A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-09 / 27. szám
Olvassa, figyelemmel kíséri a Hét nagy képes rejtvényversenyét? Rendszeresen megfejti, beküldi a kérdéseket? Versenyfeltételek a Hét 19-20. számában! AKIK A KÉRDÉSEK 60 SZÁZALÉKÁT HELYESEN MEGVÁLASZOLJAK, AZOK KOZOTT ÉRTÉKES díjakat sorsolunk ki NAGY KÉPES REJTVÉNYVERSENYÜNK DÍJAI: 1. Kéthetes utazás a Szovjetunióba, két személy részére (1978-ban) 2. Színes tévékészülék 3. Automata mosógép TOVÁBBI TÍZ DÍJ ÖSSZESEN 10.000 KORONA ÉRTÉKBEN KÜLDJE BE IDŐBEN A MEGFEJTÉSEKET! SZÁMONKÉNTI BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ HÁROM HÉT! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus összeomlásának, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadalának a korszakát. A kapitalista országok egyenlőtlen fejlődése a kapitalista rendszer egyensúlyának nagyarányú megbomlásához vezetett. Végsőkig kiélezte a burzsoá államok ellentmondásait, és elindította a kapitalizmus általános válságát. A válságos helyzetből kiutat kereső burzsoázia imperialista világháborút robbantott ki. Azoknak a háborúja volt ez, „akik leigázzák a világ nemzeteinek többségét, hogy megszilárdítsák a nemzetek elnyomását és még több nemzetet igázzanak le". (Lenin: Művei, 21. köt.) Az imperialista burzsoázia arra törekedett, hogy fenntartsa és megszilárdítsa uralmát. A hászágban, Finnországban és Ausztriában alakult meg a kommunista párt. 1919 januárjában Lenin vezetésével 8 kommunista párt és csoport képviselői tartottak értekezletet. Felhívták a kommunista pártokat és a baloldali marxista szervezeteket, hogy vegyenek részt a III. Internacionálé alakuló kongresszusán. A III. Kommunista Internacionálé világtörténelmi jelentősége abban rejlik — írta Lenin —, hogy megkezdte a harcot a proletárdiktatúra gyakorlati érvényesítéséért. A Kommunista Internacionálé első kongresszusa után a forradalmi helyzet tovább mélyült. Több európai országban is napirendre került a tőkés-uralom megdöntésének kérdése. 1919 március 21-én a felfegyverzett magyar munkások forradalmi harca a Tanácsköztársaság megalakulásához vezetett. A proletár hatalmat a nemzetközi reakció, az Lenin H. G. Wells angol íróval beszélget reformista szakszervezetekben dolgozzanak. Rendkívül fontos volt a kommunista pártok számára, hogy felszámolják az opportunizmust és fellendítsék a munkát a marxista stratégia és szervezeti elvek alapján. E feladat megoldásában és a Kommunista Internacionálé II. kongresszusának előkészítésében óriási szerepet játszott Leninnek a második kongresszus napirendjén szereplő legfontosabb kérdésekhez írt tézise, illetve „Baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége” című műve. A kongresszus attól vezérelve, hogy a Kommunista Intemacionálét megóvja az opportunista ellenséges erőktől, az ártalmas befolyásoktól, hogy biztosítsa a kommunista pártok és nemzetközi szervezetük létrehozásához és munkájához a szükséges szervezeti-politikai feltételeket, 21 pontban határozta meg a Kommunista Internacionáléba való be-Május elsejei tüntetés Madridban Sztrájkoló vasmunkások gyűlése Le Havre-ban ború „igen éles válságot idézett elő, és hihetetlenül fokozta a tömegek szenvedését". (Lenin) Gyengítette az imperializmus erejét, a forradalmi erőknek kedvezett. Ez az előzménye annak, hogy Oroszországban, ahol az imperializmus ellentmondásai különösen kiéleződtek, kialakulhattak a szocialista forradalom objektív feltételei, létrejöhetett az a forradalmi párt, amely meg tudta teremteni a munkások és a parasztok harci szövetségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott. A marxizmus—leninizmus mindent meggyőző eszméinek zászlaja alatt kibontakozott a komumnista és a nemzetközi munkásmozgalom. A Kommunista Internacionálé nemzetközi forradalmi munkásszervezet volt. A különböző országok pártjait egyesítette az első világháború után. A Kommunista Internacionálé a marxizmus— leninizmus alapján keletkezett és fejlődött. Fáradhatatlanul terjesztette a tudományos szocializmus eszméit a munkásosztály, a dolgozó tömegek körében. A Kommunista Internacionálé kitartóan harcolt a mozgalomban jelentkező antiszocialista elhajlások, ellenforradalmi csoportosulások (trockisták, buharinisták) ellen. Ennek eredményeképpen valamennyi ország kommunista pártja eszmeileg és szervezetileg egyaránt megedződött. Ebben a szakaszban, amikor rendkívül fontos forradalmi események játszódtak le országonként sürgős feladatként jelentkezett a munkásosztály marxista pártjának megalakítása. Ilyen párt nélkül ugyanis nem győzhetett a forradalom. A bolsevikek pártja kezdeményezte és hozta létre a Kommunista Intemacionálét, amely arra volt hivatott, hogy minden országban biztosítsa az új típusú, marxista párt megalakításának körülményeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hozzájárult ahhoz, hogy a tőkésországokban, a gyarmati országokban is kommunista pártok alakuljanak. 1918-ban Magyarországon, Németországban, Lengyelorellenforradalom csupán 1919 augusztusában tudta megsemmisíteni. 1919 áprilisában kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot, amelyet 1919 májusában a német szociáldemokrata vezérek segítségével vert le a német burzsoázia. A forradalmi helyzetben állandóan nőtt a Kommunista Internacionálé befolyása. Növekedett a kommunista pártok száma. 1919 áprilisában Spanyolországban, 1920 nyarán Angliában alakult meg a kommunista párt. Ezeknek a pártoknak a taglétszáma is megnőtt. A kommunista pártok tagságának gyors növekedése erősítette a forradalmi frontot, ugyanakkor bizonyos veszélyeket is rejtett magában. A szociáldemokrata és anarcho-szindikalista szervezetekből átlépett emberek a jobboldali és „baloldali” opportunizmus csökevényeit is magukkal vitték a kommunista pártokba. Anglia, Németország, Hollandia és néhány más ország munkásmozgalmában felütötte fejét a „baloldali" veszély is. A „baloldali" kommunisták tiltakoztak az ellen, hogy a kommunisták részt vegyenek a parlament munkájában, és tagadták annak a szükségét is, hogy a lépés feltételét. Ezek a feltételek az új típusú pártról szóló lenini tanokon alapultak, s óriási szerepet játszottak a forradalmi marxista pártok kialakulásában, az opportunizmus elleni harcban és a nemzetközi kommunista mozgalom eredményes fejlődésében. A kongreszszus foglalkozott az agrárkérdéssel, a nemzeti és gyarmati kérdéssel, s alapvető határozatokat hozott ezekre vonatkozólag. 1921-ben a Szovjet Köztársaság visszaverte a külső és a belső ellenség minden támadását. ■ A nemzetközi burzsoáziának nem sikerült megfojtania a fiatal Szovjetköztársaságot, amely egyre erősödött. A kialakult helyzetben az a feladat került napirendre, hogy új forradalmi küzdelemre kell felkészíteni a munkásosztályt. A III. kongresszus idejére tovább nőtt a kommunista pártok száma. 1920 végén és 1921 elején Franciaországban, Olaszországban, Csehszlovákiában és Romániában is megalakult a kommunista párt. A Kommunista Internacionálé III. kongresszusa arra szólította fel a kommunista pártokat, hogy végezzenek sokrétű és kitartó munkát a tömegek kö-8
