A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG zalékát a szövetkezeti szektor adja. A fejlődés, a belső változások, alakulások ütemét érzékelteti az Ipari termelés megsokszorozódása. Az ország bányászata jelentős. Kőszéntermelése és kőolajkltermelése figyelemre méltó. De található még az országban kősó, vasérc, urán, színesfém, arany. Építőanyag bányászatát Is számon kell tartani. Megnövekedett a vlllamosenergla-termelés, s az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelés növekedésével párhuzamosan fejlődik. Tégla-, üveg-, gyufa-, szesz- és papírgyárak épültek. A fém- és fafeldolgozás fejlődése szintén gyors ütemű. Lépést tartani a fejlődéssel, ezt vallják a mongol vezetők, teljesen érthető tehát, hogy az új üzemeket, ipari létesítményeket a legkorszerűbb berendezésekkel szerelik fel. A mezőgazdaság fő ágaként említettük az állattenyésztést, amely a Mongol Népköztársaság árutermelésének a kétharmadát adta. önmagáért beszél, hogy e területre hatalmas országnak a 72 százaléka legelő. Az egy főre eső állatállomány tekintetében Mongólia első helyen áll a világon. Legtöbb a Juh, a kecske, a Iá, de a szarvasmarha és teve állománya Is Jelentős, Állattenyésztő szövetkezetek tenyésztik az állatokat. A földművelés a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésének a hatására a nomád pásztorok mind többen hagynak fel a vándorló életmóddal, s letelepednek. A Mongol Népköztársaság kormánya 2 az állattenyésztés színvonalának az emelését az állatorvosi szolgálat létrehozásával és fejlesztésével, itatókutak furatásával, a szénakaszálás fokozottabb gépesítésével, tenyészállattelepek létesítésével és fenntartásával segíti elő. Arucsereforgalmat a szocialista tábor országaival folytat. Kivitelének több mint hetven százaléka mezőgazdasági, Illetve állattenyésztési termék. Közszükségleti cikkeket, gépeket, berendezéseket Importál. Az ország fővárosa Ulan bátor, Fontos repülőköziekedésl gócpont. A fővárost autóutak kötik össze az ország minden részével. Ulan Bator a Mongol Népköztársaság legfontosabb Ipari központja. Az ősi Jurták helyén több mint háromszázezer lakosú város épült. A megmaradt buddhista templomok már csak emlékeztetnek a régi Időkre. Aszfaltozott utcák, új lakónegyedek, tudományos központok és főiskolák, kórházak és üzletek, kertek és stadionok fogadják Ulan Botorban a látogatót. Persze, a főváros peremén, a külvárosban találunk még Jurtákat Is, amelyek ősi hagyományokra emlékeztetnek a modern fővárosban, de ezek már távolról sem a régi Jurták, A házakban drága mongol szőnyegek, a házak tetején televíziós antenna, a lakóházban modern bútordarabok és kultúráltság, Ulan Bator közelében található az az állami állattenyésztő farm, amely a Csehszlovák—Mongol Barátság nevet viseli. Valahányszor csehszlovák küldöttség látogat el oda, Igazi mongolos vendéglátásban részesül. Fél évszázada, egészen pontosan 1924 novemberében kiáltotta ki a Nagy Népi Hurál a Mongol Népköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után ez volt a világ harmadik országa, amely a szocializmus útját választotta. A Magyar Tanácsköztársaságot az antant-hatalmak vérbefojtották. A Mongol Népköztársaság, szoros baráti szövetségben a fiatal Szovjet-Köztársasággal, megőrizte forradalmi vívmányait. 1921. július 11 történelmi jelentőségű dátum a mongol nép életében. Ekkor győzött a népi forradalom. Ugyanebben az esztendőben nyílt meg az országban az első elemi iskola. Az iskolaügy fejlődésére jellemző, hogy 1958-ban bevezetik az általános hét esztendős oktatást. A főváros egyetemein több ezer hallgató tanul. Mezőgazdasági és pedagógiai intézetek működnek. A hatvanas évek elején alakult meg a Mongol Tudományos Akadémia, az Állami Nyilvános Könyvtár, a központi és városi múzeum és a Központi Színház. Az építésben és a kulturális életben elért hatalmas eredmények a Mongol Forradalmi Néppárt és a népi kormány okos és előrelátó politikáját dicsérik. 