A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-01 / 39. szám

FEJLŐDŐ

SZOLGÁLTATÁSOK

Érsekújvár (Nővé Zámky) — mint fontos vasúti csomópont — rengeteget szenvedett a második világháborúban a bombázások következtében. Óriási károk érték a várost, rengeteg lakóház, számos középület dőlt romba, és csaknem teljesen megsemmisült a városnak az akkori viszonyok között jelentősnek mondható ipara. Újjá kellett szervezni az ipart és a közellátást.

A város igen jelentősen fejlődött a második világháborút követő években, a szocialista építés folyamán. Újvár ma — mint megyényi járás székhelye — fontos iparváros, s a korábban csaknem tisztán mezőgazdasági jellegű járás is iparosodik, úgyhogy itt is egyre érezhető a munkaerőhiány. Munkaerőtartalékok már csak a háztartásbeli nők körében vannak. Ahhoz viszont, hogy munkába lehessen őket állítani, fejleszteni kell a gyermekintézmények: a bölcsődék és óvodák hálózatát. Felismerték ezt a város és a járás vezetői, s a járási szolgáltató vállalat fejlesztése mellett a bölcsődék és az óvodák építését is erősen szorgalmazzák.

A szolgáltató vállalatnak, mint Kertész elvtárs, a beruházási osztály vezetője elmondotta, 153 millió koronás beruházással épül az új központi telepe, s az illetékesek a kivitelező vállalatoknál mindent elkövetnek, hogy átadása a tervelőirányzatnak megfelelően határidőre, 1978 októberéig megtörténjék.

Az üzemi pártszervezet és a vállalat vezetősége mint az egyik legfontosabb ágazatát, a mosoda és vegytisztító fejlesztését tűzte ki elsődleges célként. A mosoda, a vegytisztító és a kelmefestő jelenleg külön-külön helyen üzemel, így több munkaerőre van szükség és költségesebb a munka. Ezt most egy helyen összpontosítják. A korszerűen felszerelt, nagy kapacitású üzemegységben racionálisabban, két műszakban lehet majd megszervezni a munkát, aminek a minősége is jobb lesz. Érsekújváron nyolc, minden nagyobb községben egy-egy gyűjtőhelyet létesítenek, Párkány és Nagysurány városokban pedig az igényeknek megfelelő számban. A szőnyegtisztítás iránt is mutatkoznak igények a lakosság körébln. Ezt is megszervezik, s mire az új üzemegység beindul, már a szőnyegtisztísóra betanított szakmunkások várják a speciális gépeket.

Érsekújváron országos viszonylatban is egyedüli a réteslap-előállítás. Az ország minden részéből nap mint nap érkeznek szakemberek, hogy megismerkedjenek a réteslap előállításának technológiájával. Az érdeklődés nagy, így az eddigi kisebb műhelyt nagyüzemmé fejlesztik. Az üzemen belül már felnevelték a szükséges számban a szakmunkás-kádereket.

Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre növekednek a lakosság igényei a cserepes és főként a vágottvirágok s a szobanövények iránt. A városi kertészet eddig 2 600 000 korona értékben termelt virágot, de ez kevésnek bizonyult, meg kellett emelni a tervet, s ennek teljesítése érdekében fóliasátrakat építenek.

A szolgáltató ház vezetői mindent elkövetnek a növekvő igények kielégítése érdekében. Igen nagy forgalmat bonyolítanak le a korszerűen berendezett, elegáns borbély- és fodrászszalonok, a fényképés-szolgálat és az összes többi szolgáltatási ágazat.

BÚKOR JÓZSEF

Nincs otthon a füleki (Fil'akovo) Kovosmalt n. v. védjegyét viselő háztartási cikk nélkül. Zománcozott edény, húsdaráló, villanytűzhely, központi fűtéses kazán mind megtalálható termékeik között, amelyek nemcsak a hazai piacon, de külföldön is keresettek. Az idestova hetven éves gyár történetében sok jeles esemény akad. A kizsákmányolás ellen vívott harcok, sztrájkok, tüntetések haladó hagyománya a brigádmozgalomban él tovább. Az élen járó szocialista brigádok közül Ladislav Paluch, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke a Bódi Erzsébet, Magdaléna Magová, Bozó István és Balázs László vezette kollektívákat emelte ki.

Balázs László a Nálepka-brigád élén áll. Ök az utóbbi években ugyancsak kitettek magukért. Kötelezettségvállalásaiknak se szeri, se száma. Amit vállalnak, becsülettel teljesítik. A múlt évben például majdnem négyszázezer korona volt teljesített vállalásaik értéke. Karbantartók összesen 97 darab emelővillás targonca javítását végzik. Vállalásaik elsősorban a gyors és pontos munkára irányulnak. Igyekeznek

megoldani a „menet közben” felmerülő problémákat. így például ha nem áll rendelkezésre a megfelelő pótalkatrész, elkészítik maguk a hiányzó darabot; áprilisban — amely hagyományosan a munkabiztonság hónapja — a rendszeres ellenőrzést elmulasztó targoncakezelőket figyelmeztetik, behívják a műhelybe, így veszik elejét a baleseteknek; takarékoskodnak a színesfémekkel és egyéb nyersanyagokkal, ha kell, segítenek a termelésben.

