A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
Mongólia a Szovjetunió és Kína között fekszik. A belső-ázsiai ország területe tizenháromszor akkora, mint Csehszlovákiáé. Gyéren lakott állam. Lakóinak száma egy és egynegyed millió. A mongoloknak ezt az ősi területét még időszámításunk előtt hun törzsszövetségek vették birtokukba. Később a türkök, a türk kánság, majd az ujgur kánság is magáénak tartotta. A tizenharmadik században azonban már megalakult az egységes, hatalmas mongol birodalom. A gazdaságilag és politikailag megerősödött részfejedelemségek nem fértek meg békésen egymás mellett. Szívós, kemény harc kezdődött el közöttük a hatalom birtoklásáért. Végül az ország két részre szakadt és több kisebb fejedelemségre hullt szét. A meggyengült mongol fejedelemségek a tizenhetedik század közepén fokozatosan mandzsu uralom alá kerültek. A huszadik század elején a mongol fejedelmek a Mandzsu-dinasztia elleni küzdelmükben Oroszország támogatását keresték. Az örökös harcok, háborúskodások, valamint a már-már elviselhetetlen kizsákmányolás következtében mind tűrhetetlenebbé vált a mongol nép túlnyomó többségét kitevő állattenyésztő jobbágyok helyzete. Már a tizenkilencedik század végén illegális népi forradalmi csoportok alakultak. 1911 decemberében Kínában forradalom tört ki. A kedvező helyzetet kihasználva a mongol fejedelmek államcsínyt hajtottak végre és véget vetettek a kínai fennhatóságnak Külső- Mongóliában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom rendkívül termékenyítőén, forradalmasítóan hatott Mongóliára. A cári Oroszország összeomlását felhasználva a kínai militaristák birtokukba vették Mongóliát, megszüntették autonómiáját. A kínai és japán militarista erőkkel szemben, amelyek a fiatal Szovjet-Oroszországot akarták megÁZSIAI ORSZÁGOK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁN semmisíteni, s Mongóliát felvonulási területnek tekintették, széleskörű forradalom bontakozott ki. A mozgalom élén olyan kiváló férfiak állottak, mintSzuhe- Bator és Csojbalszan. Az állattenyésztő parasztok (aratok) forradalmi szervezetei 1921-ben Mongol Néppárt néven egyesültek. A kínai, japán és az oroszországi ellenforradalmi erők elleni küzdelemben alakult meg 1921-ben az Ideiglenes Kormány, amely azonnal katonai segítséget kért Szovjet- Oroszországtól. A Vörös Hadsereg egységei a mongol forradalmi erőkkel közösen gyorsan megtisztították az ország területét az ellenforradalom erőitől. 1921 júniusa nevezetes dátum az ország történetében. A hatalom végérvényesen a Népi Kormány kezébe került. S rá néhány hónapra, novemberben a mongol kormány barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval. Ez a körülmény újabb lökést adott a forradalmi haladásnak. 1924 júniusában Mongóliában kikiáltották a népköztársaságot, s életbe léptették az első demokratikus alkotmányt. A népi kormány biztosan haladt előre céljai megvalósításában. Intézkedéseket foganatosított a feudális rendszer felszámolására, s megteremtette a szükséges feltételeket a szocializmus alapjainak a lerakásához. Japán, Észak-Kelet-Kína megszállása után, agressziót készített elő Mongólia ellen, de az 1936-ban a Szovjetunióval kötött kölcsönös segélynyújtásiszerződés megtorpantotta a japán militaristákat. 1940-ben életbe léptették az új alkotmányt, amely már magában foglalta a történelmi változásokat. Mongólia megkezdte a szocializmus alapjainak a lerakását. 1945 augusztusában belépett a Szovjetunió oldalán a Japán elleni háborúba, majd 1946-ban újra kölcsönös barátsági és segélynyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval. A Mongol Népköztársaság legfejlettebb gazdasági ágazata az állattenyésztés. Az összlakosság több mint hetven százalékát foglalkoztatja. 1960-as statisztikai adat szerint ipari termelésének a 82 százalékát az állami, 18 szá-KÉRDÉSEK: 1. Ki a Mongol Forradalmi Néppárt első titkára? 2. A Mongol Népköztársaság tagországa-e a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának? 3. Melyik esztendőben nyitották meg az első elemi iskolát Mongóliában?