1. Ulan Botorban új, többemeletes lakóházak épülnek 2. Tipikus mongol település. A jurták itt lakóházakként szolgálnak 3. A Mongol Népköztársaságban számos ipari üzem épült szovjet segítséggel. A magasfeszültségű vezetékek mögött a durchani hőerőmű 4. Sagdarsuren (középen) a legjobb mongol orvosok közé tartozik. A Szovjetunióban szerzett képesítést. Számos sikeres operációt hajtott végre. Az első mongóliai szívműtét is az ő nevéhez fűződik A TITOK MEGFEJTÉSE Inohodcev orosz akadémikus már a XVIII, < század végén megfigyelte, hogy Oroszország európai részének központjában, a kurszkl kormányzóságban fúr. cián viselkedik az Iránytű mutatója: nem pontosan észak felé mutat, hanem kitér. Sőt, a különböző helyeken más Irányba és más erővel tér ki. Az akkori tudósoknak nem sikerült megalapító, nlok, ml „Idegesíti" a mutatót. Lejszt, a moszkvai egyetem profesz. szóra húsz évet szentelt e jelenség felderítésére. Kutatásai arra a következtetésre vezettek, hogy a körzetben hatol, más vasérc-lelőhelyek vannak, Lejszt 1918-ban gyógykezelésre Németországba utazott. Otthon hagyta „A kurszki mágneses anomália" című kéziratát, de a mágneses mezők térké. peit magával vitte. Hamarosan meg. halt, térképei pedig egy Stein nevű üzletember birtokába kerültek aki Moszkvába utazott, s hihetetlen áron — 8 millió aranyrubelért — fölajánlotta a dokumentumokat a szovjet kormánynak. Udvariasan ajtót mutattak neki. Egy év múlva ismét megjelent Moszkvá. ban és koncessziót kért a kurszki mágneses anomália kitermelésére. Ez alkalommal is elutasították. A szovjet kormány ekkor úgy határo. zott, hogy saját erejéből végez kutatósokat a körzetben. Megalakult a kurszki mágneses anomália (KMA) kutatásával foglalkozó különbizottság. Vezetője Iván Gubkin, az ismert szovjet tudós lett. Hamarosan expedíció indult Kurszk környékére. 1923 áprilisában felfedezték az első vasérclelőhelyet. Lenin figyelemmel kísérte és segítette a különbizottság munkáját, s amikor megtudta, hogy felfedezték az első lelőhelyet, azt mondta: ....... Soha nem látott kincs ez, amely képes gyökeres változást hozni vaskohászatunkban," FELTÁRUL A KINCS A legutóbbi adatok szerint a mágneses anomália vasérclelőhelyei Szmolenszktől a Don melletti Rosztov városáig húzódnak, 850 kilométer hosszú és 250 kilométer széles sávban. Az iszpolini lelőhely több millió tonna vastartalmú kvarcitot és 60—70 milliárd tonna vasban gazdag ércet rejt. összehasonlításul: illetékes ENSZ-szakértők véleménye szerint a földkéregnek a modern bányatechnika számára elérhető rétegeiben összesen mintegy 250 milliárd tonna vasérc található. Különösen fontos, hogy a medence a Szovjetunió sűrűn lakott részén terül el. Az Időjárás kellemes, mérsékelt. A terű. let sík, széles folyóvölgyekkel, vízmosásokkal, elszórt dombokkal. A búzámé, zők cukorrépaföldekkel váltakoznak. A sűrű út- és vasúthálózat nagymér. tékben megkönnyíti a KMA Ipari meg. hódítását, a vasérc elszállítását az or. szág déli és középső részein épült kohászatl üzemekbe. A vasércet itt elsősorban külszíni fejtéssel bányásszák. Az aknák gigászi kráterekre emlékeztetnek, több száz méter mélyek, átmérőjük több kilométer. A rotoros exkavátorok sok millió tonna kőzetet takarítanak el az ércrétegekről. Ezután az egyszerre nyolc köbmétert markoló exkavátorok kibányásszák az ércet, s 27—40 tonnás billenőkocsikba rakják. Az érc darabolás után egyenesen a kohászati üzemekbe kerül, a vastartalmú kvarcitot pedig dúsítják. A KMA fejlesztésével új városok keletkeztek, köztük Gubkin, amely Ivan Gubkinról, a Szovjet Tudományos Akadémia volt alelnökéről kapta nevét (1871—1939). A város helyén 40 évvel ezelőtt kis falucska és bánya állt. Gubkinnak ma több mint 60 ezer lakosa van. Házait almás- és meggyeskertekkel veszik körül. 9