— Nagyra értékeljük munkájukat — mondta Paluch elvtárs. — A termeléssel közvetlenül össze nem függő vállalásaikat is. ök készítették el a járdát a bejárattól a zománcozó műhelyig. Két-hórom hónapon keresztül minden délután azon dolgoztak. Felszerelték az üzem és az óvoda közti parkban a közvilágítást. Ha kellett ástak, betonoztak, lakatosmunkát végeztek, hegesztettek.

— Mi van még, amit a brigád életéről el lehet mondani? — kérdezem műszak után a tagoktól.

— Sokat lehetne mesélni brigádunk vállalásairól, közös munkánkról — mondja Balázs László. — Itt van például ez a műhely, magunk építettük.

— Később — egészítette ki Öurica Iván — étkező sarkot is létesítettünk.

— Gyerekek, rend van odabent? — kérdezi a brigádvezető.

— Igen — hangzik kórusban a válasz.

— Akkor tessék, be lehet kukkantani. Itt szoktuk megbeszélni közös dolgainkat s egyebeket.

— Mik ezek az egyebek?

MÚLTAT

IDÉZŐ

JELEN

— Ilyenek például az előző napi sportesemények, a tévé műsora, ma a tegnap este közösen megnézett filmről beszélgettünk.

— Vagy éppen az kerül szóba, mennyi pénze van a brigádnak a közös kasszában — említi meg Keka

János. — Meg kell beszélni, mire fordíthatnánk. Illés József ilyenkor terjeszti elő legújabb ötleteit, ö a kirándulások szervezője.

— Hol, merre jártak legutóbb?

— A Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek abroncsosi emlékművéhez szerveztünk gyalogtúrát. Ezen a családtagokkal együtt vettünk részt.

Fülek már a múltban is sokat hallatott magáról. A Munkás és a Magyar Nap 1936-os évfolyamának számai sorra hírt adnak a zománcgyár dolgozóinak forradalmi megmozdulásairól. Az augusztusi nagy sztrájk az asztalosműhelyből indult ki. A műhely azóta terjedelmében és jelentőségében egyaránt megnőtt. Kivált a zománcgyár hatásköréből és a topofcanyi Mier vállalat konyhabútor-üzemévé szerveződött, de forradalmi hagyományaihoz hű maradt.

Nagy Ferenc, az üzem szocialista versenyfelelőse büszkén mondja:

— A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségeink értéke több

FISTER MAGDA

mint egymillió korona. Ennek háromnegyed részét már teljesítettük.

— Melyik a legkiválóbb kollektíva?

— Harmincegy kollektíva versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért, ezek közül hat már elnyerte az első, azaz bronz fokozatot. Nehéz megmondani, melyik a legkiválóbb, üzemünkben sok nő dolgozik. A munkaversenyben is elöl járnak. Közülük Torna Mária dolgozói kollektíváját emelném ki. A festőműhelyben dolgoznak, de ha kell, más munkát is elvégeznek.

Torna Mária kellemes külsejű fiatalasszony. Munkahelyén is ad magára. Szeretném tudni, mikre irányulnak a vállalásaik.

— Először is a munkaidő teljesebb kihasználására. Szeretnénk, ha e téren más dolgozói kollektívák is követnék a példánkat. Vállaltuk továbbá, hogy takarékoskodunk a villanyárammal. Már rájár a kezünk — akárcsak otthon —, hogy ha nincs szükség fényre, gépre, kikapcsoljuk az áramot. Részt veszünk a minőség megjavítására irányuló szaratovi mozgalomban: a hozzánk kerülő hibás bútoralkatrészt nem

fényezzük, hogy ezzel álcázzuk a repedést, csorbát. így igyekszünk jobb, felelősségteljesebb munkára ösztönözni a fényezést megelőző és követő műveleteket végzőket. Rendben tartjuk a munkahelyünket — ez csak természetes! Viszont vállaltuk, hogy nyolcvan társadalmi órát dolgozunk a környezet szépítésére, de már a száz órán is régen túl vagyunk.

— A kollektív kötelezettségvállalás legjelentősebb pontja a hatodik — mutat a jegyzékre Nagy Ferenc versenyfelelős.

— Igen, a rendkívüli műszakok. Ha a tervteljesítés megkívánja, örömmel vállaljuk. Ennek a fizetési szalagon is nyoma van — teszi hozzá Torna Mária, majd így folytatja:

— S van itt még valami, ami bár távol áll a tervteljesítéstől, mégis szorosan összefügg azzal, hogy szocialista módon élni és szocialista módon dolgozni. Ez a beteglátogatás. Szerencsére eddig még csak egyszer került rá sor. Akkor sem betegség, hanem szülés miatt. Egyik gyermekágyas kolléganőnket látogattuk meg és természetesen ajándékot is vittünk neki.

Mielőtt haza indultam volna még felmásztam a Vöröskőre. Oda, ahol 1936-ban a sztrájkolok táboroztak. Szerettem volna látni a várost, a bútorgyárat, a zománcgyárnak azt a kéményét, amelyen a Tanácsköztársaság kikiáltásának 15. évfordulóján a vörös zászló lengett. A jelenről írtam, a múltat idéztem. A brigádmozgalom hagyományai mélyen gyökereznek.

(A szerző felvétele)

A Nálepka-brigád négy tagja. Jobbról a második Balázs László brigádvezetö

9