A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-01 / 39. szám
FELEJTHETETLEN VASÁRNAP Az oroszvári (Rusovce) park árnyas fái alatt kellemes így nyáron a vasárnapi séta. Jól esik a nagynagy nyugalom, a csend, amit csak néha tör meg egy-egy madár füttye. Annál furcsább volt, hogy ezen a vasárnap délután nem a megszokott csend fogadta az alkalmi látogatókat, hanem vidám ének- és zeneszó, fiatalok szinte bábeli nyelvzavara, önfeledt kacagása. Mint megtudom, az Academia Slovaca rendezésében megtartott nyári szeminárium résztvevői gyűltek itt össze egy kis kötetlen szórakozásra. — Hirtelenében összeütöttünk egy szórakoztató délutánt hazai és külföldi vendégeinknek, hadd ismerkedjenek egymással tábortűz meg népművészeti együttesek műsora mellett — tájékoztat Daniela Augustínová, a Studia Academica Slovaca titkára. — Hány országból jöttek össze az idén a vendégek? — Az idén húsz európai és tengeren túli országból 109 személy. Tudományos munkatársak, nyelvészek, irodalmárok, fordítók, tolmácsok, újságírók, hogy tökéletesítsék szlovák nyelvtudásukat. Vannak köztük magyarországiak, Gulyás Zsuzsanna, Hrivnák Mihály és Paulay Krisztina Budapestről, de ugyanígy a Szovjetunióból, Francia- és Olaszországból, az NDK- ból és az NSZK-ból, sőt még Kanadából és Japánból is érkeztek vendégek. A nyári szemináriumon komoly munka folyik, az előadások jócskán igénybe veszik a hallgatók idejét, figyelmét, így hát ugyancsak örülnek neki, hogy a városnézésen, múzeumlátogatáson és egyéb „komoly" programokon kívül egy kis igazi szórakozásban, kikapcsolódásban is részük lehet. A tábortűznél a Szlovák Állami Népművészeti Együttes zenekara és néhány énekese szórakoztatja a közönséget. Elvegyülök a fiatalok között. Többnyire szlovákul folyik a beszélgetés. Furcsa hallani az egyik japán fiatalember szájából a szlovák szavakat. Jócskán idegenes kiejtéssel, de meglepően folyékonyan beszél. Be is mutatkozik: — Joshimoto Kawasaki vagyok, a tokiói Chuo Egyetem tanársegéde. Két csinos lány van a társaságában. — Kadlecíková — nevet rám kedvesen az egyik, akiről kiderül, hogy olaszos külseje ellenére idevalósi. Társnője viszont valóban olasz, de a japán fiatal, emberrel angolul beszél, s ha franciául szólnak hozzá, úgy is tud válaszolni. — Nápolybái jöttem, a nevem Tereza Castaldo. Most végeztem el a főiskolát, ősztől már tanítani fogok — mondja. Csaknem valamennyien elég jól beszélnek szlovákul, meg tudják értetni magukat. Meglátszik, hogy négy hetet töltöttek is Bratislavában. Vegyes keveréknyelven beszél egymással egy fiatal pár. Mint kiderül: Anne-Yvonne Poitrineau francia nyelvtanárnő és Andrzej Jagodzinski lengyel diák. — Már másodszor vagyok itt — mondja a fiatal tanárnő. — Nagyon megszerettem a maguk szép városát. Szívesen sétálgatok a Duna-parton, az óvárosban, ennek az atmoszférája tetszik a legjobban, no meg persze a messziről is jól látható ősi vár. Hamvába halt a tábortűz. Átvonulunk a park egy másik részébe, ahol a szabadtéri színpadon már javában áll a tánc. Az Ifjú Szívek magyar dal- és táncegyüttes szórakoztatja a távoli országokból jött vendégeket. Különösen a kanadaiakat, olaszokat, franciákat, németeket, japánokat ragadják magukkal a ropogós csárdások, akik sohasem láttak még ilyet. Kattognak a fényképezőgépek. A kanadai Marie Silajo majd felmegy a színpadra, hogy minél közelebbről örökíthessen meg egy-egy érdekesebb táncjelenetet. — Nagyon szeretem a folklórt — mondja. — Sok színes felvételt csinálok, hogy otthon is megmutathassam őket. Lassan alkonyatba hajlik az idő. Befejeződik a műsor. Kiürül a színpad. Átöltöznek a táncosok, énekesek, pakol a zenekar. „Véget vetnék a zenének, hazamennek a legények . ..“ Megindul a majd kétezres tömeg is, oszladozik lassan. A kapuban összetalálkozom egy csoporttal. Még korábban megismerkedtem a három fiatallal, így a nevüket is tudom: Valerio Smith amerikai, Irina Szmirnova moszkvai, Shirai Hikoe pedig japán. Karonfogva sétálnak. — Felejthetetlen vasárnap délután volt — mondja egyikük. S a többiek rábólintanak. MÉSZÁROS JÓZSEF 11. Tábortűz 2. Sokan nem láttak még szlovák havasi kürtöt, fujarát 3. Anne-Yvonne és Andrzej 4. Az Ifjú Szívek juhásztánca A
