusában új kormány alakult, amelyben a Laoszi Ffazafias Front képviselői már nem kaptak helyet. Az USA szorgalmazására üldözni kezdték a Patet Lao mozgalom résztvevőit. A nemzet- és népellenes politika 1960 augusztusában felkeléshez vezetett. Kong Le kapitány irányításával a felkelők győzelmet arattak. A külföldi imperialista körök a belső reakcióval szövetkezve, Nosavan tábornokban bízva támadást indítottak a függetlenségre és semlegességre törekvő Souvanna Phouma herceg kormánya ellen. A Kong Le vezette egységek és a Patet Lao erők ellentámadásba mentek át, s 1961 elején már az ország jelentős részét ellenőrzésük alatt tartották. A külföldi imperialista köröktől való függőség, valamint a belső reakciós erők felszámolása után a társadalmi átalakulás hívei fokozatosan vették kezükbe az ország irányítását. A sokat szenvedett laoszi nép legjobb fiai győzelemre vitték a forradalom ügyét. 1975. december 2-án újságok, rádió- és televízióállomások világgá röpíthették a hírt, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának hírét. Megalakult a népi kormány, amelynek rendkívül bonyolult és nehéz feladatokat kellett megoldania. Mindenekelőtt fel kellett számolnia a gyarmati örökséget: a szegénységet és az írástudatlanságot. Ázsia egyik gazdaságilag legelmaradottabb országát kellett fejleszteni, iparosítani, termelését korszerűsíteni. A földművelés a fő gazdasági ág. A laók 90—95 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Körülbelül 1 millió hektár a megművelhető terület, amelynek 90 százalékán rizst, a többin kukoricát, kávét, dohányt, földimogyorót, mákot, gyapotot és jutát termesztenek. Az állattenyésztésben a bivalynak, a szarvasmarhának, a sertésnek és a szelídített elefántnak van szerepe. Laoszban rengeteg az erdő. Éppen ezért az erdők országának is nevezik. Főleg a monszunerdők teakfája az értékes. A faexport jelentős részét képezi a nemzeti jövedelemnek. Az újgyarmatosítók, az Amerikai Egyesült Államok nem törekedtek a gazdasági élet fejlesztésére. Például a rizst termő Mekong-völgyben nyoma sincs a műszaki haladásnak. A rizs hektárhozama még mindig rendkívül alacsony. A népi kormány gondja lett a rizstermelés korszerűsítése, az évenkénti két termés elérése. Az energiatermelés lehetőségei is kiaknázásra várnak, hiszen a Mekongon csupán kis hajók úsznak, s egyetlen híd sem ível át a folyón. Az ENSZ adata szerint az amerikaiak távozása után Laosz a világ 25 legszegényebb államának egyike volt. Ásványkincsei értékes ipari nyersanyagok. Ipara azonban még fejletlen. Jelentősnek mondható ónérc- és aranybányászata, de megtalálható az ország területén a réz-, vas-, cink-, ólomérc, a bauxit és a szén is. A drágakövek sem számítanak ritkaságnak. Ipara főleg kézműipar. A selyemszövés, az agyagedénykészítés és a bőripar indult fejlődésnek. Iparművészeti tárgyakat is készítenek. Rizshántolói és fűrésztelepei is vannak. Laosz iparának körülbelül hetven százaléka a fővárosban, Vientianéban összpontosul, de ez az ipar még csupán közszükségleti cikkeket gyárt. Kisebb élelmiszeripari üzemekről van szó, amelyek tésztát gyártanak a kínai levesbe, hal- és szójamártást a rizses ételekhez. Meg malmokról, szeszfőzdékről, alkoholmentes italokat készítő üzemekről, vízi fűrésztelepekről, gépkocsijavítókról, dohány- és gyufagyárakról, szövödékről és bútorgyárakról. A mezőgazdasági gépeket gyártó üzem a legkisebbek közé tartozik, öntödéjében az összlétszámot véve alapul mindössze 95 munkás dolgozik. Körülbelül negyven különféle, a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen munkaeszközt gyártanak. A kaszától az ekéig mindent. Ezt az üzemet a népi kormány 1976 novemberében államosította. Tulajdonosa a szomszédos Thaiföldre költözött, magával vitte a fontos gépeket. A szakembereket is csábította a meszszeség. így a népi demokratikus rendszer által kinevezett új igazgatónak nem kicsi a gondja. A szükséges nyersanyaggal sem rendelkezik. A háborúból viszszamaradt töltényhűvelyek és bombaköpenyek szolgálnak alapanyagul. Említettük már, hogy a lakosság 90 százaléka a földből él. Teljesen érthető tehát, hogy nagy a kereslete az olyan cikkeknek, mint az eke, a kapa és sok más mezőgazdasági munkaeszköz. Éppen ezért a népi kormány elsőrendű feladatának tekinti a főváros mezőgazdasági gépeket, munkaeszközöket gyártó üzemének állandó korszerűsítését és bővítését, sőt azt is, hogy az ország más városaiban hasonló üzemeket létesítsen. A következő három esztendőben öt ilyen üzem épül a Laoszi Népi De-KÉRDÉSEK: 1. Mi a neve a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának és a Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének? 2. Az utóbbi években a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége hazánkban is járt. Melyik évben? 3. Nevezze meg az ország régebbi fővárosát. A felvétel még a győzelem előtt készült. A dolgozók a tartós békéért, a semlegességért és a függetlenségért tüntetnek. 8
